Primare CD22, I22 – HFP Online

Belépő a High-End világába

A készülékek kapcsán visszanéztem személyes cikkarchivumomat, és meglepődve nyugtáztam, hogy a Primare aktuális belépő szintű sztereó integrált erősítőjének elődjét, az I21-et közel kilenc éve teszteltük, és már akkor sem feltétlen volt ropogósan friss modell. Nem azok a 20-as sorozat jelenlegi képviselői sem, nagyjából három éve vannak piacon, de mivel köztudott, hogy az efféle specialisták igyekeznek időtálló konstrukciót kiadni kezeik közül, számíthatunk rá, hogy még legalább ennyi ideig csatasorban maradnak. Szóval bármennyire elcsépelten hangzik, a modellváltás ezen a vidéken még ilyen távlatból is időszerűnek mondható esemény. És ha már ilyesmire szánta el magát a svéd gyártó, nem érte be tessék-lássék reszelgetéssel, épp ellenkezőleg, az I22-vel is követi a nemrégiben kijelölt új technológiai irányvonalt. De mielőtt vele foglalkoznánk, ismerkedjünk meg méltó párjával, a CD22 lejátszóval.

CD22

A cég alapsorozatbeli CD játszóján első ránézésre nem tűnik fel átütő változás, de ha mellé tesszük a CD21-et, máris lehet sorolni a különbségeket. Kezdjük mégis a régi ismerőssel, a jól bevált kasztnival, aminek a hagyományokhoz ragaszkodva három lábbal biztosítottak billegésmentes pozíciót. A masszív acéllemez ház kiválóan árnyékol, már csak nagy tömege folytán is hatékonyan csillapítja a vibrációkat, nem utolsósorban pedig bizalomgerjesztően néz ki. A vastag, húzott, szálcsiszolt, fekete vagy titán felülettel készülő előlap a megszokott nyakrész közbeiktatásával csatlakozik a házhoz. Jól látszik rajta, hogy tervezője az idáig sem éppen bonyolult kezelőfelület letisztítását kapta feladatául, és egész jól megbirkózott a lehetetlen küldetéssel: a kezelőszervek számát megfelezte, a kijelzőt kisebbre, annak tartalmát egyszerűbbre vette, így a fém homloklapos lemezfiók és a fehér fényű, négy lépésben állítható fényerejű VFD már egy sorban is elfér. Nem feltétlen volt viszont jó ötlet a korábban könnyen hozzáférhető, bal elülső alsó perembe épített tápkapcsolót a hátlapra száműzni, bár az is igaz, hogy a nullát egész jól közelítő készenléti fogyasztást nézve sokat nem spórolunk a kapcsolgatással. Szolgáltatásoldalról nézve különösebbet nem vár az ember egy ilyen lejátszótól, mégsem maradunk extra nélkül, választhatunk például a sztenderd 44,1 helyett 48, 96, 192 kHz-es felülmintavételezést, vagy hallgathatunk zenét USB háttértárról is, igaz, csak MP3 és WMA formátumban, szóval pont jó helyen van a hozzá tartozó bemeneti aljzat a hátlap rejtekében. Ennél jóval fontosabb a tudat, hogy belül megbízható Asatech CD futómű üzemel Sanyo lézerrel, valamint a jitter elnyomáshoz szükséges, 5 másodperces olvasási pufferrel dolgozó Toshiba szervorendszerrel kiegészítve. A mintavétel-konverter a TI gyártmánya, akárcsak a népszerű PCM1792 DA átalakító, a kimeneti fokozat MOSFET-es, a lehető legrövidebb úton vezetett audio jel nem halad át kondenzátoron. Az alacsony üzemi fogyasztás érdekében a vezérlő mikroprocesszort saját kapcsolóüzemű táp szolgálja ki, míg az audio áramköröket szabályozott, lineáris tápegység hajtja egy R-magos trafóval a háttérben.

A hátsó fertályon is nagyobb a kínálat az elvárhatónál, mondjuk szimmetrikus analóg kimenetre pont ne számítsunk (arra ott a CD32), digitálisból viszont kapunk koaxot és optikait is, de van itt trigger és IR ki-bemenet, sőt még egy RS232 aljzat is, ha integrált vezérlőrendszerbe szánnánk a CD22-t. És persze nem maradhat el a C23 névre hallgató távvezérlő sem, ami ez esetben egy közönséges, fekete műanyag eszköz, némiképp testre szabott formával és kezelőfelülettel, valószínűleg az összes Primare elektronikával megérteti magát.

I22

A svédek a legutóbbi időkig az A/B osztályú végerősítésre esküdtek, bipoláris tranzisztorral a főszerepben, aztán nemrég gondoltak egy merészet, és belevágtak a D osztályú erősítés gatyába rázásába. Munkájuk eredményének, az UFPD (Ultra Fast Power Device) néven jegyzett kapcsolásnak a legfontosabb erénye, hogy kiküszöböli a kapcsolóüzemű fokozat felsőbb frekvenciatartományában felerősödő torzítást, így végre valódi audiofil hangminőségre képes. A siker kulcsa, hogy a közös egységbe foglalt erősítő- és kimeneti szűrőfokozattal lehetővé vált a stabil visszacsatolás, és vele az azonnali, pontos vezérlés a teljes átviteli sávban. És még további hozadékkal is járt megoldás: frekvenciaátvitele úgyszólván terheléstől független, vagyis előnyei bármilyen hangsugárzó mellett érvényesülnek. De nem érték be ennyivel a Primare-nál, kezelésbe vették a D osztályú fokozat gyakorlatilag szükségszerű velejáróját, a kapcsolóüzemű tápegységet is, és kiokoskodtak számára egy olyan izolációs technológiát, amely nem enged vissza zajt az elektromos hálózatra, így nincs miért potenciális zavarforrásként tekinteni az I22-re. A rendszer további haszna a rendkívüli energiahatékonyság: az erősítés hővesztesége elhanyagolható, a készülék doboza teljesen zárt, belül nem látunk sem súlyos trafót, sem óriási hűtőbordákat, mégis hideg fejjel és testtel zenél órákon át, miközben 19 wattot vesz fel a hálózatból. Ja, és mellesleg fél kilóval könnyebb a CD22-nél, szinte túl szép, hogy igaz legyen…Folytatás…..

Forrás:[www.hifipiac.hu]