Sumiko Amethyst MM hangszedő bemutató Parttimeaudiophile

Nem ez lesz az első alkalom, amikor meg kell magyaráznom egy adott termék ajánlása mögött felsorakoztatott érveimet. Itt van például a Sumiko Amethyst MM hangszedő, amit egészen elfogadható 699 dollárért árulnak. Ám ez az ár relatív magas, ha figyelembe veszem, hogy mozgó mágneses hangszedőről beszélünk. Aktuálisan számos kedvező árú, azaz a Sumikoval megegyező, és annál drágább MC modellek is itt vannak tesztelésre nálam. Az Allnic Audio Amber, a ZYX Ultimate Airy X, a Goldberg Classic, a Hana Umami Red, a Koetsu Urushi Black, de még a Sumiko Celebration 40 is a fiókomban sorakozik.

Többféle phono előerősítőt használok, mivel ezekről is bemutatót írok. Allnic Audio H-5500, Brinkmann Edison MK2, Passlabs XP-27, Hagerman Trumpet MC, de ott van a Rowland Capri S2 HP phono opcióval, szóval van miből válogatnom.

Úgy tűnhet, hogy nincs hely egy megfizethető MM hangszedő tesztelésére, de komoly okom van arra, hogy elfogadtam a Sumiko Amethyst megbízatást. Mindig is nagyra értékeltem a jól kidolgozott, nagy teljesítményű MM hangszedők hangját. Az évtizedek alatt sokfélét használtam. 1977-től a Shure V-15 Type III, a kollégiumi éveimben a Grando Signature 8M, többféle Rega (ezek közül az Exact-ot évekig), emellett rajongója voltam az Ortofon 2M szériának. Nem maradt ki az életemből az Unison Research UN-1 sem, amely egy módosított Clearaudio Virtuoso, fa testtel.

A leginkább konkrét ok az Amethyst tesztelésére pedig az, hogy évek óta nem hallgattam felső kategóriás MM hangszedőt. Az olvasóim rendszeresen kérdeznek a belépő kategóriás MC és a felső kategóriás MM hangszedők közötti különbségről, és nekem mindig az emlékeimre kellett hagyatkoznom. Most eljött az idő, hogy aktualizáljam az ismereteimet, és jól használható választ tudjak adni a kérdésekre. Nekem egyébként úgy tűnik, az MM hangszedők egyre javulnak, ahogy az idő előre haladt.

Szemembe ötlött egy dolog a Sumikoval kapcsolatban. Az Amethyst az Oyster széria legnagyobb tagja, ami azt jelenti, hogy mindent megkapott, amit csak be lehet építeni egy MM konstrukcióba. A múltamban használt kiváló mozgó mágneses hangszedők emléke elevenen él bennem. Egy kiváló MM bizony elmoshatja a belépő kategóriás MC határát, ráadásul elég csak a kar rezonanciára és a tűprofilra figyelni a kiválasztáskor. Nézzük meg, hogy a Sumiko Amethyst átlépi-e a határt, és bezárja-e a rést az MM és MC között, vagy sem.

A Sumiko Amethyst általános bemutatása:

Ahogy korábban is említettem, az Amethyst a Sumiko Oyster szériájának legnagyobb tagja. Az Oyster a Sumiko mozgó mágneses belépő kategóriás sorozata. Olyan egyszerű modelleket is megtalál benne, mint például az Oyster, amit plug-and-play lemezjátszókba építenek a gyártók. Az Oyster már 89 dollárért elérhető, és ugyanolyan jó választás, mint bármelyik olcsó Shure, Audio Technica, vagy Grado.

De az Oyster szériában található a legendás Sumiko Blue Point Special is, ami méltán népszerű a közepes árfekvésű analóg lejátszókban. Maga a Sumiko Amethyst a Moonstone, az Olympia, és a Rainier formaterv továbbfejlesztett, finomított változata.

Az Amethyst valamivel alacsonyabb kimeneti jelszintje (2,5 mV) csökkenti a külső zajt. Háza hasonló az Oyster széria többi tagjához, de itt kicsit több figyelmet fordítottak a rezonancia szabályzásra. A generátort a hangszedőhöz, és a konzolhoz optimalizálták. Mindezek tetejébe a Sumiko tömör gyémánt line-contact tűprofilt használt, amely szerintük a hangját közelebb viszi a hasonló árkategóriás MC hangszedőkhöz.

