Nincsenek termékek a kosárban.
10
Már
Már
McIntosh MP100 lemezjátszó előerősítő
A gyártó úgy vezette fel, mint az elsőként épített kompakt dedikált lemezjátszó előerősítőjük, amely analóg – digitális átalakítót tartalmaz.A lemezjátszó előerősítő a HiFi lánc leginkább figyelmen kívül hagyott tagja. A legtöbben csak úgy gondolnak rá, mint a szükséges plusz költség, amelytől a lemezjátszó képes lesz megszólalni. Véleményem szerint sokkal több ennél. A legtöbb lemezjátszó gyártó akivel beszéltem vallja, hogy a lemezjátszó előerősítő még magánál a lejátszónál is fontosabb (kivétel a kar, a cartridge, és a setup egy része). Miért? Mert a lemezjátszó előerősítő az eszköz, amely a cartridge kis jelét fogadja, és felerősíti vonalszintre. A hatása kritikus. Ha nem megfelelő minőségű, a hang olyan, mintha a víz alól szólna. Egy lemezjátszó előerősítő csodálatos élménnyé, vagy teljes bukássá teheti a bemutatót. A fentiek miatt az MP100 tehát rendkívül fontos egység a McIntosh számára, ráadásul ez a belépő kategóriás termékük ebben a szegmensben. Lássuk, miért küzdenek a többi szintén elismert gyártóval, és ami még fontosabb, megtérült-e a sok befektetett munka?
A kisméretű lemezjátszó előerősítő úgy az MC, mint az MM hangszedőket támogatja, és többféle beállítást kínál. Istennek hála ezek a beállítások az előlap gombokkal könnyedén módosíthatók, és nem kell sok gyártóhoz hasonlóan borzalmas, a panelen mélyen elrejtett DIP kapcsolók átkapcsolásával vesződni. A front panelen kapott helyet a jól alkalmazható, néha igencsak praktikus mono kapcsoló is. Van kijelzése a digitális kimenetre, ám az ennek a bemutatóak nem része. Az egész előlap zölden világít, amit csak az üzemmód kijelzések piros pontjai törnek meg.A hangszedők szokványos RCA bemenetei mellett XLR kimenet is helyet kapott. Mivel külön bemenettel rendelkezik az MM és MC hangszedőkhöz, egyszerre akár két lemezjátszó is csatlakoztatható. Koaxiális, optikai és USB digitális kimenetek, Trigger be és kimenetek egyszerűsítik a rendszerbe illesztést. A készülék vezérlését egy ARM processzor végzi.
Nem találtam viszont rajta erősítés szabályzót. Mikor megkérdeztem a gyártót, azt a választ kaptam, hogy az MP100 fix erősítésű egység, amely az MC bemeneten 60 dB, az MM bemeneten pedig 40 dB gain értéket kínál. A digitális egysége nem DAC, hanem ADC, amely analógról alakít digitálisra. Ez előerősítő tehát alkalmazható arra, hogy a vinyl zenei anyagát digitális fájlokba menthesse. Ezt az átalakítást egy AKM AK55532VN 24 bit 768 kHz-es teljesítményre is képes processzor végzi, ám az MP100 esetében a McIntosh úgy döntött, hogy a képességeit nem használja ki teljesen, ezért az egység konverzió formátumát 24 bit 96 kHz formátumra limitálta. Beszéltem erről a dologról Gavin Lurssen barátommal, aki a Lurssen Mastering-nél dolgozik. Ez az amerikai fejlesztő cég építette például az új George Harrison 16LP vinyl box egységet. Az Ő véleménye szerint napjaink digitális korszakában minden ami számít, 192 kHz-től kezdődik, de tiszteletben kell tartani az audió ipar gyártóinak ötleteit. Egy biztos, aki magasabb értékű digitális átalakítást szeretne, annak a McIntosh MP1100 modellt kell választania, az ugyanis 24 bit 192 kHz-es fájlok létrehozására is képes. Napjaink digitális számháborújában tehát az MP100 kis hátránnyal indul. Tisztában vagyok vele, hogy az MP100 nem stúdió minőségű berendezés, és azzal is tisztában vagyok, hogy ennek a bemutatónak nem része az analóg digitális konverzió minőségének bírálata, ezért szemet hunytam felette. Az értékelés során engem csak az analóg jelkezelés érdekelt, hiszen akinek a keze ügyében vinyl is lehet, nem lesz bolond digitális fájlokká alakítva, megnyomorítva hallgatni a muzsikát.
