Vertere DG 1S Magneto csomag bemutató Whathifi

Az előd Vertere DG-1 egy leheletnyi új fuvallat volt, amikor évekkel ezelőtt először találkoztunk vele. Elképesztő megjelenése emelte ki a tömegből, amit mérnöki leleményesség és a teljesítményének kivételes volta fokozott tovább. Az értékelésünk óta az eredeti DG-1 többszörös díjnyertes lemezjátszó lett, amit határozottan ajánlottunk mindenki figyelmébe, aki prémium kategóriás lejátszót keresett. Ám egy ilyen gyorsan fejlődő piacon nem szabad megállni.

A felépítés:

Az új Vertere DG-1S az eredeti továbbfejlesztése, ami a részleteket tovább finomította, de masszív módosítások nélkül. Egy gyors pillantás nem sok mindent árul el, de alaposabban ránézve látszik, hogy a gyártó keményen dolgozott a fejlesztésén.

Az egyik legjellegzetesebb a lapos kar volt. a Vertere azért ezzel dolgozott, hogy elkerülje a hagyományos cső forma rezonanciáit. A lapos forma nem változott az új verzióban sem, de a konstrukció annál inkább. A háromrétegű alumínium polimer szendvicset ötrétegű váltotta fel. És hová lettek a karkábelek? Rugalmas PCB vezetékekre cserélődtek, amik be vannak ragasztva a szendvics szerkezet rétegei közé. Ám nem ez az egyetlen szokatlan benne. A hagyományos fém csapágyakat a gyártó kevlár szálakra cserélte a függőleges, és neylonra a vízszintes felfüggesztésben (az eredeti mindkettőhöz nylont használt). Rugalmasabb a beállíthatóság, így összességében egy kicsit javult a konzisztencia. A szálak alkalmazásának célja a barázda követés javítása és a zaj minimalizálása továbbra is.

Érdekes észrevenni azt a tényt, hogy a Vertere nem a drágább karjaiban használt csapágy kialakítást valósította meg olcsóbb anyagokkal, hanem a lapos kivitel mellett döntött, mert ebben az árkategóriában ez mutatta a legjobb eredményt.

A kar hátsó részén lévő ellensúly szokásosnak nevezhető, amit egy másodlagos súly mozgatásával lehet finom hangolni. Rendelkezésre áll olyan beállítás is, amivel a tűnél a függőleges barázda érintést lehet elvégezni.

Az új DG-1S más módosításait már nehezebb észrevenni, ennek ellenére ugyanúgy fontosak. A tányér csapágy kialakítása elvileg rendszerét tekintve változatlan, azaz rozsdamentes acél polírozott felülettel, amely wolfram karbid golyón támaszkodik a réz csapágyházban. A változás a gyártási pontosság ami a szigorúbb mérettartás miatt csökkenti a dübörgés mértékét. A motor vezérlés szoftverén módosítottak, az akril lábazat csillapításán javítottak.

Más helyen nem változtattak. A szépen megmunkált alumínium tányér ragasztott PETG rétege, és a rezgéscsillapító feltét ugyanolyan egzotikus, mint a régin. A motor teste pedig ugyanolyan felfüggesztést kapott, mint az előd modellen, hogy bármely szíj feszítés esetén zajmentes maradjon. Ez egyébként annyira logikus megoldás, hogy csodáljuk, más gyártónak miért nem jutott eddig eszébe valami hasonló.

Ha közelebbről megnézi a lemeztányért, látható, hogy a Vertere beállító ábrát helyezett el rajta, ami a hangszedő pozícionálását segíti. Igen előre látó gondolat, jelzi, hogy törődnek az apró részletekkel. Persze minden tökéletes nem lehet. A start/stop gomb nagyon közel van elhelyezve a meghajtó szíjhoz, ami kényelmetlenné teszi a gomb használatát.

A hozzánk érkezett starter csomag a Magneto hangszedővel van építve. Ez lényegében egy Audio Technica AT-VM520 hangszedő más színű házban, némi kozmetikával. A Magneto MM hangszedőt külön is meg lehet vásárolni 250 fontért. A Magneto egy jó hangú egység, de aki többre vágyik, a lemezjátszó rendelhető akár a Vertere Sabre hangszedővel is szintén csomagban.