A setup:

Végül is sikerült rendszerbe állítanom a Sumiko Amethyst MM hangszedőt. Objektíve egyszerű lenne a dolog, de én már évek óta a Pureaudio Vinyl phono előerősítőt használom referenciaként, és az nem igazán szereti a magas kimeneti jelszintű hangszedőket. Működött, de a design nem erre van optimalizálva. Gary Morrison azt mondta egyszer, hogy egy 4500 dolláros lemezjátszó előerősítőt már nem illik mozgó mágneses hangszedővel használni. Mivel hosszú évek óta nem volt dolgom MM hangszedővel, elfelejtettem felkészülni rá. A lemezjátszó előerősítők is, amiket mostanában teszteltem, mind MC volt. Valahogy ez lett a trendi napjainkban. Ám végül is kezembe akadt egy ötcsillagos Allnic Audio H-5500, amelynek két MM bemenete is van a két MC mellett. Még azt a kérdést is meg lehet majd válaszolni, hogy az Allnic MM erősítője van-e olyan jó, mint az MC része? Ha volt már dolga ezzel a márkanévvel, tudhatja, hogy a kérdés költői.

A Sumiko Amethyst hangszedőt egy olyan rendszerbe építettem, amelyet hetek óta hallgatok megelégedéssel. Allnic Audio T-2000 30th Anniversary integrált erősítő, TotalDac D100 hangfalak, és Technics SL-1200G lemezjátszó. A headshell a gyári Technics, és a DS Audio voltak. A kábelezés Furutech és AudioQuest keverék, az áramellátást pedig egy AudioQuest Niagara 3000 biztosította.

A hang:

Először is kaparjuk ki a tűzből a leggyakrabban ismételt fórum kérdés gesztenyéjét, hogy miért tartják sokan az MC hangszedőket jobbnak az MM-nél?

Amikor én MM-ről MC-re váltottam – Koetsu Black volt az első lépés – nem kellett sokat bizonygatnom magamnak, hogy előrébb léptem. Az MC hangszedő megvásárlásával egy időben több jelentős módosítást is végrehajtottam a rendszeremben, így az új szintre lépett. Rega Exact használóból Koetsu tulajdonossá váltam. Más nagyságrend, más hang, ahogy ezt finoman meg lehet fogalmazni. Sok korábbi tapasztalatom volt az Ortofon 2M sorozattal is, szóval nem voltam én jó hangzás nélkül. Ám bármennyire is szerettem az MM hangszedőket, mindig hallottam a korlátaikat, ha egy minőségi analóg lejátszóba kerültek. Különösen a mikro és makro dinamika, meg a rettegett zajszint jelentett akadályt.

Amikor beszereltem a Sumiko Amethyst hangszedőt az évekig tartó LOMC hallgatás után biztos voltam abban, hogy ugyanezeket a különbségeket fogom majd hallani. Aki még nem ismeri a stílusomat, annak tudnia kell, hogy kicsit fordítva gondolkozok a bemutatóban. Egy drágábbal hasonlítom össze, és leírom, hogy miben kevesebb, ahelyett, hogy egy olcsóbbhoz hozzáadott értékeit taglalnám. Szóval mivel tud többet egy Allnic, ZYX, Hana, vagy Goldberg az Amethyst hangszedőnél?

Az első különbség nem okozott meglepetést, mert számítottam rá. A lemez felületi zaj mértéke fokozódott a TotalDac d100 hangfalakhoz közel hajolva. Tudnia kell, hogy ez a hangfal típus 98 dB érzékenységű, és mindent megmutat. Az alacsony kimeneti szintű MC-vel összehasonlítva a síri csendet csekély zaj váltja fel. Ez az egyik nagy előnye az MC hangszedőknek az MM-hez képest.

A hangzásban pedig különbség a kicsit kisebb dinamika, és a levegős térérzet enyhe hiánya. Az extrém magas tartomány sem olyan édes, és nem érzem olyan határtalannak az átvitelt, mint például egy Allnic Audio Amber hallgatásakor. Ne lepjék meg ezek a különbségek, mikor a 699 dolláros MM hangszedőt egy 4500 dolláros MC-vel hasonlítom össze, nincs benne szégyellni való, tekintse tényközlésnek.

Minden esetre az is tény, hogy a Sumiko Amethyst meglepett a feszes, ütős hangjával és a ritmikával. A mélytartomány folyékony, kontrollált, és kiterjesztett. Ez azonnal nyilvánvaló volt a kedvenc Dead Can Dance, Yulunga című felvételem első dob beütésének megszólaltatásakor. Az Amber és az Amethyst összehasonlítása során itt alig érzékeltem különbséget a bemutatóban. Mindkettő megfelelő súlyú, hatalmas, és túláradó.

