Audio Research Reference 160S Soundstage bemutató

Audio Research Reference 160S Soundstage bemutató

Számos amerikai audió márkanév ikonikus státuszt ért el az 1970-es évek végétől az 1990-es évekig. Ezt az audió ipar csúcskategória „aranykorának” nevezik. Azóta többen eltűntek, vagy jelentősen veszítettek a presztízsükből. A világ nem áll meg, erős és innovatív új játékosok csatlakoztak a küzdelemhez. Az Audio Research azonban (akárcsak testvére a McIntosh) továbbra is a csúcson maradt. A cég nemrég ünnepelte 50 éves fennállását. Igen, már fél évszázad telt el azóta, hogy William Z Johnson megalapította az Audio Research Corporation-t. Napjainkban is képzett mérnökökből álló csapat hajtja tovább a céget, akik kiváló minőségű berendezéseket gyártva fenntartják az ikonikus márka örökségét. A cég mindig is a Reference szériában mutatta be a legütősebb modelljeit. Ez a bemutató a nemrégen kiadott Reference 160S sztereó végerősítőről szól.

A múlt szellemei

Az új sztereó verzió a gyártó korábban kiadott nagy sikerű 160M monoblokk alapokon nyugszik. Azt sem túlzás kijelenteni, hogy DNS donorja az 1970-es évek D-150 erősítője. A leszármazási vonal tagja még az Audio Research VT-150, amelyet az audio ipar gyöngyszemének tartanak a zenerajongók. Megjelenésében hasonlít a Ref 160M-re, de dupla, a gyártó által GhostMeternek nevezett teljesítmény mérő látható az előlapján. A tervező zseni Livio Cucuzza álmodta tovább a VT-150 ikonikus megjelenését a 21. századira benne. A műszer háttér megvilágítás, a védő fedél, és az átlátszó előlap, amely bepillantást enged a burkolat alá, igazi modern értelmezés mód. A lenti képeken hasonlíthatja össze a régi és az új megjelenés stílust.

A Reference 160S négy pár KT150 kimeneti csöve 140 wattra képes 20Hz – 20 kHz tartományban -3 dB-en. Az 1 W teljesítmény sávszélesség pedig 0,5 Hz – 110 kHz között van. Ez rendkívüli eredmény egy elektroncsöves erősítőtől. A teljes negatív visszacsatolás 14 dB, a damping pedig 14. A bemeneti impedancia 100 kiloohm az RCA, és 300 kiloohm az XLR szimmetrikus bemeneteken, ami sokféle előerősítő alkalmazását teszi lehetővé. Az RCA bemenet opció egyébként újdonság a Reference szériában. A feszültség erősítésre négy darab 6H30 csövet használtak. Az elektroncső üzemóra számláló, és az automatikus bias beállítás kényelmes használatot jelent. Szintén újdonság a Reference szériában az átkapcsolás lehetőség a trióda és az ultralineár mód között. A névleges kimeneti teljesítmény ultralineár módban 140 W, míg trióda módban ennek kb. a fele. Általánosságban kimondható, hogy az ultralineár hangja feszesebb, pontosabb, erőteljesebb. Trióda módban a bemutató melegebb édesebb, kerekebb, de talán teljesebb annak ellenére, hogy a mélyek kevésbé precízek. Természetesen ez mindenki számára szubjektív, függ a többi rendszer elemtől, és a zenei ízléstől.

Szerettem volna néhány dolgot eltanulni a márka nagykövetétől David Gordontól a készülékkel kapcsolatban. Évtizedek óta a cég arca, számtalan előadást tartott már a világon mindenhol. Amit hosszú pályafutása alatt esetleg elfelejtett az Audio Research-ről, az is a legtöbb ember összes tudásának többszöröse.

A beszélgetést azzal kezdtem, hogy a Reference széria ultralineár és a trióda módjáról, valamint az RCA bemenetéről kérdeztem.

