Tudnivalók az Elac JET magas sugárzóról

Tudnivalók az Elac JET magas sugárzóról

A hangsugárzóra vadászó, megfontolt vásárlót arról ismerni fel, hogy veszi a fáradságot a döntés előtti meghallgatásra. Minden magára valamit is adó szaküzlet ezt a módszert javasolja, sőt egyeztetett időpontban boldogan támogatja. A látogató is igyekszik felvértezni magát megfelelő háttér tudással, és mindenfélét össze-vissza olvasgat a netről, hogy bölcseket tudjon szólni a bemutatón, nehogy képzetlen botfülűeknek, esetleg hozzá nem értőnek nézzék, akire minden vackot rá lehet sózni.

A bemutatók során már igen sokan ki voltak téve az Elac JET magas-sugárzók különleges hangjának. A demó alatt a szakemberek „kaján” mosollyal szokták a hangsugárzókat az oldalfalakkal párhuzamosan beállítani, esetleg erre-arra forgatni (még kifelé is), hogy megmutassák a technológia által biztosított előnyöket. Ez a lehetőség olyannyira elvarázsolja a hallgatóságot, hogy gyakran megkérdezik, mi a titka. Erre a szabvány válasz az, hogy a beszerelt JET hangszóró az Air Motion Transformer technológiájának továbbfejlesztett verziója. Itt, vagy ennek közelében el is szokott apadni a kérdések sora, mert úgy érzi a vásárló, hogy illene ismerni ezt a technológiát. Felmerül a kérdés – „kérem, mondja már el, hogyan működik?”

Íme a válasz, de, kicsit messzebbről kell nekifutni a dolognak, hogy a végén összeálljon a kép! Minél magasabb a frekvencia értéke, annál gyorsabban kell a membránt mozgatni, ez közismert. Tehát a 10 000 Hz rezgésszámú hanghoz másodpercenként 10.000-szer kell mozdulnia a membránnak. Hogy ezt megtehesse, könnyűnek és merevnek kell lennie, különben képtelen elég gyorsan mozogni. A hagyományos dómsugárzó kupola L alakú membránja, kis mérési huncutságokkal, irgalmatlan méretű mágnessel és relatív kis membrán felülettel, „elkergethető” 30-35 000 Hz-ig. Ez igen tiszteletre méltó eredmény, hiszen 30-35 000 lengési periódust kell másodpercenként végeznie, ami nem semmi sebesség, főleg, ha igaz. De, mire van szükség ahhoz, hogy akár 50 000 Hz frekvencia legyen hatékonyan lesugározható? A válasz más megközelítés móddal egyszerű!

Ha, csak a fentieket kell figyelembe venni egy „csipogó” tervezésekor, akkor a modern anyagok felhasználásával biztosan lehet olyan lengő csévés magasat gyártani, amely akár tovább is elmehetne frekvenciában, csak nagyon le kéne csökkenteni a dóm felületét ahhoz, hogy a membrán tömegét elég gyorsan lehessen mozgatni. A huncut fizika, viszont még egy alapszabályt támaszt. Kis felülettel csak kis levegő mennyiség mozgatható meg, azaz halk lesz az előállított hang, és hiába hallunk relatív jól a magas tartományban, ez akkor is kevés az élvezethez. Igen(!) megfelelő méretű sugárzó felület is szükséges. A hallásukban megkopott idősebb olvasóinknak ezúton üzenem, hogy ne becsüljék le magukat, mert bizony ők is jól meg tudják tapasztalni a különbséget a magas tartomány összetételében még akkor is, ha nem hallanak el 15 000 Hz-ig sem.

Igen, szükség lenne egy könnyű, gyorsan mozgatható membrán felületre, amely elég nagy a kívánt hangerősség előállításához! Ezen a ponton éppen helyben topogtak a tervező-mérnökök, amikor Dr. Oskar Heil előállott az Air Motion Transformer ötletével. A „mester” korában is volt szalag alakú membrán, meg planar technológiát használó hangsugárzó, szóval a könnyű membrán anyag már akkor is adott volt annak minden előnyével és hátrányával.

Ötletében a nagy durranás az volt, hogy nem kiterített sík-membránt alkalmazott, hanem egy hajtogatott verziót. Szembejött az első probléma, amit meg kellett oldani. Ugyanis a hajtogatott membrán nem a hagyományos irányba előre-hátra mozog, hanem pont arra merőlegesen mozgatja a levegőt. A levegő mozgás irányának módosítására utal tehát a szabadalom elnevezése. A sík-membrán alkalmazásával „csak egy újabb fapados” szalag-sugárzó maradt volna annak csekély méretű felületével, ami bár szépen szól, akkora kellene belőle, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Ő viszont elérhető árakat akart. Az ábra mutatja az Air Motion Transformer működési elvét.