The Ocassional Podcast klasszikus Brit-Fi hallgatása közben az Amethyst felidézte bennem a PRaT fogalmával kapcsolatos hitvitámat, amit más audiofilekkel folytattam. A tempó, a ritmus és az időzítés fontosságát. Itt most nem akarom hosszan taglalni a témát, és egyesével elmagyarázni a különbséget a fogalmak között. Számomra a PRaT mindig a lendületről szólt, és nem a ritmus megtartásáról, ahogy mások fogalmaznak. Ez egy összetett érzékelés, ami több dolgot jelent, és a brit hangmérnökök mindenkinél jobban csinálják.

A Sumiko Amethyst a 2000-6500 dolláros MC hangszedőkkel összehasonlítva kevésbé dinamikus, és nyílt. Viszont feszes, közvetlen, és ütős a hangja, nem fukarkodott a barázdából kiolvasható információval. A hangja kicsit emlékeztetett a régi Rega Exact hangszedőmre, de annál sokkal csendesebb, kevésbé zajos.

Hosszú hallgatási teszt:

Mikor ráéreztem, hogy a Sumiko Amethyst zúzni is képes lehet, nem ellenkeztem. A Trees Speak Posthuman lemezét tettem fel a korongra. A 70-es évekbeli progresszív rock csapat zenéjét mindig is kedveltem. Szinte földrengető ütemről beszélünk, ennek ellenére az Amethyst-nek a szeme sem rebbent. Tökéletesen el tudtam különíteni a hangszedő által megjelenített basszus rétegeket az ütemben, a hallgató szobám válaszreakcióitól.

Többször megígértem, hogy nem veszem újra elő a Dire Straits Private Investigations számát, de nem tudtam ellenállni. A Love Over Gold MoFi remaster verziójában meg kellett hallgatnom John Illsey basszus gitárját. A szám közepétől figyeltem, ahogy elkezdi felvezetni a dal második felében bekövetkező tűzjátékot. Olyan ez számomra, mint a basszusgitárok Yulunga-ja. Az Amethyst pont úgy szólaltatta meg, ahogy szeretem. Mélyen, kissé távolról kezdi pengetni, és egyre mélyebbre megy. Hallottam, ahogy a hüvelykujját húzza a vastag fémhúron, amit ezelőtt még nem érzékeltem.

A Sumiko Amethyst minden klasszikus rock albumon izgalomba hozott. Időgépként működött, ami visszarepített abba a korba, amikor MM hangszedőket használtam, és a hajam a vállamig ért.

Következtetés:

Annak ellenére, hogy egy 699 dolláros mozgó mágneses hangszedőről beszélünk, valójában nem számít drágának a piacon. Sok vetélytársa akad. Ortofon 2M Bronze, ClearAudio Virtuoso Wood, MoFi Master Tracker például, és akkor még nem beszéltünk az MC hangszedőkről, amik hasonló árban kaphatók, mert a felsorolás túl hosszúra nyúlna. Ha ennyiért kifejezetten MM hangszedőt keres, annak bizonyosan köze van a phono előerősítőjéhez. Több emberrel találkoztam, akik jobban szeretik az MM hangzást az MC-nél, mert nem hallanak elegendő javulást ahhoz, hogy többlet beruházást hajtsanak végre egy MC előerősítőbe, legalábbis az általuk megfizethető árkategóriában. Másik tábor, aki az MM-re esküszik, a vintage berendezés tulajdonosok. Ezek az eszközök sokszor tartalmazzák a beépített előerősítőt. De említhetném azokat is, akik olyan integrált erősítőt használnak, amelybe MM Phono bemenet van beépítve. Ők kötve vannak a mozgó mágneshez, ez nem kérdés. Én is ilyen integrált erősítőt használtam nagy megelégedettséggel korábban. Szóval az ötlet, hogy fekete-fehér képhez hasonlítsa bárki az MM hangszedőt a színes TV korszakban, szerintem alapvetően hibás. Véleményem szerint az MM hangszedők még nagyon sokáig elérhetők lesznek, köszönhetően az olyan remek konstrukcióknak, mint például a Sumiko Amethyst.

Az Amethyst olyan sok hangzásbeli erősséget vonultat fel, amit nehéz lenne figyelmen kívül hagyni. A mélyátvitel kiváló, és annak ellenére, hogy zajosabb mint az MC, ez az egyik legcsendesebb MM hangszedő, amit valaha hallottam. Aki hűséges szeretne maradni az MM-hez, azok számára a Sumiko Amethyst az egyik leg muzikálisabb, leg kiegyensúlyozottabb átvitelt biztosító választás lehet.

Írta: Marc Philips

2021 július 18.

Forrás: Parttimeaudiophile.com

Műszaki adatok: Sumiko Amethyst MM hangszedő