Nincsenek termékek a kosárban.
09
nov
nov
A Sonus faber nagyon szokatlan kabinet kialakítást alkalmazott az Olympica Nova II álló hangfalához. A legtöbb gyártó a tervezés során két általános rendszer közül választ. Bass-reflex, vagy zárt szekrényt alkalmaznak. Az olasz gyártó viszont a különleges aperiodikus kialakítás egyik továbbgondolt verzióját építette meg, amit ők para-aperiodikus rendszernek neveznek. Az Olympica Nova széria a régóta futó Olympica sorozatot váltotta le. Megjelenésben, és az alkalmazott technológiák tekintetében is hasonlóságot lehet felfedezni, ám a Nova, vagy angolul New (magyarul meg mindenki érti – Fordító megjegyzése), mégis más.
A kabinet rendszer:
Mivel a Nova II egyik meghatározó eleme a para-aperiodikus kabinet, úgy vélem, érdemes részletesen bemutatnom. Hogy megértse az előnyeit, röviden ismertetem a két korábban említett, általánosan használt rendszert. A zárt rendszerrel kezdem, mert az könnyebben megérthető. A kamra, amelybe a hangsugárzó be van építve, légmentesen zárt. Amikor a membrán hátrafelé mozdul, a kamrába zárt levegő nyomása nő, amikor előre mozdul, csökken. Ilyen módon használva a levegőt, az rugóként, vagy csillapításként alkalmazható. Ezt a rendszert akusztikus felfüggesztésnek, vagy csillapításnak nevezik. Ha az üreg mérete akkora, hogy nem képes csillapításként funkcionálni, azt végtelen méretű terelésnek, vagy előlapnak nevezik.
A bass-reflex rendszer nem zárt üreg, hanem hangolt méretű nyílást tartalmaz, amit leggyakrabban portnak neveznek. A nyíláshoz csatlakozó cső, vagy más formájú csatorna mérete az, amivel hangolják. A hátrafelé mozduló membrán levegőt tol ki ezen a nyíláson, amelynek mennyiségével hangolják, azaz csillapítják a rendszert.
Ezzel elérkeztünk az aperiodikus rendszerhez, amely lényegében félig bass-reflex félig pedig a végtelen méretű terelés kombinációja. Ennek is van nyílása, ami részben blokkolja a levegő áramlást, de nem alkalmaz csatornát, így nincs turbulens hang. Néhány hangszóró tervező viccesen szivárgó doboznak nevezi ezt a rendszert.
Ha manapság furcsa ötletnek tűnik a kabinetbe épített részben blokkolt port, képzelje el, hogy mekkora felzúdulást keltett a maga korában, amikor először bemutatták. Edward (Ted) Jordan (1926-2016) brit hangfal tervező, aki később megalapította az E. J. Jordan Designs nevű céget, javasolta először ezt a megoldást. Jordan mindig is arról volt híres, hogy olyan új utakat keresett, amit más mérnökök teljesen figyelmen kívül hagytak. Kedvenc mondása volt, hogy ő nem vonul együtt a birkacsordával. Jordan egyébként úttörő szerepet vállalt a fém membrános (titán és alumínium ötvözetek) hangsugárzók fejlesztésében amikor még a Goodmans-nál dolgozott, és minden más gyártó papír membránt használt.
A Jordan által kifejlesztett aperiodikus kabinet kiváló basszust adott, simább frekvencia átvitel és alacsony torzítás mellett úgy, hogy relatív kis méretű maradt a doboz. A technológia első bemutatkozása a Goodmans Axium 150 MKII hangfalban volt. Jordan akusztikus ellenállás egységnek (ARU) nevezte el a „szivárgás” mértékét.
Sem a név, sem pedig a rövidítés nem fogant meg az audió iparban, ami talán annak is köszönhető, hogy a Goodmans szabadalma volt. Napjainkban a szivárgó dobozhoz hasonló rendszereket akusztikus ellenállásúnak nevezik, és több cég is alternatív megnevezésekkel illeti. A két legismertebb talán a Variovent (Dynaudio), és a Flow Resistance Vent (Scanspeak) néven van bejegyeztetve.
A műszaki vénával rendelkező olvasók a fentiek ismeretében úgy gondolják, hogy az aperiodikus doboz nyújtja a legtöbb előnyt – nincsenek káros rezonanciák, és turbulens hang, és ez tényleg igaz. Ám a rezonancia frekvencia alatti csillapítást is figyelembe kell venni a tervezéskor. A transmission line 12 dB, az aperiodikus rendszer 18 dB, és a bass-reflex 24 dB/oktáv meredekséggel csillapít.