Az ábrán 2-es jelzéssel a vezető membrán fólia, 6-os jelzéssel a merőleges irányú létrehozott levegő áramlás, 4-es jelzéssel a levegő áramlási irányát megfelelő irányba terelő lemez, és 8-as jelzéssel a várva-várt helyes irányú magas hang látható.

A fenti rendszer kiküszöböli a lengőcséve bevezető szálán és tekercsén fellépő veszteség mellett a jelentős fékező erőt is, ami fellép akkor, ha egy homogén mágneses térben megmozdul egy tekercs. (ez volt az első és utolsó szakszöveg) Nincs bevezető szál, az áram közvetlenül a vékony fólián folyik keresztül előidézve a mozgást. Hangra fordítva a dolgot, rettenetesen gyors és dinamikus megszólalás mód, álomszerű 50 000 Hz felső határ-frekvenciával.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miben több a Jet, mint a hagyományos szalagsugárzó? A válasz egyszerű: a felületével és a trafó mentes használhatóságával – ami jelentős árnövelő tényező lenne! A hagyományos szalag-sugárzó csapnivalóan csekély hangerejét a kis felületének köszönheti, de ugyan ennek köszönhető a csodálatos hangja is, igaz illesztő trafó kell hozzá, mert olyan alacsony az impedanciája, hogy megfojtaná az erősítőt. Az Air Motion Transformer a megfelelő hangerősséget a felület jelentős növelésével éri el, a csodálatos hang megtartása mellett, ráadásul nem kell görcsölni az impedancia illesztő-trafó torzításával.

Ténylegesen mekkora a sugárzó felület? Egy hagyományos 1 inch. méretű magas-sugárzóval összehasonlítva, az Air Motion Transformer hozzávetőleg akkora felületen sugároz hangot, mint egy 20 centi átmérőjű, kör alakú membrán. Teszi mindezt nevetségesen alacsony torzítás mellett, mintegy ötszörös levegőmozgási sebességgel.

Minek köszönheti azt, hogy nem olyan erőteljesen irányított, mint a hagyományos dóm? A hajtogatott felületének, a megváltoztatott levegő áramlás iránynak, a hullámterelőnek. Nincs benne semmi trükk, a dolog megtapasztalható, ellentétben az audio-világ sok más jelenségével, ebben nem kell hinni, azonnal hallható.

Rögtön itt a következő kérdés. Miért kell a magas hangok tökéletessége?

Az audio-hagyományok szerint egy jó hangrendszer a bemeneti jelet nem befolyásolja csak erősíti. A hangrendszer magában foglalja a komponenseket az audio forrástól a digitális vagy analóg feldolgozáson keresztül (az olyan komponensek, mint a DAC, elő- és végerősítők) közvetlenül a hangszórókig. A frekvenciamenet és átvitel csak egy része ennek az egyenletnek, de nagyon nagy hatással van a kapott hangzásra.

A frekvencia-átvitel nemcsak abból áll, hogy sok basszus, közepes vagy magas hang jön-e a rendszerből. Persze mindez befolyásolhatja a hangzást és az egyensúlyvesztés potenciálisan színezheti a hangokat, sőt, még egyesek téveszméjét is kialakíthatja. Egy tökéletesen lineáris, ideális frekvenciamenet nem minden komponensnél lehetséges, de a mai csúcskategóriás technológia már elég közel került hozzá.

Kérdésünket úgy is feltehetjük, hogy miért kell egy magas hangszórónak extrém frekvencia átvitelt produkálnia? A különböző hangszerek hangterjedelme messze meghaladja az emberi fül hallásküszöbét. Egyes hegedűk és zongorák akár 50 000 Hz-es hangmagasságon is megszólaltatnak felharmonikusokat. Ezek a hangok önmagukban nem hallgathatók, de két egymással egy időben megszólaló felharmonikus frekvenciájának különbsége már megjelenik a hangképben és ez gyakran a hallható tartományba esik. Például, ha egy hangszer egyszerre hoz létre egy 84 000 Hz és egy 90 000 Hz-es hangot, akkor megjelenik különbségük, egy 6 000 Hz-es hang is. Ez utóbbi bár elég halk, az esetek többségében mégis érzékeljük. E harmonikusok hiánya (nem kielégítő volta) azonnal feltűnik, ezért is van az, hogy a legtöbb ember azonnal meg tudja mondani, hogy valódi (akusztikus) hangszer hangot, vagy elektronikusan erősített esetleg szintetizált hangot hall.

Grétsy László az ismert nyelvész mondása szerint „álljunk meg egy szóra”! Mi szükségünk van erre? Véleményünk szerint, ha imádjuk a zenét, értsük is amit hallgatunk, ha értjük, akkor a hallás az a terület ahol érdemes ismeretek után kutakodni.

Forrás:[www.hangzasvilag.hu]