• Valóban, a Reference 160 M, majd a 160S erősítőinkben jelent meg elsőként az RCA bemenet, és az ultralineár/trióda átkapcsolás funkció. Mivel minden Reference erősítő teljesen szimmetrikus felépítésű, korábban aszimmetrikus jellel nem lehetett őket meghajtani. A felhasználók évek óta próbálkoztak SE előerősítőket XLR/RCA adapterrel csatlakoztatni, de ez nem igazán működik jól. A torzítás érték magasra nő, a kimeneti teljesítmény pedig lecsökken, ami jelentősen korlátozta az alkalmazási területet. 23 év után aztán megoldottuk a problémát, és beépítettünk egy kiváló minőségű fázisfordító áramkört az RCA bemenet után, így már a legújabb Reference végerősítőket RCA kimenetű előerősítőkkel is meg lehet hajtani. Végre!
• A legtöbb ember nem tud róla, hogy az 1980-as végek végétől az 1990-es évek közepéig csak trióda módban működő erősítőket használtunk. A korábbi Classic szériás készülékeink például mind trióda módban működtek a Classic 30 sztereótól a Classic 150 monoblokkig. Ekkor egy gitár gyártó cég beperelt minket a Classic név használata miatt, így a széria neve V-sorozatra változott. V35 sztereó kiviteltől a V140 monoblokkig módosultak az elnevezések. Aztán a VT130 és VT150 egycsatornás erősítőink már az ultralineár vagy pentóda módot használták 1994-ben.

A kulcsfontosságú alkatrészeket, mint a transzformátorok, vagy kondenzátorok saját maguk gyártják, vagy külső beszállítókkal dolgoznak? Vannak ezeknek az alkatrészeknek különleges tulajdonságai?

• Mivel nem vagyunk elégedettek az összes kereskedelemben kapható alkatrész minden paraméterével, a legtöbbjüket házon belül áttervezzük, és több észak-amerikai gyártóval legyártatjuk a saját igényeink szerint. Ezt már az 1970-es évektől így csináljuk, ez tette lehetővé a termékeink finomhangolását, és a teljesítményük fokozását. A tápegységekben például Nichicon és Musa szűrőkondenzátorokat használunk, de a csatoló kondenzátorokat is amerikai beszállítókkal gyártatjuk. A belső vezetékezésre egyedi kábeleket használunk, amelyeket szintén hazai gyártó szállít.
• Mint mondtam, az egyedi alkatrészek lehetővé teszik a teljesítmény javítást és a finomhangolást. Ez különösen a kondenzátorokra igaz. Rengeteg típust kipróbálunk úgy, hogy beépítjük, és meghallgatjuk. Mindenki másra esküszik. Van, aki úgy gondolja, hogy a fémgőzölt polipropilén, vagy a teflon, esetleg más anyag a legjobb, de ezt soha nem lehet így tudni. Mikor új készüléket fejlesztünk, elsőként a kipróbált anyagokkal kezdünk, majd új kábelezést, illetve új kábel csatlakozás módokat is tesztelünk. Egy kondenzátor például ugyanúgy módosítja a fokozat hangját, mint a kábelezés változtatása. Ez egy hosszú, és érdekes folyamat.

Mik voltak a hangzás fejlesztés célok? Nem csak a 160M, de például a D-150, a VT-150, és a VT-150SE is érdekelne.