Az, hogy a Sonus faber para-aperiodikusnak nevezi a saját rendszerét, számomra azt sugallja, hogy jobban, vagy kevésbé szivárgó rendszert alkalmaz a hagyományos aperiodikussal összehasonlítva. A bemutató második részében, a mérési eredmények között látható, hogy megmérték a port átvitelt, ami közelít a bass-reflex értékéhez (adott mérési körülmények között), ám nem éri el azt. A rendelkezésre álló korlátozott idő miatt ezt sajnos sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudtam.
A Sonus faber egyébként Stealth Ultraflex-nek nevezi a rendszerét. Ez az Olympica Nova II hátlapján a teljes magasságában végig vonuló alumínium profilba van beépítve. A terelő lemezek miatt hasonlít a hűtőbordára. A nyílások nem hátrafelé néznek, hanem egymás tükörképei. A Sonus azt javasolja, hogy szobától függően befelé, vagy kifelé nézzenek, ki kell próbálni, hogy melyik beállításban jobb.
A hangszóró rendszer:
A fotókon jól látható, hogy a Nova II három-utas álló hangfal. A mélysugárzója a W18XTR2-08, amelynek névleges átmérője 180 mm. Ez megtévesztő lehet, mert a két széle közötti átmérőt jelenti, ami az átlagnál nagyobb. A tényleges kónusz átmérő 118 mm, a Thiele/Small átmérője pedig 130 mm, ami 133 négyzetcenti felületet képez.
A gyártó hangsúlyozza, hogy a közép sugárzó membránokat házon elül készíti. Vélhetően a mágnes motor és az öntött alu kosár külső beszállítóktól származik. A Made in Italy membránok két réteg cellulóz pépből állnak, amelyeket szintetikus hab fog össze. A szendvics szerkezetű membránokat sok gyártó előszeretettel alkalmazza.
A 15XTR2-04 névleges átmérője 150 mm, amiből maga a membrán felület 100 mm átmérőjű. Levegőn szárított, préselés nélkül, ami azt jelenti, hogy a kúp felülete nem sima, és nem egyenletes a sűrűsége, sőt a vastagsága sem az. Szemmel láthatóan nem sorozat gyártott, hanem tényleg kézzel készített, ami jó. A cellulóz pépbe kevert természetes rostok csökkentik a rezonanciákat. A kenaf és a kapok rostokról, ha tudni szeretné, hogy honnak származnak, hát meglepetésben lehet része.
A kenaf a hibiscus cannabis nevű mindenki által ismert növényből származik. A kapok pedig egy gyapothoz hasonló finom rost, ami a caiba pentandra nevű fa magját öleli körbe. Egyébként a lengő csévék réz bevonatú alumínium huzalok, amely csekély tömeg mellett kiváló vezető képességgel rendelkezik.
A Sonus faber Olympica Nova II magas sugárzója a H28 XTR3 DAD, ami egy lágy dóm. A típusban szereplő 28 az átmérőt jelenti, míg a DAD a Damped Apex Dome rövidítése. Mi is az a csillapított kúp? A dóm membrán amikor előre mozdul, hajlamos befelé gyűrődni a légnyomás miatt. Ez azt jelenti, hogy nem csak lineáris, de fordított fázisú hullám leválás is létrejöhetne, ami az átvitel felső értékét drasztikusan csökkentheti (nem beszélve a fémes hangról – Fordító megjegyzése). A gyártó a jelenség elkerülése érdekében a kupola felületén átívelő fém terelőbe egy u.n. helyi csillapítást épített be. Ez a technológia általánosan használatos minden újabb Sonus faber hangfalban.
Más gyártók a jelenség elkerülése érdekében merevebb anyagokat használnak, például berillium, kerámia, alumínium, sőt gyémánt. De nincsen előny hátrány nélkül, mert a kemény dóm felület magas frekvenciás rezonanciája rendkívül nehezen kontrollálható, és anyagtól függően drasztikusan változik.
Franco Serblin és a Sonus faber:
A Sonus faber alapítója Franco Serblin. 1983-ban hozta létre, de 67 éves korában úgy döntött, hogy eladja, és visszavonul. A márkanevet a Fine Sounds Group vásárolta meg 2006-ban. A befektetési társaság neve azóta McIntosh Group-ra változott. A cég Olaszországban található, és saját kutató-fejlesztő részleggel rendelkezik. A McIntosh Group több jól ismert márkanevet birtokol. Serblin a nyugdíjba vonulása után is tervezett hangfalakat, amelyek gyártása szintén Olaszországban folyik, és saját néven értékesített. Franco Serblin 2013-ban mindenki sajnálatára elhunyt.
