Sonus faber Amati G5 bemutató The Ear

Az Amati G5 egy nagyon is modern stílusú álló hangfal, annak ellenére, hogy a Sonus faber Homage szériájának tagja. Úgy tűnik, több közös vonása van azokkal az elődökkel, amelyek tiszteletére épült. Az első Guarneri amit 1993-ban mutattak be szintén lant forma volt, igaz annak teljesítménye, és az átvitele még koránt sem volt olyan széles, mint az új ötödik generációs verziónak.

Amikor a kilencvenes években először hallottam Sonus faber hangfalat, úgy éreztem, hogy túl lágyak, túlságosan kifinomultak az én zenei ízlésemhez. Valószínűleg azért volt ez így, mert akkor még nem szelídültem meg, és nem alakult ki bennem annyira a muzikalitás utáni vágy. Frank Zappa és a Led Zeppelin hallgatását több levegőmozgással tudtam csak elképzelni. Azóta a technológia, a Cég, sőt én is jelentős változásokon mentünk keresztül, és mára már megjelentek olyan hangfalak, amik képesek úgy az én, mint a piac aktuális igényeit is kiszolgálni.

Az Amati G5 az ötödik generációs Homage paletta zászlóshajója, darabonként 55 kilós súllyal. Nagyon elegáns a megjelenése, és határozottan figyelmet követel a szobában. Nem túl nagyok, de a kiváló minőségű kidolgozásnak valamint a szép formának köszönhetően lehetetlen nem észrevenni őket, különösen, ha pazar piros, vagy wenge színűt rendel. Én azért választottam a konzervatív grafit kivitelt, mert véleményem szerint az Egyesült Királyságban ez lehet majd a legnépszerűbb.

Ám az Amati G5 sokkal több annál, mint a Sonus faber Santi fafeldolgozó üzemének gyönyörű kézműves alkotása. A kabinet belső része külön hangolt üreget tartalmaz a magas és közép sugárzó számára, amit InTono-nak nevez a gyártó. Ez egy egyedülálló nyomás szabályzó rendszer, ami egyenletes terhelést biztosít az erősítő számára, így lineárisabb lehet az átvitel. A középsugárzó hat hüvelykes természetes szálakkal kevert cellulóz membránt, neodymium mágnes motort, és széles lengő tekercset kapott a gyorsabb reakció és a nagyobb teljesítmény érdekében. A középső fázis kúpot úgy tervezték, hogy csökkentse a turbulenciát és egyenletes átvitelt nyújtson. A technológiát ők Phase Plugnak nevezik.

Két egyforma mélysugárzója van, de az egyiket 200 Hz-ig, a másikat pedig 270 Hz-ig engedi el a keresztváltó. Mindkettő 220 mm-es cellulóz membrános kivitel, amely szintetikus fáziskúppal épült. Dupla tekercses meghajtók, mert a Sonus faber szerint ez dinamikusabb mélyátvitelt, és nagyobb terhelhetőséget eredményez. A piros színű hűtőborda a neodymium mágnesen legalábbis erre utal. A magas sugárzó Arrow Point része a 28 mm-es lágy dóm felületét csillapítja, így a letörés később következik be, és csökken a torzítás. A teljes átviteli frekvencia tartomány 28 Hz és 35 kHz, ami hihető egy ilyen méretű kabinettől. A 28 Hz optimistának tűnhet, de valószínűleg -3 dB-es mérési adat. Az érzékenység 91 dB 4 ohm névleges impedancia mellett, ami azt sugallja, hogy könnyű meghajtani.

Az építés minősége egyértelműen első osztályú, ami minden Sonus faber hangfalra igaz. Az Amati G5 gyönyörű lakkozást kapott, ami mélységet ad, és ezt szürke fém részekkel kombinálták. A lant forma hátsó részén találhatók a kicsatoló nyílások. A két pár bemenet alul foglal helyet. A hibrid keresztváltót szimulációs szoftverrel és hallgatási tesztekkel fejlesztették. Jantzen tekercsek és egyedi gyártású Clarity Cap kondenzátorok mellett Mundorf kapacitások és ellenállások felhasználásával épült. Tényleg semmin nem spóroltak.

A G5 négy lábon áll, amik a szekrénynél kicsit szélesebbek a fém alapnál, így az acél tüskék stabil alátámasztást biztosítanak. Tartozék korongokkal óvhatja meg a kemény padlót a sérüléstől. A húrok nem sok védelmet biztosítanak, inkább stílusos kiegészítők, amik a hangzást gyakorlatilag nem befolyásolják.

