Sumiko S.5, S.9 szub-wooferek

A Sonus Faber, Audio Research és McIntosh cégekkel együtt immár a World Of McIntosh (WOM) csoport tagjai közé tartozó Sumiko cég korábban a kiváló hangszedőiről híresült el, illetve több nagy márka észak-amerikai képviseletét is ellátta. A választékukban teljesen új aktív szub-wooferek éppen ezért elsőre kissé talán furcsának tűnnek, de nem kell aggódni, egy valódi profi cég munkáját dicsérik.

Azt ugyan nem tudom megmondani, hogy a híres hangsugárzó gyártó (Sonus Faber) miért a híres hangszedő gyártó (Sumiko) nevén hozott forgalomba mélysugárzókat, aki ezen a téren semmilyen előélettel és ranggal nem rendelkezik, de a nálunk bölcsebb emberek biztosan jobban tudják ennek az okát. Annyi azonban bizonyos, hogy a Sumiko márkából így most megvásárolhatjuk egy analóg rendszer legelejét és a legvégét, ami miatt a csiga-szerű logós cég érdekesen tudná a választékát prezentálni, mondjuk egy kiállításon.

Mindez azonban semmit sem von a le az elegáns szub-wooferek értékéből, melyek, mint említettem valójában a Sonus Faber „műhelyéből” származnak, ezért a következő sorozaton állítólag már rajta is lesz a „by Sonus Faber” kiegészítés. A Sumiko aktuális szub-woofer sorozata négy tagot számlál, a legkisebb közülük S.0 „névre” hallgat, utána következik a nálunk lévő S.5 és S.9, majd a csúcsmodell S.10, amihez már Wifi adóvevő is jár, így vezeték nélkül is lehet használni.

A magas fényű fekete illetve fehér verziókban készülő, vaskos ezüstszínű lábakon ácsorgó, szabályos kocka alakú mélysugárzók formailag nem igazán pályázhatnak a műfaj megújítójának címére, ettől azonban még nagyon elegánsak, szépségük pedig a Sonus Faberre jellemző finom kidolgozásban és az apró részletek igényességében rejlik. Az S.5 és S.9 típusok egyaránt zárt rendszerben működnek, a bennük lévő hosszúlöketű, öntöttvas kosaras wooferek pedig lefelé sugároznak. Ez a kombináció a szub-wooferek világában talán a legjobb megoldásnak számít, mert jóval kevesebb az akusztikai probléma, nincsenek zavaró „pöfögések” és reflex turbulenciák, a hangzás nagyobb hangerő vagy dinamika szintek esetében sem válik tolakodóvá vagy túlságosan direktté, ráadásként pedig a zártság révén általában könnyen össze lehet őket hozni a fő hangsugárzókkal.

A kompakt méretű, ehhez képest dög nehéz (kis sószsák) S.5-ös típusban a lefelé néző 8”-os (210 mm) mélyhangszórót 150 W teljesítményű, nagy áramú AB-osztályú erősítő hajtja meg. A hátoldali csatlakozófelület Neutrik Speakon, LFE RCA és Line RCA bemenetekből áll, a vágási frekvenciák és a hangerő szabályzása mellett kapunk fázisváltót (0, 180 fok) és auto on funkciót is. A jókora energiák mozgósítására képes erősítő hűtéséről a szintén a hátoldalon elhelyezett vaskos alumínium hűtőbordák gondoskodnak.

A nagyobb méretű, így nagyobb méretű helyiségekben való használatra vagy nagyobb mély/teljesítmény igények kielégítésére is tökéletesen alkalmas S.9-ben a szintén lefelé tekintő 10”-os (260 mm) mélysugárzó mellett rásegítésként még egy előre néző passzív radiátor is található. A 350 W RMS és 700 W csúcsteljesítményű szintén AB-osztályú erősítő energikusan „löködi” a hosszú löketű, fémkosaras hangszórót, amivel egy darab szub használata esetén is vélhetően jókora mélyenergiákban lehet részünk, és ezt kettővel persze még meg is lehet duplázni.

