Aurender A30 Audiophile Style bemutató

Aurender A30 Audiophile Style bemutató

Az Aurender a digitális szervereiről ismert, immáron több mint egy évtizede. A legújabb W20SE Special Edition digitális szerverükkel bebiztosították piacvezető pozíciójukat. A cég 2016-ban mutatott be elsőként zenei szervert beépített DAC funkcióval, A10 néven. Tetszett az A10, mert úgy láttam, hogy nagyon sokféle zenerajongó igényét képes kiszolgálni. Aztán 2019-ben az Aurender megtette a következő logikus lépést, és megépítette a kategória zászlóshajóját A30 néven. Az Aurender A30 egy teljes funkciós berendezés beépített digitális analóg funkcióval, és számos más csúcsszintű szolgáltatással.

Miután hónapokig használtam az A30-at, kijelenthetem, hogy az Aurender az audió ipar magasabb osztályát képviseli. Leginkább azért mondom ezt, mert azonnal fantasztikus hangzást nyújtott, amikor direkt módon csatlakoztattam a Constellation Audio monoblokkjaimon keresztül a Wilson Audio Alexa Series 2 hangfalaimhoz. A beépített DAC, és az analóg fokozat van annyira jó, hogy a legtöbb audiofil nyugdíjazhatja a külső dekóderét. Emellett a folyamatosan frissített Aurender Conductor és A30 Manager alkalmazásokkal rendkívül kényelmesen használható.18 ezer dollárért az A30 nem nevezhető olcsónak, de minden beépített funkciója olyan magas színvonalú, hogy akár több berendezést is képes helyettesíteni. Ha így nézzük, tökéletesen alkalmas egy rendszer forrás-készülékének. Az én magas elvárásaimnak is megfelelt.

Általános bemutatás:

Az Aurender A30 nem esett bele abba a hibába, hogy rengeteg dolgot tud, de egyiket sem jól. Csak a fontos funkciókat építették bele, ami lényeges a használat szempontjából, és ezeket igyekeztek a legjobb minőségben elérhetővé tenni. Persze az A30 sem tökéletes, de a legtöbb magasigényű zenerajongónak minden vágyát képes teljesíteni. Alapvetően egy zenei szerver és streamer, amelyben 10 TB tárhely található. Képes az internet rádió adások, és más streaming szervizek lejátszására, emellett CD rippelés, beépített DAC és analóg előerősítő funkciókat is kínál. Jól látható, hogy nem átlagos berendezés, és még a hangminősége is kiváló.

A beépített digitális analóg konvertere duál monó kialakítású, ami csak a high-end eszközökben látható. Emellett a belső felépítése is kettős monó splitnek nevezhető. Egy kicsit elmagyarázom, ezt az általam kitalált fogalmat. A DAC kettős monó kialakítását gondolom nem szükséges elmagyaráznom, mindenki tisztában van a fogalommal. A duál split pedig úgy értendő, hogy a felső részben találhatók az audio részek, az alsó rekeszben pedig maga a számítógép, és a tápegységek teljesen külön választva. A kép jól mutatja a felépítést. A DAC két darab AKM AK4497 chipet tartalmaz külön tápellátással. A tervezők mindent ki akartak hozni az AK4497-ből, amit csak lehet. Az A30 digitális hangerő szabályzást használ, saját tervezésű osztóval. Felhasználó által módosítható opciókkal szabhatja egyéni ízlése szerint a szűrés és felskálázás módját. A 44,1 és 48 kHz-es jeleket 16x értékig (705,6, vagy 768 kHz) választhatja meg. Összehasonlítva az A10 csak nyolcszoros felskálázást tud 384 kHz-ig. Az analóg szűrők beállítása minden igényt kielégítő, de ha nem ért hozzá, hibázásra adhat okot. Ezt nem úgy értem, hogy rossz dolog, de helyesen kell eltalálni a funkció beállításokat a lehető legjobb hangminőség érdekében. Érdemes kipróbálni a beállítás kombinációkat, hogy melyik mutatja a legjobbat. Nálam például a Current Mode Max beállítása, és a High Sound, valamint a Heavy Load alpontok OFF beállítása hozta a legjobb hangminőséget