Az építési minőség megfelel az árkategóriának, és a továbbfejlesztett hangkar szerintünk jobban néz ki, mint az előd. Könnyen üzembe helyezhető, még a teánk sem hűlt ki, mire megszólaltattuk, mivel a hangszedő már gyárilag be van építve.

A Vertere DG-1S a referencia rendszerünkbe került be. Cyrus Phono Signature/PSX-R2 előerősítő, Burmester 088/911 MKII előerősítő, ATC SCM 50 hangfal. Aztán kipróbáltuk még Naim Supernait 3 integrált erősítő és KEF LS50 hangfal kombinációval is.

Sajnos az előd modell nem állt rendelkezésünkre, hogy közvetlen összehasonlítást végezhessünk, de a jegyzetekre hagyatkozva az új S verzió hangja élénkebb, jobb.

A hangzás:

Nick Cave & The Bad Seeds The Boatman’s Call remek módon szól, jól adja vissza a felvétel sötét, melankolikus hangulatát. Zenei, szórakoztató hangzás amelynek ritmikája nagyon stabil, de mintha lenne benne egy rugó is, hogy a dinamikus árnyalatokat jobban tudja ábrázolni, amikor arra szükség van. Lenyűgöző az energia a hangjában, ami kétségessé teszi az árkategóriát, mintha magasabb osztályból jött volna. A szerelmes dalokon is sértetlen marad az érzelem. Jó példa erre az Into My Arms és az (Are You) The One I’ve Been Waiting For?

Cave különleges énekhangja lenyűgöző tisztasággal szólal meg, és nem marad kétség a tolmácsolni kívánt érzelemmel kapcsolatban. A zenei háttérben minden szépen a helyére kerül, hogy egységet alkosson az ének hanggal. Annak ellenére, hogy sok részletet tár fel, inkább a zenei mondani valóban veszünk el, semmint a felvétel vagy a produkció elemzésében.

A Four Tet There Is Love In You felvétele mintha arra született volna, hogy kiemelje a DG-1S erősségeit. A hangszerek megmutatják a kiváló felbontását, és azt, hogy milyen jól tudja kibogozni az összetett szálakat. A Vertere nem csökkenti a zene szabadságát és életérzését annak ellenére, hogy az irányítást szorosan kézben tartja. Ügyes hangolás mód, amely kevés gyártónak sikerül ilyen jól.

Az album összetett ritmusait lendülettel adja át. Nincs hiány erőből és ütésből, ha a zene azt kívánja meg. Különösen tetszik a Vertere mélytartomány ábrázolása. Feszes, mozgékony, dallamos és textúrált. Csak a móka kedvéért feltettük a lemezt a referencia Technics SL-1000R lemezjátszónkra, ami árban kb. négyszerese a DG-1S-nek. Meglepődve tapasztaltuk, hogy az olcsóbb setup ugyan nem olyan nagyszabású a hangban, de részlet gazdagságban igen közel áll hozzá, és ha szabad ilyet mondani, zeneileg lenyűgözőbb. Igen hatásos csomag.

A kritikus hallgatást Beethoven Symphony No.9 majd Miles Davis Kind Of Blue zárja. Egyikkel sem volt semmi gondja. A hang a szimfóniának fenségességet adott, Miles-nek pedig zeneiséget. A textúrák gazdagon szólaltak meg az aljától a tetejéig, elég nehéz túlszárnyalni. Természetesen azért szó lehet a túlszárnyalásról, mert akad javítani való a kifinomultságon, és a pontosságon is, ám ezek csekély hiánya a hallgatás élvezetét döntően nem befolyásolta.

Ítélet:

Az új generációs Vertere DG-1S a kiváló elődre épít, és ugyanúgy megmaradt az élvonalban. Még nem találkoztunk árban hasonló alternatívával, ami ennyire szórakoztató és informatív lenne. Nyugodtan megvásárolhatja.

Pontozás:

Rövid értékelés az eredeti nyelven

2022 október 12

Forrás és képek: Whathifi és Vertere

Műszaki adatok: Vertere DG-1S