♫

S.5
Először a „kicsi kocka” kerül sorra, ami a jól megkonstruált és megépített zárt szub-wooferek papírformáját szóról-szóra valóra váltva pontosan, a fő hangsugárzókkal tökéletesen egy ütemre és bármiféle zavaró rezonanciák vagy mellékzöngék nélkül szólal meg. Kis mérete dacára még az önmagában is nagyon jó basszusra képes, szintén zárt Operákkal is tökéletesen együttműködik, és jócskán felhangosítva sem lehet semmiféle bántó hangot vagy torzítást előcsalogatni belőle. A zenei tesztnél a jól bevált Pawnshop „bulival” kezdek, de ehhez a basszushoz a szokásos „Limehouse blues” túlságosan langyosnak tűnik, úgyhogy inkább a Take Five-ra váltok, ami igencsak a kis Sumiko fogára való falatnak bizonyul. A ritmustartás a gyors tempó és az „ereszd el a hajamat” hangulat dacára mindvégig tökéletes, csakúgy, mint a kétféle hangsugárzó rendszer közti szinkron, ami különálló mélysugárzó használata esetén az egyik legfontosabb paraméternek számít. Folyamatos késztetést is érzek a hangerő növelésére, amitől a hatás látványosan fokozódik, problémák viszont továbbra sincsenek, így semmi sem zavarja a dobolások önfeledt élvezetét.
A lábdobok súlyosak, az ütések pontosak és pontszerűek, nincsenek „utórezgések” és elszabadult energiák vagy rezonanciák. A bőgő, majd rockosabb zenéken a basszusgitár, elektronikus műfajokon pedig a szinti basszusfutamok pontosan kottázhatók, teltek, erőteljesek, és sokkal lenyűgözőbbé és hatásosabbá teszik a zenéket, ismét csak bebizonyítva, hogy a lüktető basszus érzelmileg sokkal nagyobb hatással van a hallgatóra, mint akármilyen angyali csilingelés.
Mivel a jó basszus, főleg az ilyen pöfögés nélküli, tiszta, energikus és telt fajta, természetesen nem csak a dobok és a ritmushangszerek hangját teszi testesebbé és dinamikusabbá, hanem az egész megszólalást teltebbé és ezzel együtt jóval valóságosabbá és nagyon hatásúvá varázsolja. Jó példa erre többek között a komplex nagyzenekari megszólalás is, amelynek sokkal jobban érezni a súlyát és a tömegét, mert amikor egyszerre több tucat hangszer megszólal és hatalmas hanghullámok kelnek útra, az bizony egészen más, mint egy kamarazene két hegedűvel és egy fuvolával. Ráadásként korábban alig vagy egyáltalán nem hallható mélyszólamok és alacsony frekvenciás hangocskák tűnnek elő, melyek ismét csak hozzájárulnak a zenék élvezeti értékének fokozásához.

A jó szub-wooferek másik fontos alkalmazási területe a mozizás, legyen szó x-hangsugárzós házi-mozi rendszerről, vagy csupán sztereóban történő filmnézésről. Azok félelmét, akik azon aggódnak, hogy egy nem túl nagy, ráadásul zárt mélysugárzó esetleg nem elég „tökös” az akciójelenetek megfelelő tálalásához, a kicsi Sumiko elég hamar eloszlatná, mert mind dinamikában, mint testességben, mind hangerőben kényelmesen felnő a feladathoz. A „Ryan közlegény megmentésében” a partraszállós jelenetben konkrétan ráz a hideg, a tüzérségi lövedékek becsapódása, az MG42-es géppuskák kattogása, a felbőgő harckocsi motorok, a folyamatos dörrenések és morajlások egyszerűen félelmetesek és idegőrlőek, még így a filmben is. Ugyanilyen ijesztőek az utópisztikus városka falát rohamozó vérszomjasan hörgő „abik” is; recsegnek a letört faágak, döng a kerítés és ropognak a fegyverek, és mindez ebben a tálalásban egészen más élmény, mint a szub nélkül. A tomboló akciók mellett természetesen egy akármilyen műfajú film is jóval nagyobb hatású és valóságosabb, hiszen a szubnak köszönhetően a való élet hangjainak, például ajtóbecsapódások, súlyos léptek, metró kocsik, autók, liftek stb. tolmácsolása is egészen más „léptékű”, de ha már itt tartunk, még az HBO sorozatok elején lévő szignál is szuper jól szól a kis Sumiko közreműködésével.

