Sonus faber Lumina V bemutató Hometheater HiFi

Sonus faber Lumina V bemutató Hometheater HiFi

A Sonus faber belépő kategóriájának zászlóshajójaként a Lumina V szélesebb közönség számára hozza majd el a gyártóra jellemző hangzásvilágot, és építési minőséget.

A Lumina III által lefektetett alapok továbbfejlesztése, nagyobb mélysugárzókkal, átdolgozott keresztváltóval, és hozzáadott kabinet merevítéssel. Mindez gyönyörűen van becsomagolva a fa és a bőr keverékébe, ami kiváló példája az olasz kézműves mesterek munkájának. Az elegáns megjelenés mellé tiszta magas hangzás, sima, zenei középtartomány és tömör basszus jár.

Általános jellemzők:

• Egyenes vonalak, fa és bőr, egyszerű mégis elegáns letisztult design
•  Az árához képest masszív felépítés
• Made in Italy!
• Az alsó kicsatoló cső megkönnyíti az elhelyezést
• Még a csapnivaló felvételeket is élvezet rajta hallgatni
• Árkategóriáját meghaladó hangzás teljesítmény

Bevezetés:

Több Sonus faber hangfalról volt szerencsém bemutatót írni az elmúlt évek során. Az eredeti Olympica volt az első, amely évek óta személyes referenciaként tulajdonomban van, de írtam az Olympica Nova V-ről, és a megújult Minima Amator II-ről is. 2017 óta, mikor a Principia 3 állványost teszteltem, nem volt a Sonus belépő kategóriájával dolgom. Annak ellenére, hogy tetszett a Principia, nyilvánvaló volt, hogy a gyártónak jelentős kompromisszumokat kellett kötnie a relatív alacsony, 699 dolláros pár ár eléréséhez. Kezdve azzal, hogy a Principia Kínában készült, ami a Sonus faber olasz identitásával szöges ellentétben állt. Aztán a hangszóró készletben is komoly megalkuvásokat kellett kötniük. Leginkább szembetűnő talán a felső közép, és magas tartomány volt, ami nem érte el a rájuk jellemző szintet, csak közelíteni tudta.

Komolyan felkeltette a figyelmemet a 2020-ban bejelentett új Lumina belépő kategória. Annak ellenére, hogy az ára magasabb, mint a régi Principia sorozat, a Sonus többi szériájához képest még mindig jóval megfizethetőbb. A hírek szerint a Lumina szériát már Olaszországban készítik, ami csak tovább fokozta az érdeklődésemet. Carlo Lo Raso, a Hometheater Hi-Fi Secrets szerkesztője írt bemutatót a Lumina korábbi zászlóshajójáról, a Lumina III-ról néhány hónappal ezelőtt, és a hangfal teljesen lenyűgözte. Egyetlen kifogásolni valót talált, hogy a hangzást mélyben és középben kicsit soványabbnak ítélte a kelleténél. Kíváncsi lennék, hogy a gyártó a hasonló megjegyzésekre reagálva bővítette-e a palettát? Minden esetre júniusban bejelentették a Lumina II és Lumina V hangfalakat, amelyek nagyobb méretű mélyközepet, illetve mélysugárzót tartalmaznak.

Én az első elkészült példányok közül kaptam egy párat (egészen pontosan a 003, és 004-es gyártási számúakat), és az elmúlt két hónapot ezek tesztelésével töltöttem.

A felépítés:

A Sonus faber legolcsóbb sorozataként a Luminák olyan költség csökkentéseket tartalmaznak, amelyek a magasabb szériákban már nem találhatók. Először is nincsenek kecsesen ívelt oldalai, ami pedig a gyártó régi hagyománya. Ehelyett a Lumina egyenes MDF panelekből épül. Az oldala és a felső része bőr bevonatot kapott, a hátlap pedig szatén színű fekete furnér. Az előlap többrétegű fa, valódi dió, vagy wenge szín esetén. Ezekbe kontrasztos juhar csíkokat ágyaznak, ami nagyon előkelő megjelenést ad, különösen a matt felülettel kombinálva. Zongora fekete is rendelhető, ha valaki egyszerűbb megjelenésre vágyik.

Az én bemutatóra kapott példányom wenge színű volt. Nagyon tetszett a sötétbarna felület csipetnyi vörös beütéssel, és a világos csíkozással. A drivereket vékony króm színű csík veszi körül. A bőrrel kombinálva a Lumina V sokkal drágábbnak tűnik, mint az ára, és határozottan állítom, hogy ezek a legjobb megjelenésű négyszögletes dobozok, amiket valaha láttam. Ha le akarja takarni ezt a gyönyörű fa előlapot, mágneses fekete porvédőt kap hozzá tartozékként. A jobb stabilitás érdekében a bázis fekete egysége szélesebb, mint a szekrény maga. Ezen található a lefelé mutató kicsatoló nyílás.