A digitális szűrőben a Sharp roll-off, a Slow roll-off, Short delay, stb. beállítások már ismerősen csengenek mindenkinek, ám itt is lehet hibázni. Javaslom a Sharp roll-off beállítás alkalmazását, nálam ez vált be leginkább. Természetesen egyéni ízlés dolga, melyiket választja. A többi Aurender készülékhez hasonlóan itt is jól integrált funkció a Tidal és a Qobuz, emellett az egység csatlakozni képes például egy ACS10 szerverhez, hogy átemelje a tartalmat. Akár átmásolja, akár a másik egységről fogja lejátszani, a hangminőség kiváló lesz, én nem találtam hangzásbeli eltérést a két kombináció között. Az ACS10-hez hasonlóan az A30 is külön alkalmazást kapott a CD rippelés vezérlésére, és a szerkesztésre. Nem régen jelent meg a Conductor alkalmazás harmadik verziója, ami minden Aurender készülékhez, közöttük az A30-hoz is használható. Nem kívánok részletesen foglalkozni az alkalmazás bemutatásával, elég, ha annyit említek, hogy új funkciók váltak benne elérhetővé – a korábbihoz képest – és a megjelenítés módok javultak. Gyorsult a kezelhetőség, ami egyértelmű előny. Néhány képernyő fotó az új alkalmazásról.

Megjegyzés:

Az A30 Manager alkalmazása gyakorlatilag megegyezik az ACS Manager alkalmazással, amivel egy korábbi ACS10 bemutatóban már foglalkoztam. A mostani teszt során az iOS Conductor verziót használtam, de Android készülékekre szánt is elérhető a Google Play-ben.

A legnagyobb különbség az A30 és szinte az összes többi aktuálisan elérhető high-end zenei szerver között a CD rippelés funkció. Azért használtam a „szinte” szót, mert rendkívül ritka a beépített CD beolvasás mint lehetőség. Az új Mac számítógépekbe például évek óta nincs beépítve a CD lemez rippelés lehetősége. Az A30, és az ACS10 pedig nem csak fedélzeti beolvasásra képesek, de a Nimbie nevű eszközt is támogatják. Ez a külön megvásárolható automatikus beolvasó eszköz száz lemezt tud rippelni egymás után emberi beavatkozás nélkül.

Tudom, hogy sok zenerajongó már digitalizálta a gyűjteményét, de még többen vannak azok, akik még nem. Akiknek a gyűjteménye túl sok lemezt tartalmaz, azok valószínűleg csak egy részét digitalizálták, mert időigényes a folyamat. Jó hír számukra, hogy az A30 lehetővé teszi ezt. Csak betölti a lemezt, megvárja a művelet végét, és amikor a készülék kiadja, máris indulhat a lejátszás vezérlés az iPad kijelző érintésével. Tökéletes megoldás.Nem lenne teljes a bemutató, ha nem beszélnék a 37,5 lbs súlyú masina kivitelezéséről. Tipikus Aurender stílusú masszív, vastag alumínium a háza. Az A30-on azonnal látszik, hogy csúcs kategória. A leginkább figyelemre méltó az új ultra széles színes LCD kijelző. A korábbi készülékeken gyakorlatilag egyetlen szabványosnak mondható kijelzőt építettek be, de ez sokkal vonzóbb. Minél tovább használtam, annál gyakrabban nézegettem az album képet, és a lejátszott műsorszám kijelzéseit. Ne feledje, hogy a tartozék távvezérlővel is használható, nem feltétlenül kell hozzá iPad, elég lehet egy gyors pillantás a kijelzőre. A fizikai távvezérlés nem lebecsülendő dolog. Jó érzés kézbe venni, mivel napjainkban szinte minden hasonló eszköz a felhasználói felületen keresztül vezérelhető.

Hogy ne csak dicsérjem, néhány javaslatom is lenne, ami jól jönne a mindennapi használathoz. Ilyen például egy parametrikus EQ, vagy DSP, illetve egyszerűsíteni lehetne az internet rádió elérését. Elvileg mindkettő elérhetővé válhatna szoftver frissítéssel, bár a DSP nem egyszerű feladat. A múltban többször is kapcsolatba léptem az Aurender segítő szolgáltatásán keresztül velük, és mindig tudtak segíteni. Emellett a felhasználói élményhez néhány esetben szükség lenne a Windows vagy Linus platformok esetében a nagyobb rugalmasságra.Az A30 szerencsére több praktikus, és a hangminőséget jelentősen javító funkcióval rendelkezik. Bár elsősorban a hallgatási tapasztalataimról kívánok beszámolni, ezeket is érintem. Praktikus például a fejhallgató erősítő, amely nem csak hagyományos jack, de szimmetrikus kimenetekkel is rendelkezik. A beépített fejhallgató erősítő hangzásvilágába nem akarok belemerülni, arról más bemutatókban olvashat. Én inkább a nagy egésszel foglalkozok, feleslegesen nem szaporítom a szót.

Az A30 analóg, vagy lineáris tápegységekkel épült. Szuper kondenzátoros a tápellátás, egyetlen digitális USB Audio Class 2 kimenettel. SSD gyorsító táras lejátszás funkciója van, dupla Ethernet port, kritikus hallgatási mód, hogy csak néhányat említsek. A PCM támogatás 768 kHz-ig, a DSD pedig DSD512-is alkalmazható. Ha további kérdései merülnének fel, a távsegítségen keresztül, vagy pedig a helyi kereskedőtől kérhet információkat.