S.9
Másodikként következik a nagyobb méretű, nagyobb erősítővel és wooferrel, valamint egy kiegészítő passzív radiátorral rendelkező S.9, ami legfőbb jellemzőiben, karakterében és stílusában alapvetően az S.5-nél tapasztaltakat hozza, csak éppen nagyobb energiákat szabadít fel, dinamikusabb és érezhetően mélyebbre is megy. Ezen tulajdonságai okán nagyobb helyiségekbe is ideális és természetesen a terhelést is jobban bírja. Jól beállítva akusztikus problémákat ez a típus sem okoz és zárt kivitelének köszönhetően a falak közelsége sem zavarja különösebben. A dobokat, lábdobokat, bőgőket, basszusgitárokat és egyéb mély hangú hangszereket nagyon hatásosan jeleníti meg, és mivel semmilyen zavaró puffogás nem tapasztalható nála, még a pörölycsapás erősségű basszushangokat is a magas szelíd stílusában szólaltatja meg. Ez az a tulajdonsága, amely miatt kisebb testvérével együtt nagyon jól alkalmazható zenehallgatáshoz, mert így a benne rejlő óriási energiák ellenére egyáltalán nem válik zavaróvá vagy idegesítővé, és a mélyek véletlenül sem akarnak rátelepedni a frekvenciasáv többi részére. Pop és rockzenéken garantált a diszkó vagy koncertterem hangulat, megkapjuk a gyomorba vágó érzetet, a ritmus pedig feszes és tartja az ütemet a fő hangsugárzókkal. Ilyen pillanatokban érzem azt, hogy bármennyire is szeretem a jóféle monitorok hangját, csak óriási hiányérzettel tudnék kiegyezni bármelyikkel is.

Amikor a légies fuvolák szólója után meglódul a komplett nagyzenekar, a szub is akcióba lendül, és gondoskodik róla, hogy a sok hangszer együttes megszólalásának tömege valóban érezhető legyen, ha pedig megütik az üstdobot, az valódi jutalomfalat számára.

A mozizás az előzőek fényében természetesen szintén óriási élmény, főleg mivel a csúcsdinamikájú jelenetek eget-földet rázó prezentációja mellett azok a halkabb mélyhangok is lenyűgöznek, amelyek más esetekben a legtöbbször elsikkadnak a hangképben. Távoli ló patadobogás, a padlón végighúzott súlyos fa szék hangja, egy súlyos tárgy leesése a földre, mind-mind olyan effektusok, melyek szinte új életre kelnek egy ilyen mélysugárzó használata esetén, és olyan élményt jelentenek, hogy az ember szinte szomjazza, hogy sok hasonló legyen még a filmben.
És ott vannak persze az igazi nagyágyú mélyek, amelyek valósággal a székbe szegezik az embert. A Ryan közlegény megmentésének másik fő jelenete a filmet záró csata a romos francia kisvárosban. Amikor az 56 tonnás Tigris közeledik a romok felé már hangban is tökéletesen átérezzük, mitől rezeg a törmelék és morajlik a föld, a különböző csattanások, robbanások vagy a 20 mm-es gépágyú sorozatai pedig egészen brutálisak, miközben a frekvenciasáv többi része érintetlen marad. Nagyon tetszett és tényleg nagyon hatásos volt az S.5 produkciója is, de ez azért valami egészen más, maga a kulturált zúzás, egy tökéletesen megkomponált, pontos, precíz, mégis velőtrázó erejű basszus-orgia, ami a megfelelő filmek hangját valósággal új dimenzióba helyezi.

A Sumiko néven, a gyártó hangulatosan világító csigavonal szerű logójával forgalomba került S.5 és S.9 szub-wooferek igényes és ízléses kivitele, valamint mind zenéken, mind filmeken különösen jó minőségű megszólalása a háttérben tevékenykedő Sonus Faber „láthatatlan kezének” munkáját dicséri. A zárt rendszerű szubok tényleg mindenféle zavaró effektus nélkül nyújtanak testes, erőteljes és energikus mélyeket, közülük az S.5 főleg kisebb terekbe lehet ideális (30m2-en még bőven elég volt), az S.9-el pedig nagyobb helyiségekben is komoly basszust lehet előállítani. Ha már mindenképpen kötözködni akarnék velük, felhozhatnám, hogy mivel csak single line bemeneteik vannak, sztereó erősítő használata esetén érdemes RCA közösítőt használni, hogy mindkét csatorna jelét megkaphassák, el tudtam volna még viselni egy távvezérlőt hozzájuk, és a szép magas fényű külső, főleg feketében átkozottul kényes. Mindez azonban semmit sem von le a kiváló hangzás érdemeiből, és végső soron úgyis az az igazi lényeg.

Specifikáció: S5, S9

Forrás:[www.hifipiac.hu]