A menetes fém tüskék a hangfal magasság és dőlésszög beállítására alkalmazhatók. Szerencsére a tüskék elég hosszúak voltak ahhoz, hogy a szőnyegem ne takarja el teljesen a kicsatoló csövet. A Sonus faber ad hozzájuk fém korongokat, amit a tüskék alá helyezhet, hogy a fa vagy járólap padlót megóvhassa. Két pár nikkelezett bemenet csatlakozása van, ha valaki kettős kábelezést, vagy kettős erősítést akar alkalmazni.

A driver készlet, és a keresztváltó némileg eltér a Lumina III-tól. A magas ugyanaz a 29 mm-es Damped Apex Dome, és a 150 mm-es közép is megegyezik, de ebben a mélyek 165 mm átmérővel rendelkeznek, ellentétben a III-as 150 mm egységeivel. A membrán anyag cellulóz pép, szendvics szerkezet, amit természetes rostokkal erősítettek meg. A keresztváltó új design. A Hybrid IFF Crossovert a Paracross elrendezéssel kombinálták. Ez magában egyesíti az elsőként a Maxima Amatorban alkalmazott interaktív szűrésmódot a Paracross Topology technológiával, ahol a reaktív elemek (kondenzátorok és tekercsek) az áramkör negatív ágában vannak. Ebből az az előny származik, hogy kevésbé érzékeny az elektromágneses zavarokra, és a rádiófrekvenciás interferenciákra, ami javít a hangminőségen. Egy másik kulcsfontosságú módosítás pedig a magas és középsugárzó belső kamrájának lant formára alakítása. A betét merevíti a kabinetet, de emellett csökkenti a belső állóhullámokat, így javítva a közép és magas tartomány bemutatás módját. Ennek eredménye a természetesebb megszólalás mód.

A beállítás:

Általában nehezen tudom felcipelni az álló hangfalakat az emeleti média szobámhoz vezető 13 lépcsőfokon, de a Lumina V nem okozott gondot. Darabonként 50 font körüli súlyukkal könnyedén boldogultam. A csomagolás stabil, bár annyira nem díszes, mint a magasabb szériáknál megszokott. Becsavartam a tüskéket, és a rögzítő anyákat. Elsőként ugyanoda állítottam fel őket, ahová a referencia Olympica III hangfalaimat szoktam tenni. Egymástól kb. 8 lábnyira, és nagyjából 10 lábnyira a hallgatási pozíciómtól. A hátsó faltól 3 láb, az oldal falaktól pedig 4 láb volt a távolság. A hallgató szobám 22×28 láb méretű.

A hangfalakat a referencia Wyred4Sound erősítőmhöz (1000W 4 ohm) Kimber 4VS kettős kábelezéssel csatlakoztattam. A Marantz AV8801 előerősítőt Blue Jeans XLR kábelekkel kötöttem át a végfokhoz. A forrás az Oppo 205 Universal egysége volt, amelyet HDMI és XLR kábelekkel is összekötöttem az előerősítővel, hogy kihasználhassam az Oppo jobb DAC egységét a kétcsatornás formátumokon.

Az XTZ Room Analizer II Pro kittel és néhány referencia felvétellel kicsit finomítottam a beállításon. Úgy vettem észre, hogy a Lumina V nagyon toleráns. A mély átvitelén tudtam kicsit javítani úgy, hogy közelebb vittem őket a hátsó és oldalsó falhoz. A végleges beállításban 30 inchre a hátfaltól, és 36 inchre az oldal faltól találtam rá. Ez adta a legjobb mély átvitelt, és a legkevesebb döngő hangot. A fenti képernyő fotó mutatja az aktuális beállítást. A mérőmikrofont a hallgatási pozíciómba helyeztem, fülmagasságra. A folyamatábra valós időben mutatja zöld színnel a 18 inch hátfal távolság, és a 30 inch kék színnel jelölt távolság közötti különbséget. 12 inch távolság változásra mindössze 3-4 dB volt a különbség 50 Hz-en ami igen jó eredmény. Még meglepőbb volt számomra, hogy a Lumina 30 Hz alatt milyen komoly teljesítményt generált. Kétszer is ellenőriztem, hogy kikapcsoltam-e a szub kimenetet, de a Marantz Direct módban volt, és az kikapcsol minden korrekciót. A hangfal tényleg ilyen jól érezte magát a szobámban. A 10 kHz feletti csillapítás, a szobám általam jól ismert jellegzetessége. Mindent egybe vetve a Lumina 3 dB tartományon belül maradt 160 Hz – 10 kHz tartományban. Szoba korrekció nélkül bizony igen meggyőző ez a teljesítmény.

