Wadia 151 PowerDAC teszt – HFP Online

Az aprócska alumínium ház.

Nem tudom, emlékeznek e még amikor a Mercedes-Benz 1982-ben bemutatta a 190-es (W201) modellt. A Baby-Benznek csúfolt autó nagy megrökönyödést váltott ki a szakmában, az autós újságírókon keresztül az utca népéig. A kis Benz csak a nagytesók mellett volt pici, korszerű technikája és kedvező ára azonban hamar igazolta a gyár számítását. Hogy hogy jön ez ide? Itt van most egy olyan termék, amelynek árazása a gyártótól szokatlan módon nagyon kedvező és a tetejébe még két legyet is üthetünk egy csapásra. A high-end gyártó Wadia előrukkolt ugyanis egy 2×50 vagy 2x25W-os teljesítményű erősítőbe integrált digitális-analóg átalakítóval. Érdekes, mondhatni egyedi megoldás ez, azzal az (egyetlen) hátránnyal, hogy hozzákötjük magunkat, a bővítés lehetősége nélkül. De ha jól szól, kit érdekel, nem igaz?

Mielőtt a sokakat izgató kérdésre térnénk (természetesen a hangra gondolok), néhány műszaki információt megosztanék a készülékről. Az aprócska alumínium házban (csak fekete fényezéssel érhető el) kap helyet a D-osztályú erősítő áramkör és a DAC rész is. Csak digitális jelet fogad, két koaxon, illetve egy-egy Toslink optikai valamint USB B csatlakozón keresztül. Upsampling DAC-ot rejt a belseje, vagyis bármilyen jelet kapjon, azt 24bit/384 kHz-re felkonvertálja. Fogadni viszont az USB interfész kivételével 24bit/192 kHz-et tud, a soros buszon pedig „csak" 24bit/96 kHz-es anyagokkal tud foglalkozni. Az átalakítást végző modul a Wadia saját gyártmánya, DigiMaster-nek hívják, ide érkeznek be a jelek, amelyeket a DSP a szintén saját fejlesztésű adatkezelő algoritmus skáláz fel, illetve reclock-olja, amelynek köszönhetően csökken a nemkívánatos digitális zaj, a jitter. A felskálázott és szűrt adat a digitális erősítő rész bemenetére kerül, amely a DirectConnect hangerő szabályzást is elvégzi.

Maga a D-osztályú erősítő egység 4 Ohm-on impozáns 50W-ot tud, míg 8 Ohm-on ez 25W-tá szelídül, minél érzékenyebb dobozokhoz párosítjuk, annál jobb. A meghallgatáshoz használz 90 dB-es monitor hangsugárzót gond nélkül meghajtotta, a hangerővel semmi gond nem akadt, 36-os (100) fokozaton már erőteljesen besugározta a tizenegynéhány négyzetmétert, félállásban pedig már discót is lehetne tartani vele. Csúcskivezérlés közelében sem torzít, rendesen összerakott konstrukció. Mára már nagyon jó digitális erősítők készülnek, levetkőzték elődeik korlátozott sávszélességét és torzításait, jel-zaj arányuk pedig már vetekszik a jobb „hagyományos" erősítőkéivel, hatásfok (és melegedés) tekintetében fényévekkel járnak minden más előtt. A bontatlan csomagolásból elővett PowerDac-nak érdekes módon nem volt szüksége sok bejáratásra. A harmadik órában elérte az optimális hangját (kinyílt a kissé ködös magas tartomány) és nem is mozdult onnan az együtt töltött hét alatt. (Mivel standard IEC csatlakozóval szerelték, tuningolhatjuk egy jófajta tápkábellel, biztosan hoz a hangon. Én a gyárilag hozzá csomagolt, bizarr módon McInstosh címkéjű tápkábelt használtam). Telepíteni nem kellett, a Windows 7 felismerte külső hangkártyaként, a Foobar is kapásból kezelte (Wasapi), így megszólalhatott a zene. Folytatás…..

Forrás:[www.hifipiac.hu]