Hangzás teszt
Szeretem az elektroncsöves készülékeket, ezért ezek alkotják az otthoni referencia rendszerem gerincét. Tisztában vagyok az előnyeikkel, és a hátrányaikkal is, de igyekeztem a lehető legjobb kompromisszumot kötni mikor kiválogattam őket. A félvezetős készülékekkel kapcsolatban az a bajom, hogy az elfogadható árkategóriában mindegyik megpróbálja rám erőltetni a saját hangzás világát. Szinte hallom, ahogy a bemutató során beszélnek hozzám. Figyelj csak! Most itt egy nagy bumm! És itt egy soha nem hallott részlet! Tessék! És így tovább. Csak a kikapcsolásukkal lehet az egyéni stílusuktól megszabadulni. Olyan dolgokat próbálnak meg hallatni velem, amik nincsenek benne a zenében. Pont úgy, mint egy olcsó házimozi rendszer. Az MP100 hatalmas szerencséje, hogy ezt meg sem próbálta. Amolyan viktoriánus hölgyként mutatott a rendszerben, legalábbis a félvezetős phono előerősítők között. Tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mikor kell erősnek mutatkozni, és mikor kell csendesen a háttérben meghúzódni. Nem a sebességet, az analitikus hangzást, meg a csillogást helyezte előtérbe, hanem az eleganciát és a zeneiséget.
A 10 inches I’am Mandy, Fly Me című száma a How Dare You lemezről megmutatta az egység rendkívül alacsony zajszintjét. Kiváló példája ez annak, hogy lehet nagy erősítést végezni anélkül, hogy zajt termelnénk. A sötét háttérből jelentek meg a leghalkabb részletek is, ami igen jót tett az áttekinthetőségnek. Eric Steward énekes kiemelkedik a képből. Kissé előrébb jött, ami fokozta a 3D színpad ábrázolást a sztereó képben. Ám más előnyökkel is járt az alacsony zajszint. Az akusztikus gitár csodálatos hangja a szám közepén meggyőző dinamikával szólalt meg. Még a húrok lefogásának erejét is hallani véltem. Az egyes hangszerek pontos szétválasztásának is jót tett az alacsony zajszint. Nem mosódtak egybe a háttérben, jól megkülönböztethetők maradtak. Ez a telt hangzással párosulva teljessé tette a bemutatót.
Tényleg félvezetős darabot hallgatok? A mélyeknek akkor erőteljesnek, dominánsnak kéne lenniük, és uralniuk kéne a hangzást, ugye? Nos, erről szó sincs. A basszus erőteljes, de valóságos. A basszusgitár az őt megillető helyet foglalja el a zenében, és a balansz nem borul fel a mélytartomány felé. Teljesen elmaradt az általam digitálisnak nevezett érzés, ez nyilvánvalóan az alkalmazott félvezetős technológia javára írható. Az MP100 tökéletes partner. Udvarias és jól nevelt módon illeszkedett a rendszerembe. Igen pozitív érzéseket keltett az RCA kimenetein.
Természetesen kipróbáltam a szimmetrikus XLR kimeneteket is ugyanazon a műsorforráson. Ezen kelt igazán életre az MP100! Szembetűnő a két kimenet közötti különbség. A hangerősség növekedése azonnali hangerő csökkentésre kényszerített az erősítőn, de történt más is. Az elektronikus gitár hangja meggyőzően tömör lett, a bemutató hangja szinte haraphatóvá vált. A bemutató megmaradt kiegyensúlyozottnak, de a karmester sokkal határozottabban vezényelte. A hangszerek mérete nőtt, az anyaguk tömörebb lett, hangjuk kiteljesedett. Kiváló példát mutat a valóságos térbeli elhelyezkedésükről. Teljes lett az áttekinthetőség. A korábban kissé elnagyolt gitárok kontúrja élesedett, a dobot szervesen illeszkedtek a bemutató egészébe. A vokál érzelmeket tolmácsolt, a bemutató buján gazdaggá vált. Mivel végig olvastam a használati útmutatót, feltűnt egy érdekes dolog, amiről nem tesz az irat említést. Az benne van, hogy a digitális kimenet kikapcsolható, ez eddig rendben is van. A Digital Output gombot lenyomva tartva kikapcsolható a funkció, ha valaki nem akar konverziót alkalmazni. Rákérdeztem a mérnököknél, hogy miért tették ezt lehetővé? A válasz az volt, hogy lehetőséget kívántak teremteni a teljesen analóg használat módra. Ezt tökéletesen elfogadhatónak tartottam.
