Sonus faber Sonetto 8 Hometheaterhifi bemutató

Sonus faber Sonetto 8 Hometheaterhifi bemutató

A Sonus faber Sonetto VIII annak ellenére, hogy a gyártó belépő kategóriája, újra és újra meglep. A megjelenése és a bemutató minősége legalább olyan jó, ha nem jobb, mint bármely más általam hallgatott más típusé.

Bár hasonló teljesítményt el lehet érni kevesebb pénzért, a Sonetto VIII egyedülálló módon kombinálja a stílust a minőséggel, és a teljesítménnyel. A hangfalakat Olaszországban építik, ami ritka dolog napjaink „Made in China” stílusú gyártás világában. Nagyok, nehezek, és impozánsak főleg a közepes szobában. Három kivitelben rendelhető: fehér, fekete és dió színben gyártják, ezért minden lakó környezetben jól mutatnak.

Erények:

·         Egyike a legszebb nálam megfordult hangfalaknak

·         Legalább olyan jól szól, mint ahogy kinéz

·         Ügyelni kell arra, hogy meg ne karcolja a kemény padlót

·         Hatékony lefelé mutató kicsatoló cső

·         Kiegyensúlyozott részlet gazdag hang a teljes tartományon

Bevezetés:

Az egyik szomszédom, (nálam sokkal jobban áll anyagilag) autó gyűjtő. A gyűjteménye ékköve az olasz Maserati Quattroporte sport sedan. Az autó nem csak a teljesítményével, de a luxus érzésével is lenyűgözött. Ha a Sonetto VIII autó lenne, olyan lenne, mint egy Maserati. Ezek a hangfalak is a teljesítmény és a luxus érzetét keltik. Beszéljünk elsőként a bemutatás módjáról, hiszen mindenkit ez érdekel a leginkább. A Sonetto VIII hangja nagyon kiegyenlített. Nincs jól meghatározható kiemelése, és nem tapasztalható elfedés sehol az átvitelben. Mikor behunyja a szemeit, úgy érzi, mintha egy kimagasló minőségű angol hangfal szólna amerikai „új angol” stílusban. Három érzés mondatja ezt velem – a dinamika, a mélyek és a magas tartomány bemutatás módja.

Néhány népszerű, méregdrága fém dómmal szerelt angol hangfallal (szándékosan nem írok nevet) ellentétben a Sonetto nem ad olyan csillogást a magas tartományhoz, amely egy idő után fárasztóvá válik. Ehelyett a Sonus hangja kiterjedt, világos, áttekinthető, és finom. Minden harsány durvaságot nélkülöz. Az, hogy mélytartomány néhány napos bejáratás után a három woofernek köszönhetően 38 Hz alá megy a -3 dB mérési ponton (gyári specifikáció) hihető adat. Én hallgattam mélysugárzóval kiegészítve, és anélkül is, de végül jobban tetszett a hang aktív mély nélkül. A döntés az Ön kezében van. A Sonusok dinamikája attól függ, hogy milyen erősítőt használ. Nekem az Emotiva PA-1 D-osztályú erősítő alkalmazása mellett mutatta a legnagyobb dinamikát.

A felépítés:

Első ránézésre a Sonetto VIII zárt doboznak tűnhet, de nem az. A kicsatoló cső a kabinet alján található, és a lábazat biztosítja a port szabad légzését. A bemutató időtartama alatt soha nem tapasztaltam cső turbulancia hangot, még a 30 Hz tartomány környékén sem. A három alumínium membrán bőven elegendő arra, hogy akár egy tényleg nagy méretű szobát is be tudjon zenélni.

A kicsatoló csőbe belenézve láthatóvá válnak a vastag huzalból készült tekercsek a keresztváltóban. A Sonus faber nem spórolt ki semmit.

A középsugárzó membránja papír pép, amit merevítő anyagokkal kevertek. Kezdetben tartottam attól, hogy a papír kihallatszik majd a bemutatóból, de kellemes meglepetés volt az, ahogy beilleszkedett a mély és magas tartományba. A közép sugárzó természetesen saját kamrában foglal helyet, hogy ne zavarja a mélysugárzók által keltett erőteljes belső hullám. A magas lehet az egyik legnagyobb meglepetés a Sonetto VIII-ban. Amikor megláttam a nagy méretét, azt hittem, hogy nagyon erőteljes lesz a magas tartomány, de szerencsére nem ezt tapasztaltam. A membrán előtti diffúzor gondoskodik arról, hogy a felső tartomány tiszta és jól hallható legyen tengely irányban, de akár azon kívül is.