A keresztváltó:
A keresztváltóban kiváló minőségű légmagos és ferrit magos tekercsek találhatók, valamint ebben a szériában elsőként mutatkoztak be a Sonus faber számára gyártott egyedi kondenzátorok. A beszállító az Egyesült Királyságban található Clarity Cap.
Az egyrétegű áramköri lapon kialakított áramkör 250 Hz és 2,5 kHz törésponti frekvenciával végzi a szűrést. A gyártó paracross rendszernek nevezi az elrendezést, ami állításuk szerint jelentősen javítja az átmeneteket és csökkenti a rádiófrekvenciás zavarokat. Amikor rákérdeztem, hogy miben különbözik a hagyományostól, azt a választ kaptam, hogy a kondenzátort nem a driver elé, hanem utána illesztik az áramkörbe, és a sönt induktivitással közös a földelése.
A hullámterelő:
A magas és közép sugárzók külön keretben foglalnak helyet. A valódi bőr bevonat jellegzetes forma, és megegyezik a Nova V zászlóshajó, a Nova III kisebb, a bemutatóban szereplő Nova II álló, valamint a Nova I állványoson. A Nova Center II, Nova Center I, és a Nova W falra akasztható hangfalak betét formája eltér. Az éles szemű olvasónak feltűnhetett, hogy nincs Nova IV. A hiányzó láncszemet vélhetően később tervezik meg, de erre vonatkozó pletyka még nem kering.
A kabinet anyaga:
A szokatlan, és ezzel együtt gyönyörű formája több helyen hajlított. Vékony fa rétegekből áll, amit egymáshoz ragasztó anyag rögzít, és formára préselik. Az alsó és felső lapja alumínium. A felsőbe fa réteg van süllyesztve. A lábazat szélesebb, mint a kabinet, ami fokozza a stabilitást. Azzal együtt, hogy jól végzik a dolgukat, nem meggyőződésem, hogy emelnek az amúgy igen látványos esztétikán.
A bemenet csatlakozások:
A hangfal bemeneti csatlakozásainak egyetlen logikus elrendezését alkalmazták, függőlegesen egymás alatti elhelyezés móddal. A kettős erősítés vagy kábelezés fogadására képes csatlakozási pontok rögzítő csavarjai különleges formák. Először azt hittem, hogy könnyű őket meghúzni, ha villás hangszóró kábelt csatlakoztatok, de kiderült, hogy nehezebben boldogultam, mint vártam. Javaslom a banán csatlakozós kábeleket (személyes kedvenceim), mert azokkal nagyon egyszerű minden.
A rács:
Ahogy az a fotón is látható, a Nova II-nek nincs igazi rácsa. Rengeteg rugalmas szál van kifeszítve két fém keret között. Megjelenésre nagyon szép, a hangra sincsenek hatással, de nagyon kevés mechanikus védelmet nyújtanak a gyermek kezek, vagy a karmok ellen. Mivel mindennek ára van, tudnia kell, hogy a valódi védelmet biztosító rácsokat le kell venni zenehallgatáskor, ezt nem. Megítélés kérdése, melyik a jobb.
A méret, és a színek:
A Sonus faber Olympica Nova II magassága 1037 mm, és a súlya 30 kiló feletti. Az alapterület, amit elfoglal 360×423 mm, ami tényleg stabilitást ad, nem könnyű feldönteni, még gyermekek zűrzavarában sem. Kétféle fa bevonat választható, a dió és a wenge. Ez utóbbit régen afrikai rózsafának nevezték, a hivatalos neve pedig Millettia laurentii, ám ez valószínűleg senkit nem érdekel. (a bemutató megírásakor a fekete még nem jelent meg, de azóta elérhető – Fordító megjegyzése)
Mindegy melyiket választja, a megjelenés, és a kidolgozás minősége elképesztő. Szokás a hangfalakat szép bútordarabnak nevezni, sőt sok gyártó meg is teszi, ám nem minden esetben fedi a valóságot. Ez alól a Nova II üdítő kivételt képez, mert tény, hogy a megjelenésébe lehetetlen belekötni. Ezek tényleg szép bútordarabok.
Tovább a második részre: a meghallgatás
Írta: James Severt
Forrás és képek: 7Review és Newport Test Labs
Mérés: Newport Test Labs, Steve Holding
Műszaki adatok: Sonus faber Olympica Nova II