Meghallgatás tapasztalatok:

A Ray Brown Trio Live at Starbucks (Michael Bishop hangmérnök) egy méltatlanul ritkán hallgatott kedvenc albumom. Bár több kiváló szerzeményt tartalmaz az album, minden esetben az utolsó számra, a Starbuck Blues-ra lépek, mert ez az abszolút kedvencem. Ray Brown bőgőjének hangja meggyőző még akkor is, ha az A30 kimeneteiről közvetlenül hajtom meg a végfokokat. A Constellation XLR bemenetéhez csatlakoztattam az Aurender szimmetrikus kimeneteit úgy, hogy kihagytam a körből a Constellation előerősítőmet. Az A30 5,4 V rms kimeneti jelszintje elegendő volt ahhoz, hogy a leghalkabb részleteket is érzékelhessem. Ray Brown nagybőgőjéhez a szám második részében csatlakozik Karriem Riggins a különleges dob és cintányér játékával. Minden húr pendítés és minden cintányér ütés megfelelő textúrával rendelkezik, és levegős.

Tea rajongóként szívesen ittam volna még azt a zagyvalékot is, amit a Starbucks porból állít elő (emiatt nem tudom igazi teának nevezni), csak hogy személyesen hallgathassam a triót. Az A30 nagyszerű bepillantást engedett a koncertre. Kiválóan reprodukálta a textúrákat, a tereket, és a basszust. Úgy szólt, ahogy még Aurendert nem hallottam a szobámban muzsikálni.

Beszéljünk kicsit a tranziensekről. Úgy gondolok a tranziensekre, mint külön hangszerre, ami a zongorán belül képes a támadások energiáját megmutatni, illetve a végtelen lecsengést ábrázolni. Egyik este amikor az ágyon hevertem, és a Qobuzt böngészve fejhallgatón keresztül hallgattam zenét, rátaláltam egy 1976-os albumra, amit egy számomra ismeretlen művész készített. May 24, 1976 volt a címe. Larry Karush zongorista, és Glen Moore basszista rögzítette 1976 májusában a Talent Studioban, Oslo városában.

Karush lágy zongora bevezetője az első számban szinte álomba ringatja a hallgatót. Aztán úgy közép tájon Karush olyan módon kezdi verni a billentyűket, amit egy horror film zenei aláfestésében tudok csak elképzelni. Bumm! Ezt egy különlegesen hosszú, végtelennek tűnő lecsengés követi. A zongora erőteljes első hangjaira és lágy futamaira az A30 beépített DAC egysége és az analóg kimeneti fokozata tette fel a koronát. Nem tudtam abbahagyni, az elejétől a végéig meghallgattam az egész albumot.

A második számban Moore basszus játéka volt a jin, és Karush zongorája a jang. A vonó és a húrok textúrája tele van finom részletekkel, amelyek elvesznek kevésbé jó eszközökön. Például mikor az A10-et tettem be a rendszerbe, hogy összehasonlítsam az A30-cal, gyorsan kiderült a különbség. Az A10 is jó, de nyomába sem érhet a felbontása az A30-hoz képest. Az A30 textúrája, részlet gazdagsága, a mély átvitel ereje és feszessége magasan veri a kisebb testvért.

Az 1970-es éveknél maradva betettem Bill Withers Greatest Hits SACD albumát, amelyet a Mobile Fidelity adott ki. A DSD64 fájlok az A30-on keresztül csodálatos részletekkel szólaltak meg. Az Use Me című szerzeményben James Gadson dobjai és Ray Jackson Hohner D6 billentyűzete különleges élményt jelentettek. Minden alkalommal, mikor Gadson megütött egy dobot, úgy éreztem, mintha én dobolnék. Azonosítani tudtam a dob méretét, típusát, és még az 1972-ben használt pedált is, mert annyira tisztán szólaltak meg. A billentyűs hangszer hangja pedig ennyire tökéletesen még soha nem szólalt meg a hallgató helyiségemben. Gyengébb kvalitású rendszereken a basszus elmosódik, amit nagyon nem szeretek. Szerencsére itt erről szó sem volt, élveztem a muzsikát.

