Mi von gyököt erősítője képességeiből?
Könnyű annak az élete, aki megfogadta a vásárláskor a bolt tanácsát és „feleslegesen” nagy teljesítményű erősítőt választott a hangfala mellé. Ők erre a felszínes cikkre hivatkozva naponta áldhatják a bolt nevét reggeli imájukban. Miért? Elmeséljük! Eszünkbe nem jut semmit matematikával bizonyítani, aki nem hiszi el, az üljön le a hangfalai elé különböző távolságokra, majd az meg fogja győzni.
A hullám terjedés egyik huncut szokása, hogy a távolság négyzetével arányosan csökken. És akkor mi van? Ez mindig is így volt, sőt így is lesz! A zenerajongók viszont a fülükön érezhetik a hatását, legfeljebb nem tudják pontosan megnevezni a hiány érzetük forrását. Most lehet, hogy eljött az idő a hallgatási pozíció ingyenes áthelyezésére, vagy egy tényleg nagyobb teljesítményű erősítő vásárlására. Mire fel mondjuk ezt, mikor a megfontolt vásárlók zöme a hangfalának érzékenység adatát figyelembe véve választotta az erősítőjét a netről?
A hangfal érzékenység adata tényleg jó kiindulási pont, de koránt sem derül ki minden belőle, sőt! Mikor a gyártók megneszelték, hogy a vásárlók elkezdték figyelembe venni a műszaki adatokat a hang meghallgatása helyett, ravasz mérési módok bevezetésével nekiálltak jobb értékekkel „tálalni” azokat. Igaz ez a teljesítményre, az átvitelre, de még az érzékenységre is. A hatásfokról viszont mélyen hallgatnak, mert azt úgy is kevesen érik fel ésszel, ezért nem befolyásoló tényező a termék kiválasztása során, ráadásul csak a fizetés után szembesül vele az új gazda. Ebbe most bele sem megyünk, korábban már riogattuk vele olvasóinkat. Amiért megemlítettük egyáltalán, az, hogy márpedig ez az ismeretlen tényező drasztikusan befolyásolja az erősítő választást a hallgatási pozíció távolságának függvényében. Ez rondán hangzik, ezért kicsit elmagyarázzuk.
Az érzékenységet tengely irányban 1 méteres távolságról illik mérni 2,83V-os jelnagysággal. Ez megnyugtató, de 1 kHz-es jelet használnak hozzá, amit kiválóan hallunk. Egy átlag zenerajongó viszont imádná a fotelt rázó mélyeket is, ahol meg szinte süket, van vagy 80 dB! különbség – legalábbis a középtartományhoz képest. Lásd a grafikont. (A magasakkal sem sokkal jobb a helyzet, de azt pótolja a tömörítés formátumok karcossága.) Az eb itt van elásva! A hangtartomány minden része elszenvedi a négyzetes arányú csökkenést, mert csak. Ám van belőle olyan, mint például a közép tartomány, amit még akkor is egész jól hallunk, amikor a mélyek régen elhaltak. Ennyi felvezetés után már rátérhetünk a hallgatási távolság és az erősítő teljesítmény összefüggésének tisztázására.
Csacska táblázatba foglaltuk a dolgot, hogy szemléletesebb legyen. A példában egy 92 dB érzékenységű hangfalhoz rendelünk teljesítmény és hallgatási távolság adatokat úgy, hogy 82 dB legyen a hangnyomás, amiért még egyetlen szomszéd sem panaszkodhat.
Sietünk megjegyezni, hogy a fenti táblázat értékei valós adatok, nem helyettesíthetők bele a populáris gyártók által megadott mediterrán túlzások.
Mint azt látja, mindössze másfél méternyi hallgatási távolság megháromszorozza a javasolt erősítő teljesítményt. Ez nem szentírás, de a hiánya jól érzékelhető. Azt meg már emlegetni sem merjük, hogy mi a helyzet akkor, ha a hangfalra még némi túlzással is csak kevesebb érzékenységet adott meg a gyártó. A gyors és költségkímélő megoldás a sezlony közelebb helyezése lehet, ha kiderül, hogy nincs elegendő kakaó az elektronikájában. A tesztelés során persze elég egy szék, és ha jól érzékelhető a különbség, majd később meggyőzi a feleségét a nappali topográfia módosításának szükségességéről. Tipp: a hölgyek nem szokták kedvelni a nappali átrendezését, ám ez jó indok lehet egy nagyobb teljesítményű erősítő megvásárlásának engedélyezésére.
Szóval az soha nem jelent gondot, ha van bőven teljesítmény, mert a távolság növelése majd gyököt von belőle. Mit tehet az, akinek hirtelen nem fér bele a vásárlás? Reménykedjen a szoba akusztikában. A falakról visszavert hangok ugyanis a hangerő érzetet fokozzák, azaz kisebb teljesítmény is lehet elegendő. Ezzel csak az a baj, hogy a szoba önkényesen válogat, és nem teljes tartományon végzi a visszaverést, illetve véletlenszerű a fázis. Ebből aztán adódhatnak gondok, de ez másik cikk témája.
A fenti ábra jól szemlélteti egy átlag ember hallásának érzékenységi adatait a frekvencia függvényében. Ahogy haladunk felfelé, vagy lefelé a középhez képest, bizony egyre romlik a hallás, amin az életkor sem segít. A zene rajongói viszont semmiképpen nem nevezhetők átlagos hallásúnak, hiszen ideális esetben minden nap fülre gyúrnak. Aztán, hogy az edzés programjuk milyen irányba viszi el a zenei tapasztalataikat, azt jelentősen befolyásolja az erősítőjük, meg a hallgatási pozíciójuk is. Nem kell minden áron együtt élni a rendszere hiányosságaival, hiszen szerencsés esetben kicsit közelebb ülve négyzetre emelheti az erősítője képességeit.
Az ábráért köszönet a McIntosh.com és a cochlea.org oldalnak