• Az első dolog, amire sok ember gondol, az a technológiai változás megjelenítése a csúcskészülékek esetében, de mi ennél többre törekszünk. Céljaink semmit nem változtak attól a pillanattól kezdve, amióta Bill Johnson megalapította az Audio Research-öt. A lehető legpontosabb hang reprodukálására törekszünk. Amikor Ön, vagy én élő hangszert hallunk akár teljesen ismeretlen környezetben, rögtön felismerjük, hogy az egy zongora, trombita, vagy hegedű. Nem kell látnunk, egyszerűen tudjuk. Ami a reprodukált hangot illeti, mi azt szeretnénk elérni, hogy a hallott hang legalább ennyire valósághű legyen. Az életszerűség a cél. Túlzás, színezés nélkül valós mikro és makro dinamikával.
• 1976-ban Gordon Holt a Stereophile magazinban azt mondta a D-150-ről, hogy nincs saját hangja egy jó hangfalon hallgatva. Harry Pearson a The Absolute Sound munkatársa megerősítette ezt az állítást. Ennél nagyobb dicséret nincs. A VT150-es szériában megkezdett munkát folytattuk a 160M és 160S erősítőkben. Az eltelt évek során jelentős előre lépéseket tettünk a célunk felé, de az alap küldetésünk soha nem változott.

Vissza a Reference erősítőhöz:

A REF160M megjelenése után gyorsan megkezdődtek a tárgyalások a 160S tesztjéről. Mikor az első szállítmány megérkezett Ausztráliába, a Synergy Audio a márkanév hazai importőre kapcsolatba lépett velem. Mikor aggodalmamat fejeztem ki a bejáratási idővel kapcsolatosan, Phil Sawyer igazgató felajánlotta, hogy ők majd a lehető legtöbb órát beleteszik, mielőtt hozzám szállíttatják. Miután megkaptam az erősítőt, további 25 órát járattam a kritikus meghallgatás előtt. Az erősítő masszív dupla kartonban érkezett. Két belső kartonban voltak az elektroncsövek, és a csavarhúzó, amellyel a védő fedelet lehet szerelni. Járt még hozzá egy biztosíték készlet, meg egy jól használható kezelési útmutató. Az építési minőség kiváló, nagyon látványos a háttér világításos átlátszó kijelző, amely bepillantást enged a csövekre, és két teljesítmény mérő műszert tartalmaz.

A 160S XLR bemenetét és a 4 ohmos hangszóró kimenetét használtam a bemutató során. Választható 8 ohmos, vagy 16 ohmos kimenet opció, ha szükséges. A csatlakozások jó minőségűek. A hátlapon három kapcsoló található. Az Auto Shut Off automatikus kikapcsolás funkció üzemmód választója mellett a ventilátorok sebesség választója, és az RCA/XLR bemenet átkapcsoló kapott helyet. 12V-os trigger bekapcsolás vezérlő, és RS232 csatlakozót is talál. Praktikus a kis kijelző ablakkal szintén a hátlapra szerelt elektroncső üzemóra számláló. Fontos tudnivaló, hogy az Audio Research a nagyáramú C-19 aljzatot építette be, amit észben kell tartania, ha tuning hálózati kábelt kíván alkalmazni. Az előlap egyszerre elegáns, és modern, Cucuzza úr munkáját dicséri, aki a cég több berendezésének is úgy tervezte meg a megjelenését, hogy az utal a hagyományokra, de emellett a funkcionalitást és a szépséget helyezi előtérbe. Négy gomb található rajta. A Power gomb megnyomásával 60 másodperces bemelegedési periódust indít. A Meter light a kijelző háttérvilágítás erősségét szabályozza akár a teljes kikapcsolásig. A Tube monitor a bias beállítások ellenőrzésére szolgál. Az Ultralineat/Triode gomb pedig az erősítés mód átkapcsolását végzi. A felette lévő LED zöld színben világít ultralineár, és kék színben trióda módban. Az általam használt Wilson Audio Alexia Series 2 hangfal elég jól dokumentált módon kihívást szokott jelenteni az erősítőknek. Nem brutálisan nagyot, de azért kihívást. Úgy is fogalmazhatnék, hogy érzékeny az erősítők minőségére, akár elektroncsöves akár félvezetős rendszerű, és azonnal meghallatszik rajta, ha nincs elég erő a háttérben. A Reference 160S erejével nem volt probléma, ezért a hangzásbeli jellegzetességekkel foglalkozok az alábbi néhány bekezdésben. Az eltelt évek során meggyőződésemmé vált, hogy úgy az elektroncsöves, mint a félvezetős erősítés technológia fejlesztési iránya egy közös pont felé mutat, nem lehetetlen, hogy a jövőben egybe fognak olvadni. Az elektroncsöves eszközök hangja semlegesebbé vált, elkezdett a pontosság felé haladni, egyre inkább mellőzi a túlzott hangszín eltéréseket, míg a félvezetős társaik – leginkább az A-osztályú erősítők – jelentősen finomították a gyakran túlhangsúlyozott bemutatás módjukat, és elkezdték a valódi tonalitást és a folyékony hangzást előtérbe helyezni.