A térábrázolás akkor volt a legjobb, amikor a hangfal tengely metszéspontját 5 lábbal a fejem mögé állítottam be. A magas sugárzó pozícióját alacsonynak találtam, ami kis mértékű kiemelést hozott létre a hallgatási pozícióban. Hogy megoldjam a problémát, próbáltam kicsit emelni úgy, hogy kifelé csavartam az első tüskéken. Annyira kitekertem őket, amennyire csak lehetett, így sikerült elérnem, hogy a magas tartomány kisimult, és élvezetes lett.

A bejáratás időtartama alatt kevés változást vettem észre. A mély néhány száz óra után lágyabb és kiterjesztett lett. Emellett azt is megtapasztaltam, hogy levett porvédővel jobb a hang, ezért a bemutatóban nem használtam azokat.

A meghallgatás:

Miután végeztem a beállítással, következhetett a munkám élvezetes része, a meghallgatás.

Nemrég megnéztem a Start Wars: The Rise of Skywalker című filmet a fiaimmal. Maga a film kicsit csalódás volt, de a zenéjének egyes részeit nagyon élveztem. Letöltöttem a HDTracks-ról a 192 kHz 24 bites FLAC formátumban a muzsikákat. Több nagyon jó része is van, de számomra a „Best of” a Track 19 Finale 11 perce. A Luminákkal az általános hangzás hihetetlenül tiszta volt. A harmadik perc környékétől elképesztő dinamikát mutat. A rézfúvós és fúvós hangszerek fenségességet adnak. 3:26-nál a szám átvált az Imperial March részre, amely kiválóan szólt. A rézfúvósok gyönyörűen fényesek, de nem zavaró mértékben. Azt kell mondanom, hogy a fúvósok a Sonus faber erősségei, teljesen természetesen, és telt hangzással szólaltak meg a megfelelő helyeken.

A finom csendülések együtt csengenek a zenei csúcsokkal, ami jól mutatja a DAD magas sugárzó kiváló képességeit. A mélytartalom még ennél is lenyűgözőbb volt. Mélyen, gyorsan, és megfelelő erővel szól. A dob ütések visszhangját is érzékeltem, amellett, hogy éreztem az ütések erejét. 9:25 környékén néhány csodálatos hang jelenik meg a középtartományban. Hárfa pendülés futamai járják át a muzsikát. A színpad ábrázolás hatalmas, könnyen azonosíthatók az egyes hangszer csoportok elhelyezkedése. John Williams mestere a szakmájának, nem hinném, hogy bárki más képes lenne-e ilyen mértékben nyomot hagyni a Star Wars Univerzumán, miután ő távozott. Szerencsére a Lumina V bármikor képes lesz felidézni John Williams művészetét.

Női énekhangra váltottam. Melody Gardot legújabb albuma a Sunset in the Blue)” (96kHz/24-bit FLAC). A címadó dallal kezdtem. Rögtön az elején megragadott a gitár tiszta, tagolt hangzása, és a természetes hangszíne. Aztán amikor belép a basszus vonal, teljesen elolvadtam a hangzástól. Hihetetlenül dallamos a mélytartomány. Nem éreztem szükségét a mélysugárzó támogatásnak, ami eléggé meglepő, mivel basszus-függő vagyok. Gardot kisasszony hangja fantasztikusan szólt, a közel mikrofonozás pedig minden rezdülését megmutatta. Kellemes jelenlét érzetet adott, és a Luminák szilárdan a színpad közepén tartották az énekhangot. A többi hangszer az énekes mögött volt, szépen elrendezve a térben. A mély természetes basszus miatt a dobfelszerelést a színpad leghátsó részében lehetett azonosítani. Ezek a hatások azt az érzést keltették bennem, mintha ott lennék a felvétel készítése közben. A Little Something egy másik nagyszerű szerzemény az albumon, amelyben Sting énekel. A Luminákon érzékelhető volt Sting énekének rögzítés módja. Vékonyabban, és kevésbé gazdagon szólt Gardot hangjához képest. A basszus aláfestés gyilkos ebben a mixben, gyors és lendületes, komoly ütésekre kényszerítette a Luminákat.

