Sonus faber Lumina II állványos hangfal
Mivel a Sonus faber Lumina II lesz az első tapasztalatom az olasz gyártó hangfalainak meghallgatásában, az első benyomás sokat számít. Nagyon szemrevaló a megjelenése, ezért jól kezdődik minden. A Lumina II a Lumina I kicsit nagyobb méretű testvére, de a széria tartalmaz center sugárzót, egy kisebb állót, és egy zászlóshajó álló hangfalat is, amiből akár multicsatornás rendszert is lehet építeni. (a multicsatornás 5.0 akciós szett ajánlatunkat ide kattintva tekintheti meg – Fordító megjegyzése)
A Lumina a belépő kategória, felette a Sonetto sorozat, és az ikonikus Homage széria található olyan hangfalakkal, mint például a Serafino. Nekem mindegyik nagyon tetszik.
A felépítés:
A Lumina II két-utas állványos hangfal, amely ugyan azt a 29 mm-es Damped Apex Dome magas sugárzót tartalmazza, mint a többi testvére. A lágy selyem dóm előtt található függőleges szerelvényben van a csillapítás. A drivereket csillogó keret veszi körbe. A mélyközép 150 mm-es, és ennek sem látszódnak a csavarjai. A többrétegű fa front panel a vizsgálati mintán fekete, de a dió és a wenge kivitel esetében igen látványos, ami szokatlan ebben az árkategóriában. Már itt megjelenik a Sonus faber magasabb szériák ikonikus formaterve. Első pillantásra zártnak tűnik, de nem az, mert a kicsatoló cső a bázis egységben található. Ez az előre mutató nyílás megkönnyíti az elhelyezést. A hátlapon két készlet csatlakozó található a kettős kábelezéshez.
A gyártó által megadott frekvencia átvitel 55 Hz – 24 kHz, 4 ohm névleges impedanciával és 86 dB érzékenységgel. Ez eddig általános. A mélyhang átvitel alsó határa esetleg elgondolkodtathatja az aktív mélysugárzó támogatás szükségességéről. A keresztezési frekvencia érték 1800 Hz, ami alacsony érték, és azt jelenti, hogy a csipogónak az átlagnál nehezebb feladatai vannak.
A kivitel minősége:
Úgy vélem, nem túlzás azt mondani, hogy jó rájuk nézni. A két oldalon és a felső részen a bőr hatású bevonat a minőség érzését nyújtja, amihez kellemes hozzá érni. A hangfal alsó részén lévő szövet réteg miatt polcon és állványon is jól elhelyezhetővé teszi. A porvédő rács szorosan illeszkedik, és mágnesek tartják a helyükön. A kabinet mérete 304x180x263 mm.
A rendszer többi eleme:
Mivel a Lumina II-ről más sok teszt jelent meg, amiket valószínű, hogy olvasott, a magam részéről azzal egészítem ki ezeket, hogy többféle elektronikával fogom őket meghajtani, és ezekről írom le a tapasztalataimat. A Bluesound Powernode 2i például árban teljesen hozzá illik, de rákötöm majd a T+A PA2000 R integrált erősítőmre, és egy Naim Uniti Star-ra is, hogy szélesebb képet mutathassak róla.
Az elhelyezés:
A hangfalat könnyű mozgatni, mert csekély a súlya, sőt ujjlenyomatoktól sem kell tartania, amikor hozzájuk ér. Én általában szövet kesztyűt viselek a beállítás közben, de itt nem szükséges. Egymástól 2,5 méterre a hallgatási pozíció felé beforgatva helyeztem el őket. A hátsó faltól 1 méter, a hallgatási pozíciótól pedig kb. 3 méter a távolság. A legtöbb esetben REL T/5i mélysugárzót használtam a hangzás támogatásához. A jelet a Lumina II csatlakozásairól nagy jelszinttel vezettem át a szub felé. A csatlakozások süllyesztett elrendezésének köszönhetően nem volt könnyű dolgom a kábelezéssel.
Meghallgatás a T+A integrált erősítővel:
Mivel még soha nem volt dolgom a Sonus faber hangzás világával, személyes referenciámat, a jól ismert T+A PA 2000R erősítőmet csatlakoztattam hozzá elsőként. Ez 200 W teljesítményre képes 4 ohmon. Tudom, hogy ez az elektronika minden szempontból túlméretes, de így legalább képet alkothatok a Lumina II-ben rejlő összes potenciálról. Tellurium Q hangszóró kábeleket használtam.