A Reference 160S egyértelmű példa erre a spekulációra. Bármely akusztikus hangszer vagy énekhang lejátszása során egyértelműen élethű a hang és a harmonikus tartalom. Ennek a pontosságnak a mértéke olyan, mint egy akusztikus aláírás. Valós képet mutat, test és jelenlét érzéssel anélkül, hogy túlhangsúlyozná az elektroncsövek melegségét, amit gyakran tapasztalok más típusok esetén. A kép, amit létrehoz megfelelően dús, tiszta, szinte tapintható.

Ha modern kevéssé tömörített felvételt játszik le, a Reference 160S nem mutatja ki egyértelműen a szerkesztés módját, nem dörgöli a hallgató orra alá a problémákat. Nyílt és folyékony középtartománya segít enyhíteni a keverés hibáit. Ben Folds Rocking the Suburbs semmiféle norma szerint nem minősül referencia felvételnek. A rövid szerzeményben Folds zongorája középen van ábrázolva, kissé a hangfalak előtt. Az erősítő a tömörítés ellenére kiválóan elkülönítette az éneket a zongorától, és az együttes gitárosának hangszerét a dobtól. Ez nem lebecsülendő dolog, mert a gyengébb minőségű berendezések összemosott hangja jelentősen lecsökkenti a zenei élvezetet, ráadásul érthetetlenné teszik a mondanivalót. Az album egy jobban kevert dalán a Fred Jones Part 2-ben a 160S Folds zongoráját nagy levegős színpadon ábrázolja kivételes mélységgel, miközben a hangszer lágy vagy éppen erőteljes billentéseit csodálatosan szólaltatja meg.

Az Audio Physic lemez 8-as műsorszáma részlet Mahler 1-es szimfóniájából, a Titánból. Az erősítő ablakot nyitott és mély betekintést engedett a koncert terembe. A Jan Willem de Vriend által vezényelt Netherlands Symphony Orchestra hatalmas U-alakban van elrendezve a hangfalak mögött. A felvétel második percében a zenekar elhalkul, hogy felvezesse az ütősök belépőjét. Trióda módban lélegzet elállító volt a hatás.

Jól érzékelhető a különbség. Míg az ultralineár mód pontos és gyönyörű közép és felső spektrumot kínált akkor is, amikor az alsó regiszterben hatalmas dinamikára volt szükség (például Mahler záró részlet crescendója), kicsit hiányoltam belőle a dinamikus lendületet. Kipróbáltam hát a trióda módot, amire az erősítő kikapcsolása nélkül volt lehetőségem, és ugyanazt a zeneművet játszottam le megint.

Annak ellenére, hogy megfeleztem a teljesítményt, a közszájon forgó vélemény ellenére kiváló dinamikát és alsó regiszter ábrázolást kaptam. Megmaradt az ultralineár módban tapasztalt pontosság és tonalitás nagy része is. Fontos, hogy ezt az én hangfalammal, és az én hallgatói környezetemben tapasztaltam, de szerintem a trióda mód holografikus megjelenítése számomra jobb. Elképzelhető az is, hogy mindez visszavezethető arra, hogy a referencia rendszeremben egy Gryphon Antileon EVO félvezetős erősítőt használok, amely jó dinamikát és kissé előre tolt színpadot ábrázol általában.