A hang:

Moor Amps Angel 6 erősítőimre (150 W AB osztály) csatlakoztattam őket, ami előtt Townshend Allegri Reference előerősítő végezte a hangerő szabályzást. A források Rega Planar 10 lemezjátszó, Melco N5-H50 szerver/streamer, és egy Innuos Pulsar hálózati lejátszó iFi Pro iDSD Signature DAC kombináció voltak. Az általános hangzás stílus messze túlmutat a mindennapi minőségtől, sőt véleményem szerint még az előd Homage szériás hangfalakon is. Megkockáztatom, hogy még ennek a hangfalnak a szépségén is.

Az igazi High-end hangfalak meggyőző dinamikára, térábrázolásra és mikro részlet ábrázolásra képesek. Az Amati G5 ehhez a szívet és a muzikalitást teszi hozzá. Elég néhány dalt meghallgatni rajta, hogy nyilvánvalóvá váljon a természetesség a bemutatóban. Nincsenek kemény élek, minden egy pontosan definiált háromdimenziós, tisztán ábrázolt színpadon történik. A Sonus faber know-how a hangzás tervezésben lehetővé tette, hogy úgy az elektronikus, mint az akusztikus zenék széles palettáján kiválóan teljesítsen. Az akusztikus balansz, a tonális mélység és a felbontás is jelen van a hangjában.

A hangszer ábrázolás pontossága kifejezett erőssége, mert nem csak a tonalitást és a karaktert jeleníti meg, de a hangszer dimenzióit is. Ez igaz A Frozen Western The God in Hackney elektronikus muzsikájától Gianluigi Trovesi Stravaganze Consonanti (ECM) élethű jazz felvételéig. A közös olasz gyökereknek köszönhetően különleges szimbiózis alakult ki a bemutatóban.

Tom Waits Shore Leave (Swordfishtrombones) számába a hangszerek elhelyezkedése, és a hangulat pontosan olyat ábrázol, mint amiről a dalszöveg szól. Szinte érzem a sós levegő illatát, hallom a hangszerek vibrálását, és magam látom a kártyákat, amik hátulján csinos nők vannak. Aztán ott van Ike és Tina Turner Feel Good bakelit lemeze. A banda vastagon szól, de nagyon tetszik, ahogy Tina hangja előtűnik a mixből. Fenséges, tele energiával, stílussal és dinamikával. Talán soha nem lesz még egy ilyen énekesnő mint Ő.

Keith Jarrett szóló zongora játékáról a Carnegie Hall-ban nagyon jó felvétel készült. A környezet is benne van. Hallható a lába halk toppanása a színpadon, érezhető a zongora teste, és a művész mormogása, aki nem tud teljesen csendben maradni, amikor a múzsa a hatalmába keríti. Ezekkel az apró részlet ábrázolásokkal együtt olyan inspiráló volt a bemutató, hogy majdnem együtt üvöltöttem a közönséggel a szám végén. Az elragadtatott taps dinamikája némelyik hangfalat kicsit zavarba hozza, és a hang felkeményedik a hangerő és az összetettség miatt, ám jelen esetben sem tömörítést, sem pedig torzítást nem hallottam, csak a tömeg határtalan lelkesedését érzékeltem.

A mélytartomány:

Gyakorlatilag a bemutató végéig jutottam el anélkül, hogy a mélytartományról beszéltem volna. A Sonus faber egy teljes, koherens hangzást mutatott, ami nem emeli ki a spektrum egyetlen tartományát sem. A magasakhoz képest a basszus valóban alacsonyabbra ereszkedik annál, amit az elmúlt években a nálam járt nagyobb hangfalak esetében tapasztaltam, és mindezt tisztán és kontrollált módon teszi. Nehéz megfogalmazni, hogy miért tetszik. Bizonyára számos tervezési és építési tényezőnek köszönhető. A Sonus faber Amati G5 már a hangfal újragondolásának ötödik változata, feltételezem, hogy a tervezőnek bőven volt ideje arra, hogy minden területen maximalizálja a teljesítményét. A neves gyártó épít ennél nagyobb és drágább hangfalakat, amikből biztosan még többet lehet kihallani, ám számomra az Amati G5 hangzás bemutatója is bőven elég jó ahhoz, hogy nagyon sokáig hallgassam. Ez egy gyönyörű hangfal, de a zeneisége még a megjelenésénél is vonzóbb.

A szerző rövid ajánlása az eredeti nyelven:

Írta: Jason Kennedy

Forrás és képek: The Ear és Sonus faber

  1. 07. 20.

Műszaki adatok: Sonus faber Amati G5