A bemenet csatlakozások magas minőségűek, és lapokkal vannak összekötve, ami az egy kábeles, vagy az összekötők kivétele után a kettős kábelezés módot is támogatják. Kipróbáltam kettős kábelezéssel is, de nem tapasztaltam jelentős különbséget. A fémszínű csatlakozók műanyag hüvelyekbe vannak építve. Ezeknek piros vagy fekete színe jelzi a polaritást. Bevallom, amikor a hangfal mögé behajolva csináltam a csatlakoztatást, nekem kis nehézséget okozott az azonosítás. Javaslatot tettem a gyártónak, hogy szélesebb, jobban látható műanyag korongok beépítésével könnyebbé tehetnék a megkülönböztetést. Ettől eltekintve semmi más gondom nincs a csatlakozásokkal.

A kabinet felső része és formája szintén említésre méltó. A középen két oldalon kiszélesedő, majd hátra felé keskenyedő forma különleges. A külső része elegáns dió furnérral borított. Bár fehér és fekete színekben is rendelhető, nekem a dió a nyerő. A stílusos megjelenéséhez elég nagy súlya is van. Nekem belefájdult a csuklóm a mozgatásába.A fedél valódi bőr borításában a Sonus faber logo látható

A setup:

A Sonus faber Sonetto VIII nem egy vagy két, de három dobozba csomagolva érkezett hozzám. Ez azt mutatja, hogy asz olasz szállító cégek nem bánnak olyan kesztyűs kézzel a nagy és nehéz csomagokkal, mint az amerikai partnereik. És bár a legkülső dobozon láttam némi sérülést, maga a hangfal teljesen hibátlan állapotban vészelte át az utazást.

Mikor nekiláttam felállítani a hangfalakat, ért némi csalódás. Először is, a Sonus faber tüskékkel oldja meg a padlótól való leválasztást, ami csak a szőnyeg burkolaton működik jól. A tüskék, és a szélesebb alátámasztás feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a megfelelő hely biztosítva legyen az alsó kicsatoló nyílás számára. A gyártó egyetlen megoldása az a kemény padlós szobára, hogy ad egy kb. 1,5 hüvelyk átmérőjű fém korongot, amelynek közepén kis bemélyedés van, ebbe illeszkednek a tüskék hegyei. A korongok padló felőli oldalára gumi lap van ragasztva. A bemutató során mikor beszéltem a gyártóval, azt a javaslatot kaptam, hogy tegyek újságot vagy szalvétát a korongok alá addig, amíg mozgatni szükséges az egységeket az optimális pozíció megtalálásához. Miután megvan az ideális hely, távolítsa el az újságot, és állítsa be a magasságot a lábak elforgatásával úgy, hogy a magas sugárzó pontosan a fülére mutasson. Ezzel kapcsolatosan csak annyi fejlesztési javaslatom lenne, hogy használjon viaszos papírt, az jobban csúszik a padlón. A kis korongok elhelyezése nem egyszerű. Elég nehéz őket úgy pozícionálni, hogy a tüske pontosan bele találjon a kis mélyedésbe. Ha a világítás nem tökéletes, ez bizony komoly kihívás.

Tovább nehezítheti a dolgot, ha a padló egyenetlen (mint például az én régi építésű házamban). Szerettem volna, ha a Sonus adott volna teflon, vagy gumi lábakat, amelyekkel kemény padlón is fel lehetne őket állítani. Ennek hiányában a képen látható teflon bútor csúsztatót használtam. Ezek ugyan nem túl vonzók, de a padlóm sértetlen maradt.

A gyártó mágneses rögzítésű rácsokat ad a hangfalakhoz, amik jól jönnek, ha kisgyermek, vagy háziállat van a lakásban.

A meghallgatás:

Liszt Ferenc Totentanz

Ez a zene kiváló a dinamika tesztelésére minden hangfal típuson. A réz fúvósok fortissimoi hangosak, és a zongora piano futamai lágyak. A Sonetto VIII kiválóan szólaltatta meg mindkettőt anélkül, hogy a hangerő szabályzóhoz kellett volna nyúlnom. Kevésbé jó hangfalakon általában növelnem kell a hangerőt ahhoz, hogy a futamok halkabb részletei hallhatók legyenek.

A Sonetto esetében nem kellett tekergetnem a hangerőt, hogy együtt élvezhessem a halk zongora szólókat, és van akkora ereje, hogy torzítás nélkül kezelje a réz fúvósok, meg a dobok hangos belépőit.