Bár az A30 nem egy kategória a W20-szal párosított dCS Rossini külső órajeles DAC-cal, jóval kedvezőbb áron képes hasonló hangkaraktert előállítani. A The Black Keys El Camino (Qobuz HDtracks) albumán ez jól érzékelhető. A Little Black Submarine nagyszerű példája a stílusváltásnak. A felvétel Dan Auerbach finom akusztikus gitár játékával kezdődik, amit Brian (Danger Mouse) Burton fest alá orgonával. Ám a finom kifejezés relatív dolog, ha a The Black Keys-ről beszélünk. Az A10, és az A30 is kiváló munkát végez ezen a finom bevezetőn. Aztán, mikor a stílusváltás bekövetkezik, úgy a felvétel 2 perc 5. másodpercénél, az A30 félelmetes erővel ábrázolja a rock and roll robbanását. Nem tudom, hogy egy ezoterikus DAC és szerver kombináció képes lehet-e az A30-nál jobban ábrázolni ezt, inkább azt mondom, hogy információ hiányában nem zárható ki a lehetőség. Minden esetre egy dinamikájában elrontott rock and roll felvétel (hangmérnök Brian Lucey) hű megszólaltatásához több energiára van szükség, mint amennyi finomságra.

Még egy példát említek arra, amikor az A30 nem versenytársa a W20/dCS Rossini-nek. Steve Perry szóló albuma a Street Talk. Az Oh Sherrie az egyik kedvencem, amit más tesztelő pilóták is kezdenek felfedezni, sőt bemutatókon, és szakkiállításokon is egyre gyakrabban használják. Egyesek talán bűnös élvezetnek tartják, de nem az. Minden esetre én hallottam ezt a számot mester szalagról, és a legkiválóbb digitális eszközökről is. Tévedhetetlen módon meg tudom ítélni a lejátszó rendszer minőségét Steve Perry „You should’ve been gone” kezdő sorából. A „gone” szónál hallani lehet az énekes hangjának legmélyebb regiszterét is, valamint mikor levegőt vesz a következő sor „Knowing how I made you feel” elénekléséhez.

Mikor először meghallottam ezeket a részleteket a mesterszalagról, szinte beleégett az elmémbe. Olyan hallgatási tapasztalat volt, amit soha nem felejtek el. Az Oh Sherrie mester digitális verziója a dCS Rossinin keresztül hallgatva a saját rendszeremben olyan közel áll a mesterszalaghoz, hogy nem is lehet megmondani róla, hogy digitális. Az A30-on hallgatva nem érzékeltem Perry hangjának legmélyebb részét, és a lélegzetvételt. Igen, kivételes mélytartományt lehet hallani az A30-ból is, de kicsit elmarad az abszolút legjobb digitális bemutatás módtól. Persze ez nem meglepő, mivel az A30-ba nincs beépítve különálló Ring DAC, és nem annyira kifinomult a tervezése, mint egy dCS Rossini-nek. Még az is elképzelhető, hogy egy átlagos hallgatónak fel sem fognak tűnni ezek az apró különbségek. Minden esetre az A30 egy fantasztikus teljesítményű DAC, szerver, streamer, ripper, stb.

Következtetés:

Az A30 egy olyan berendezés, amilyet még Aurender név alatt senki nem látott korábban. Volt nekik már szerver, streamer, ripper kombinációjuk, amelybe DAC volt beépítve, de ilyen magas szintű digitális/analóg kombinációt még egyik sem tartalmazott. Igazi zászlóshajó az Aurenderek között, aktuálisan a legjobb. A digitális zenei szerver kategóriában a gyártó most tényleg megmutatta, hogyan kell a digitális technológiákat az analóggal ötvözve teljes funkciós lejátszót építeni. Bár a kemény magos audiofilek nehezen hiszik majd el, javaslom, hogy adjanak egy esélyt az A30 meghallgatásának. Digitális oldalát tekintve is kiváló, hasonlatosan a többi Aurenderhez, de az analóg szekció messze a legmagasabb teljesítményű a gyártó palettáján.

A mélytartomány ereje és textúrája, a finom levegős magas hang ábrázolással párosul benne. A nagy teljesítményű szimmetrikus kimenetek lehetővé teszik, hogy az előerősítőt kihagyva direkt módon csatlakoztassa végfokokhoz, így elkerülhető a külső DAC és a plusz kábelezés használata a Hi-Fi állványban.

Az Aurender utóbbi évtizedben végzett fejlesztései egyesültek az A30 zászlóshajóban, ami új szintre emelte a céget. Hiszem, hogy a gyártó már egyike a Hi-Fi u.n. Blue Chip legendáinak. Kivétel nélkül ajánlom az A30-at úgy a modern, mint az old-school audiofil zenerajongóinak. Christopher Wallace szavaival élve „Ha eddig nem tudtad volna, most már tudod” (If you don’t know, now you know)

Műszaki adatok:

• Aurender A30 Zene Szerver, Hálózati Lejátszó, CD Ripper, DAC és Előerősítő

Forrás:[https://audiophilestyle.com/]

Írta: The Computer Audiophile

2019. július 31