Pop területre áttérve csatasorba állítottam Gary Clark Jr Feelin’ Like a Million című számát a This Land (96 kHz/24bit FLAC) lemezről. Ez egy vidám dal, ami a reggae alapritmust kombinálja Clark klasszikus blues/rock vonalával. A legjobban hangosan tálalva élvezhető. A dübörgő basszus erősen üt, és a Lumina V tiszta határozottsággal szólaltatta meg. A mellkasomban is éreztem a dobogást. Clark énekhangja kivételesen tiszta, de ezzel együtt érzékelhető benne a finomság. És mivel ez egy Gary Clark Jr szerzemény, néhány szép blues alapú gitár riffel van fűszerezve. Clark jellegzetes hangú torzítója édesen, és tisztán szólt, de nem veszített az agresszivitásából. A hangerő 95 dB fölé emelése nem jelentett problémát a Luminának, a hangzás megőrizte az egyensúlyát. Nem tapasztaltam semmiféle hallható torzulást. Sőt, úgy éreztem, a hangfal kifejezetten értékeli a kilowattos teljesítmény tartalékot, emiatt biztos vagyok abban, hogy ha bulit akar rendezni, a Lumina nem lesz akadálya a hangerőnek.

Mikor be akartam adni a bemutatót, akkor hallottam a hírt, hogy Dusty Hill, a ZZ Top basszus gitárosa tragikus váratlansággal elhunyt. ZZ Top rajongóként ez megrázott, és úgy döntöttem, hogy emléket állítok neki néhány olyan dal említésével, amelyben élvezhető Dusty utolérhetetlen stílusa.

Chrome, Smoke és Barbecue CD-szett (CD, Rhino B0000CF35L). A Tush az 1975-ös Fandango lemezről Dusty énekhangjával volt az együttes első TOP 20 slágere. A Lumina természetes módon mutatta be a hangját. Érzékeltem a nagyon kontrollált vibrato-kat, és minden jellegzetességet, amit használt az ének artikulációja során, hogy extra karaktert adjon a szavaknak. Billy Gibbon gitár szólója a dal közepén a jellegzetes torzítóval nagyon tetszett. A Cheap Sunglasses az 1979-es Deguello lemezről mintapéldája Dusty hihetetlen feszes basszus játékának. Ez talán még a Tush-nál is jobban szólalt meg, mert jobb minőségű a felvétel. Szinte hihetetlen, hogy milyen összetett a basszus aláfestés, ha jobban odafigyel erre a részletre. A Luminákon jól követhető a feszes basszus gitár játék ebben a klasszikusnak számító dalban. A korai ZZ Top felvételekben a dob keverés módja nem a legjobb, de ha odafigyel rá, itt is feszes, pontos. A Texas Boogie olyan lendületesen szólalt meg a Luminákon, hogy az további felvételek meghallgatására csábított, amiket nagyon élveztem. Dusty Hill nagyon fog hiányozni, de remélem, hogy ez nem jelenti majd a ZZ Top végét, és folytatni fogják a zenélést.

Értékelés:

Elegáns megjelenése, és kiváló teljesítménye a belépő árkategória legjobb választásává teszi azok közül, amit eddig a Sonus fabertől hallottam. Elképesztő, hogy Olaszországban készül, és csak ennyibe kerül.

Tetszett benne:

•  Zenei bemutatás mód, amiben nincs sötétség, és tompaság
• Részletes, sima magas tartomány
• Teljes középtartomány, csipetnyi édességgel, és melegséggel
• Feszes, kiterjesztett mély átvitel
• Lenyűgöző színpad ábrázolás és hangzás, ennyi pénzért

Szeretném ha lenne benne:

• Kicsit hosszabb tüskék
• Ebben az árban? Semmi más

Kétségtelen, hogy a Lumina V a Sonus faber legjobb belépő kategóriás hangfala. Abban a két hónapban, amíg nálam voltak, rengeteg különböző zenei stílust megszólaltattam rajtuk, és mindegyikkel jól boldogult. Ötvözi magában a gyártó védjegyévé vált design elemeit, a magasabb kategóriában hallható szép magas tartományt, és a kiváló közepeket, a masszív mélyekkel. Mindez kiváló térábrázolással párosul, ezért a Lumina V-nek nincsenek valódi hibái. Még ennél is jobb az, hogy szélesebb zenerajongó tábor számára elérhető. A 2800 dolláros árkategóriában sok versenytársa van a piacon, de jelen pillanatban egyről sem tudok, amelyik ilyen elegáns megjelenés mellett ilyen szintű bemutatóra lenne képes.

Műszaki adatok:

• Sonus faber Lumina V hangfal

Írta: Tyler Stripko

2021. Szeptember 13

Forrás:[https://hometheaterhifi.com]