A Boston Symphony Orchestra (Seiji Ozawa vezényel, Krystian Zimerman zongorázik) a Deutsche Grammophon felvételén kortárs módon szólal meg, de az előadás stílusa koránt sem olyan jó, mint Fritz Reiner és a Chicago Symphony (Byron Janis zongorázik) RCA Victor Living Stereo jelzésű The Reiner Sound CD lemezről hallgatva. Ez a hihetetlen zenei darab képes megmutatni a rendszerének dinamikus határait. Egyike a kedvenc felvételeimnek! Ha egyszer sikerül majd élőben meghallgatni, boldogan halok majd meg.

Isaac Albéniz: Asturias

A felvétel nem csak arra jó, hogy megítélje általa az akusztikus gitár hangját, de arra is kiváló, hogy jellemezze egy hangfal akusztikus teljesítményét. Hol szól a gitár? Mindkét hangfalon, szabad téren? Esetleg zárt helyen játszik csillapított környezetben?

Hallható ahogy a gitáros ujja megcsúszik az alsó három húron? Ezek a részletek a legtöbb hangfalon elvesznek, de a Sonetto kiválóan megmutatta mindet. Ennek a részletgazdagságnak tulajdonítható, hogy a Sonus fabert nagy teljesítményű hangfalnak tartom. Egyáltalán nem számítottam ennyi apró részletre figyelembe véve, hogy semmiféle egzotikus anyagot nem alkalmaztak a gyártás során (gondolok például arra, hogy papír középsugárzója van a kerámia, vagy fém helyett, illetve a lágy dómot használták a ribbon helyett). Ez elképesztő! Nézzék el nekem, én egy New Orleans Saints rajongó vagyok…

A részletgazdagság az egyik dolog ami meglepett a bemutató során. Lehet egy hagyományos felépítésű hangfal olyan gyors, mint például egy elektrosztatikus panel? Nos, nem – de nincs olyan elektrosztatikus hangfal, amely olyan elképesztő dinamikával szólalna meg, mint ez a Sonus faber. Ezzel együtt bár kicsit lassabb, mint egy elektrosztatikus, a Sonettonak még mindig van elegendő sebessége ahhoz, hogy gyorsabb legyen sok más normál membrán-dóm magas kombinációval épített hangfalnál.

A sebesség természetesen nagyban függ az alkalmazott erősítőtől is. Mikor például a hangfalat az AVR erősítőmhöz csatlakoztattam, ez jelentősen lecsökkent. Nem szólt azzal sem rosszul, de a sebesség és a dinamika nagy része elmaradt, inkább a realitások kerültek előtérbe. A legjobbat ezen a téren az Emotiva PA-1 monoblokk erősítőkkel mutatta, ez volt az, ami kihozta a hangfalban rejlő összes potenciált.

Tovább fokozható volt az élvezet, mikor a Schiit Audio Freya csöves előerősítőn keresztül hallgattam az akusztikus gitár hangját. Extra levegősséget és színt adott a hangnak (a részletgazdagság csökkentése mellett). Ám sajnos tökéletes előerősítő sem létezik..

Dave Burbeck Quartet: Blue rondo a la Turk

A Dave Burbeck Quartet újra kevert felvétele valódi örömzene. Igazi gyengém a Blue Rondo a la Turk. Egyes hangfalak elhomályosítják a gyors zongora futamokat. Néhány hangfal képtelen reprodukálni az akusztikus basszus részeket. Megint más hangfalak nem tudják elkapni a cintányérok csillogását. Ám a Sonetto VIII mindegyiket tudta. Eddig ez volt az egyetlen hangfal, ami erre képes volt.

Sokkal jobban élveztem a Sonus fabereken ezt a muzsikát, mint bármely más hangfalon amin valaha kipróbáltam. A feleségem is bejött a nappaliba, és leült mellém hallgatni. Ez rendkívül ritka eset, csak akkor fordul elő, ha a zene is tetszik neki, és az valóban jól is szól a rendszeren.

Ahhoz, hogy a felvételből mindent kihozzak, az Emotiva Stealth DC-1 DAC előerősítő kimenetét szimmetrikus kábelekkel, direkt módon csatlakoztattam a végfokokhoz.

