Standard Master 1 Reel
The Boston Symphony Orchestra conducted by Claudio Abbado
Claude Debussy – Trois Nocturnes
Claude Debussy zenéjét olyan gyakran társítják az impresszionista festők művészetéhez, hogy szinte megdöbbentő megtudni, hogy maga a zeneszerző – legalábbis egy ideig – más ízléssel rendelkezett. 1899-ben, nem sokkal azelőtt, hogy megkezdte volna a Három nocturne című zenekari mű megírását, Debussy egy akkoriban divatos, személyes ízlésről szóló kérdésre válaszolva Botticellit és Gustave Moreau-t nevezte meg kedvenc festőinek. Furcsa választás? Nem, ha figyelembe vesszük, hogy a kor művészeti irányzatai között ott volt a preraffaelitizmus és a szecesszió is, és Debussy ezekhez éppúgy kötődött, mint az impresszionizmushoz. Különösen egy dologban osztotta az előbbiek véleményét: a „isteni arabeszk” eszméjében, azaz abban a koncepcióban, hogy a művészet (és a zene) díszítő motívum. Ez a nyugati zenében nagyon új gondolat volt, és ez – minden más mellett – különbözteti meg Debussy zenéjét az azt megelőzőktől.
Maurice Ravel -Daphnis et Chloé & Pavane
Maurice Ravel 1909-ben kapott megbízás alapján írta meg a Daphnis et Chloé című balett zenéjét Szergej Diaghilev Ballet Russe társulatának. Ravel, Diaghilev, Fokine koreográfus, Nijinsky táncos és Bakst díszlettervező között azonban komoly nézeteltérések sorozata miatt a balett premierjére csak 1912. június 8-án került sor, amikor a „Théâtre du Châtelet”-ben mutatták be Pierre Monteux karmester vezényletével. Valójában ez nem a zene premierje volt: a partitúrából már több mint egy évvel korábban is előadtak részleteket koncerten. A balettelőadás késedelme megfosztotta Ravelt attól a nagy sikertől, amelyet a művel el kellett volna érnie, hiszen alig egy héttel korábban ugyanaz a társulat mutatta be Debussy Prélude à l’après-midi d’un faune című művének premierjét, és az a mű által kiváltott szenzáció annyira lekötötte és kimerítette a zenei közönséget, hogy nem tudtak ilyen hamar újra meglepődni.
Ravel Pavane pour une infante défunte (Pavane egy elhunyt hercegnőnek) című műve eredetileg 1899-ben zongora szólóra készült, majd 1908-ban a szerző hangszerelte zenekarra. A művet Edmond de Polignac hercegnőnek ajánlotta.
Választható lehetőségek:
A Revox mesterszalagok többféle verzióban rendelhetők. A Standard Master és a Studio Master mellett néhány kiadvány esetében lehetőség van a gyűjtők számára készített Special Edition választására. A verziók között a szalag, az orsó, és a csomag tartalma különbözik, természetesen az árral együtt. Mivel folyamatosan jelennek meg új kiadványok, az oldalunk nem tud minden esetben tökéletesen naprakész lenni.
Javasoljuk, hogy kattintson ide a kiadó legfrissebb mesterszalag kínálatának megjelenítéséhez. A kiadó honlapján alap beállításban a nettó ár látható, de a magyar lokáció kiválasztása után az ár megegyezik majd a nálunk megjelenített bruttó összeggel.
A kiadvány elérhető Studio master verzióban, ennek leírása:
Tape material: RTM SM900, Tape size: 1/4 Zoll oder 1/2 Zoll, Tracks: 2-track, Reels: 2 Präzisionsmetallspulen, Playback speed: 38 cm/sec – 15 IPS, Equalization: CCIR
Magnetic flux density: 510 nWb/m, Packaging: Revox Music Deluxe packaging with archive boxes, Our Mastering: analog gemastert für Tonband von Christoph Stickel

Ennek kiadvány száma: 103122
Kérjen árajánlatot, ha érdekli, a megjelenített ár nem ez a verzió!
Kattintson ide a mesterszalag kínálatunk megjelenítéséhez
A Revox analóg rajongói vinyl és audio műsoros kazetta kínálatból is válogathatnak. A honlapunkon más kiadó audiofil vinyl kínálata is elérhető. Kattintson ide a megjelenítéshez. A műsoros kazetta kínálatunk megjelenítéséhez pedig kattintson ide.