Ám Ők azt is hozzátették, hogy a funkció be vagy kikapcsolt állapota a mérések alapján szinte észrevehetetlenül csekély mértékben befolyásolja csak a hangminőséget. Ebben a dologban ellent kell mondanom a McIntosh tervező csapatának. Az észrevehetetlen, nem a megfelelő szó. Igenis befolyásolja a hangzás minőségét, ha ezt a szoba akusztikája, és a setup minősége képes bemutatni. A zajszint a funkció kikapcsolt állapotában hallhatóan alacsonyabb. Melegen ajánlom, hogy ha a lemezeit hallgatja, és nem kívánja az ADC egységet használni, mindenképpen kapcsolja ki a beépített digitális egységet. A jutalma az lesz, hogy a vokál kiemelkedik a háttérből, a közép tartomány simább lesz, a színpad mélység pedig nő. Olyan hatása lesz, mintha kitisztítaná a bemutató egyes részleteit, és visszahelyezné azokat a nagy egészbe.
Az MM bemenete tesztelése kellemes meglepetést okozott. Rega P3 karba szerelt Goldring E3 hangszedőt csatlakoztattam. Mivel a készülék egyszerre két lemezjátszót is képes fogadni, a másikat le sem bontottam. Kényelmesen el lehet végezni a csatlakoztatást, van elég hely a földelés csavar meghúzásához is. Azt kell hogy mondjam, a Goldring a csekély alapzajú erősítés miatt csodálatos részletességgel szólalt meg. Kiváló párost alkotnak az MP100-zal. Visszakapcsolva az MC bemenetre, Betty Carter énekhangja elvarázsolt. A Most Gentlemen Don’t Like Love című dal a Pure Pleasure nyomásában készített Now It’s My Turn LP-ről szólalt meg. Carter hangja az alsó régiókban csodálatos, és az MP100 megmutatta miként használja az énekes szinte hangszerként. Mindent elém tárt, a legapróbb részletek sem sikkadtak el. Az előerősítő jól helyezte el a zenekarban a vokált, megőrizte a zongora, a cintányér hangját, majd ebbe illesztette be az érzelmes énekhangot. A basszus erős, de nem túláradó, gyors alapot adott az előadásnak. Feszes alsó regisztere van, soha nem lassult le, és nem kenődött szét.
Értékelés
A McIntosh MP100 kiváló hangzással, egyszerű kezelhetőséggel igen jó ár/érték arányt nyújt. Viszonylag kis méretű eszköz, amelynek zaja alacsony, így részletes hangzáskép megjelenítésre képes. Az XLR szimmetrikus kimeneteken nálam sokkal jobb bemutatót tartott, de az RCA aszimmetrikus kimeneten is ugyanolyan alacsony a zajszint. Sok felhasználó számára az MP100 lesz az a lemezjátszó előerősítő, ami a végső megoldást jelenti.
A gyártó úgy vezette fel, mint az elsőként épített kompakt dedikált lemezjátszó előerősítőjük, amely analóg – digitális átalakítót tartalmaz. A lemezjátszó előerősítő a HiFi lánc leginkább figyelmen kívül hagyott tagja. A legtöbben csak úgy gondolnak rá, mint a szükséges plusz költség, amelytől a lemezjátszó képes lesz megszólalni. Véleményem szerint sokkal több ennél. A legtöbb lemezjátszó gyártó akivel beszéltem vallja, hogy a lemezjátszó előerősítő még magánál a lejátszónál is fontosabb (kivétel a kar, a cartridge, és a setup egy része). Miért? Mert a lemezjátszó előerősítő az eszköz, amely a cartridge kis jelét fogadja, és felerősíti vonalszintre. A hatása kritikus. Ha nem megfelelő minőségű, a hang olyan, mintha a víz alól szólna. Egy lemezjátszó előerősítő csodálatos élménnyé, vagy teljes bukássá teheti a bemutatót. A fentiek miatt az MP100 tehát rendkívül fontos egység a McIntosh számára, ráadásul ez a belépő kategóriás termékük ebben a szegmensben. Lássuk, miért küzdenek a többi szintén elismert gyártóval, és ami még fontosabb, megtérült-e a sok befektetett munka?
Specifikáció:
Írta Paul Rigby
2017 november 23