Allen Toussaint: Cast Your Fate to the Wind

Ha a jazz pörögni kezd, nehéz leállítani! Alan Toussaint késői felvétele a Cast Your Fate to the Wind. Szeretem a Vince Guaraldi Trio verziót is, de a The Saint of New Orleans verzióban több az érzelem. Ha pedig még soha nem hallotta, javaslom Toussaint St. James Infirmary felvételét.

Szerettem volna odafigyelni a basszusgitárra, és a zongora valóságosságára, de annyira élveztem a bemutatót, hogy elfeledkeztem az analizálásról. Annyira zeneien szólt, hogy a Sonus faber elcsábított a részletektől, és csak a muzsikát hallgattam. Ez igen nagy dicséret, valódi tisztelgés a Sonetto VIII előtt.

Padú Del Caribe: Un Fiesta Anima

Igazi szeretem, vagy nem szeretem zene. Rengeteg részlet rejtőzik a muzsikában. Vannak, akik azonnal ráhangolódnak, de akadnak olyanok is, akik az első néhány másodperc után kikapcsolják. A döntés az Ön kezében van, de a felvételt jó volt a Sonettokon hallgatni.

Az ütősök és a háttér ritmusa csodálatos, a zongora valósághű. Ha kevésbé jó hangfalon hallgatja, esetleg fejfájást okoz!

Dead Can Dance: Yulunga

Ez egy igazi régiség. Azért szeretem a felvételt, mert a vokál és az ütős mélyen hátul szólal meg. Mikor a dob beüt, a hullámok középről a színpad széle felé indulnak meg, így a szobám olyanná válik mint az óceán partja. Azok a hangfalak, amelyek nem mennek elég mélyre, nehezen boldogulnak vele.

Annak ellenére, hogy a gyári adat szerint a Sonetto VIII -3 dB pontja 38 Hz-en van, úgy tűnik hatékony még a 30 Hz környékén is. Mélysugárzó nélkül hallgatva a Sonust a Spirit Dance nagyon jól szólt a szobámban

És mivel biztos vagyok benne, hogy meg fogják kérdezni, melyik hangfal volt az, ami felülmúlta a mélytartományban a Sonetto VIII-at, hát előre megmondom: Az Emotiva T2, de ez sem tudta egyértelműen lemosni…

Ha a Sonetto hangfalakból körülölelő hangrendszert akar építeni, a Sonus faber center, háttér, és mélysugárzóval is tud szolgálni

Mérési eredmények:

Összefoglalás:

A Sonus faber Sonetto VIII hangfalak bár nem olcsók, azt mondom, hogy nincs más olyan típus, amely ilyen mértékben ötvözi magában a luxus megjelenést a csodálatos minőségű bemutatóval

Szerettem benne:

• Talán az egyik legszebb hangfal, ami a szobámban valaha járt
• Lágy, dinamikus széles erőteljes hang, meghökkentő mennyiségű részlettel
• A valódi bőr fedél berakás kiválóan illik a megjelenéséhez
• Vizuális megjelenése örvendetesen magas házastársi faktorral ruházza fel
• Gondos csomagolás, ami a szállítási sérülésektől meg tudja védeni

Szeretném benne látni:

• Puha lábak, amelyek a kemény padlót is kímélik
• Egyértelműbb bemeneti csatlakozás jelölés a könnyebb polaritás azonosítás érdekében

Ugyan én nem tudok megengedni magamnak olyan autót, mint a szomszédom Maserati-ja, viszont a Sonus faber Sonetto VIII hangfalakkal kapcsolatban valami hasonló luxus érzet töltött el. Ha Ön abba a vársárlói csoportba tartozik, amely számára a 6.499 dolláros ár már kihívást jelent, tudnia kell, hogy 10 ezer dollár alatt ilyen hangot én még soha nem hallottam.

Ugyanakkor tudnia kell, hogy a Sonetto van annyira jó, hogy megmutatja az elektronika hiányosságait. Nem minden erősítőn mutat jót, mert meg sem próbálja fényezni a hangot. Pontos minden szempontból. Ha például egy AVR erősítővel próbálja meghajtani őket, soha nem derül majd ki, hogy mire képesek, csak elpazarolt pénz lesz a megvásárlásuk. Adja meg nekik ami jár, és meg fog döbbenni a hallottakon.

Jól példázza azt, hogy egy kiváló minőségű front hangfalnak nem kell megfizethetetlenül drágának lennie. Ha az árakat le akarja szállítani a sztratoszférából, itt a kedvező alkalom.

Műszaki adatok:

• Sonus Faber Sonetto VIII 3-utas Hangfal

Forrás:[https://hometheaterhifi.com]