Az első pillanattól feltűnt, hogy a hangzás részletező. Amos Lee Keep It Loose, Keep It Tight (Qobuz 16bit, 44.1kHz) számában az ismerős énekhang arra késztet, hogy jobban figyeljek. A megszólaltatás módja kicsit könnyebb az általam megszokottnál, de amúgy minden részlet rendben van, főleg a gitár húr ábrázolás tetszett. Coldplay Everglow (Qobuz 24bit, 192kHz) című számban Chris Martin éneke és a zongora hangja szépen elrendezett színpadképen jelent meg, megfelelő szélességgel és mélységgel. Ugyanezt a számot kikapcsolt mélysugárzóval is meghallgattam, és egészen jó volt, de természetesen hiányoztak belőle az igazán mély részletek. Első benyomásom az, hogy a Lumina II jól jeleníti meg a T+A felbontását a kedvenc felvételeimen, megrajzolja a színpadot, emellett könnyen hallgatható.
Meghallgatás a Naim Uniti Star integrált erősítővel:
Másik szobába vittem át a hangfalakat, és kettős kábelezéssel csatlakoztattam őket egy Uniti Star-hoz. Itt nem használtam mélysugárzó támogatást. A 70 W teljesítménytől is tartalmas, mély és meleg hangzást kaptam. Nem érzékeltem felbontás csökkenést Amos Lee gitár játéka közben. Az Everglow lejátszásakor a hangfal már önmagában is elegendő mélytartalmat biztosít. Itt Atlas kettős kábelezést használtam, és a Lumina közelebb van a sarokhoz. A bemutatás mód kontrollált, és kellemesen laza. Véleményem szerint jó partnere lehet még az Uniti Atomnak is, mert képes volt a drágább Star-ral megjeleníteni az Uniti széria bársonyos hangzás világát. Azt viszont mindenképpen szem előtt kell tartania, hogy az Atom csak 40W csatornánként.
Meghallgatás a Bluesound Powernode 2i erősítővel:
A Powernode minden szempontból kiváló partner. Ugyanúgy minimalista a megjelenése, és árban is illik hozzá. Egyszerű Kudos KS-1 kábelezést használtam. Az eredmény egy nagyszerű rendszer lett.
Miles Kane Don’t Forget Who You Are (Tidal MQA, 44.1kHz) című száma ütős, dinamikus, élethű, és szórakoztató. A Lumina II jól érezte magát, de igényelte a hangerőt. Newton Faulkner Teardrop (Tidal MQA, 44.1kHz) című számában a basszus 1’35”-nél elfogadható hangerejű még szub támogatás nélkül is. A kritikus hallgatás végeztével beindítottam a War on Drugs lemezét, csak úgy kikapcsolódásnak, de nem tudom szó nélkül hagyni. Az I Don’t Live Here Anymore (Qobuz 24bit, 48kHz) című számon jó hangsúlyt kapott a színpad ábrázolás mélysége, és a gitárhang. A Sonus faber Lumina II egy tényleg hosszan hallgatható hangfal.
Ebben az árkategóriában a legtöbb hangfal már egész jó hangzásra képes. Természetesen gyártótól függően mindegyik más erényeket fog felmutatni. A hangzás (hangszín, eletronika, stb), a funkcionalitás (térábrázolás, elhelyezés módja, stb) és az esztétika figyelembe vételével válasszon. Ha már túl van a Fyne Audio 500 és az AE500 hangfalakon, az elismert KEF LS50-en, a Sonus faber Lumina II-nek mindenképpen szerepelnie kell a listáján.
Összefoglalás:
A Sonus faber hangzás világával szerzett első tapasztalatom arra késztet, hogy meghallgassam a Lumina III és Lumina V álló hangfalaikat is. Biztos vagyok abban, hogy ezek is tetszeni fognak. Élveztem a Lumina II laza, nyugodt hangját. Megfelelő elektronikával párosítva telt, szép hangzásra képes. Tudom, hogy milyen nehéz dolog a hangfal választás. Csak ismételni tudom magam, hogy a Sonus faber Lumina II legyen fent a hallgatási listáján. Minőségi hangzásra képes, ami hosszan hallgatható. Nem mellékes módon sokkal jobban néz ki, mint a legtöbb versenytársa.
Rövid értékelés az eredeti nyelven:
Írta: Simon Wilce
2021 Október 15
Forrás és képek: HiFi And Music Source/Sonus faber
Műszaki adatok: Sonus faber Lumina II állványos hangfal