Innentől tehát maradtam trióda módban. Charlotte Margiono szoprán hangja Schuman Frauenliebe und Leben szerzeményének előadása közben jobbról hátulról szólal meg a színpadon. A 160S jól kapta el a lényeget, és élethű bemutatót tartott. A világhírű énekhang, a színpadi környezet, és az érzelmek ábrázolása is tökéletes.

Ryan Adams Ten Songs from Live from Carnegie Hall. Imádom Adams énekhangját, és érzelmes szerzeményeit. Ráadásul ez a felvétel jól van keverve. A 160S a színpad méreteit még felfelé is megmutatta, ami kevés berendezésen hallható ilyen jól. Miközben Adams énekel, árad az erős érzelem a hangjából. Ami pedig az élményt csodálatosan kiegészíti, az a színpad mélysége. Jól elkülöníthető a vokál, és a zongora elhelyezkedése is. A 160S szinte verhetetlen a színpad ábrázolásban, amely tele van finom részletekkel.

A húrok hangjának bemutatás módja az általam eddig hallott legjobbak között van. Mindegy, hogy akusztikus gitárról, hegedűről, vagy csellóról beszélünk, az erősítő szuper pontosan mutatja meg még a húrkezelés módját is. Megkülönböztethető a fém és a bél húr hangja. Érzékelhető a húr lefogásának pillanata is. Mintha élő előadáson lennék. Al Di Meola, Segovia, Rodrigo y Gabriella és a többi kiváló művész felvételét javaslom, hogy megtapasztalja az élményt.

Következtetés:

Milyen módon ajánlhatom figyelmébe ezt a nagyszerű elektroncsöves erősítőt? Nos a lelkes kezdő zenerajongóknak azt tudom mondani róla, hogy tisztán, torzításmentesen szólaltatja meg a forrás hangját attól függetlenül, hogy csöves. Egyértelmű előnye a kiváló színpadkép bemutató, amit kedvelni fog benne, különösen trióda módban. Olyan gazdag történelmű gyártótól származik, amely sokak által irigyelt hírnevet és példaértékű háttér támogatást tudhat magáénak. A tulajdonost igazi büszkeséggel töltheti el a millió dolláros megjelenése, és az örök életre szóló építési minősége.

Olyan tapasztalt zenerajongók számára, akik mindennél többre értékelik a zene tiszta bemutatás módját, különösen figyelmükbe ajánlom ezt a végerősítőt. Az ultralineár és trióda átkapcsolás mód miatt olyan, mintha két erősítője lenne. Bármelyik lehet a választott kedvence, mindkettőnek megvan az íze. Számomra, akit körbevesz az ultralineáris erősítés mód, igazi felüdülést jelentett a trióda beállítás lehetőség. A REF160S olyan szakács, amelynek mindkét íz igazi specialitása.

Műszaki adatok:

• Audio Research Reference 160S Csöves Sztereó Végerősítő

Referencia rendszer:

• Hangfalak: Wilson Audio Alexia Series 2, Axis Loudspeakers VoiceBox S (nearfield monitor), Vermouth Audio Little Luccas Mk.II
• Erősítő: Gryphon Audio Antileon EVO
• Előerősítő: Supratek Cortese, Lightspeed Attenuator LDR passive
• Digitális forrás: Yamaha CD-S2100 transport, Chord Electronics Hugo M Scaler, Totaldac d1-core DAC, Asus PC mint Roon Core
• Analóg forrás: Michell Engineering Orbe with Gert Pedersen Level 3 módosítással Origin Live Ultra motorral, Trans-Fi Terminator lebegő csapágyazású kar, Shelter Harmony cartridge, Supratek Cortese & REDGUM Audio RGPH2 phono előerősítő
• Processzor: DEQX PreMate
• Kábelek: sILENzIO loom, Vermouth Audio Black Pearl Mk.II loom, Vermouth Audio Reference loom
• Állvány: SGR Audio Statement Model V

https://www.soundstageaustralia.com

Írta: Edgar Kramer

2020 március 1