McIntosh MA9500 bemutató Hi-Fi News

Az előd MA9000 integrált erősítőhöz hasonlóan az új McIntosh MA9500 is tranzisztoros végfokot kombinál az Autoformer kicsatolással, de a burkolat alá nézve látható, hogy a beavatkozás nem kozmetikai.

Mi késztetheti az audiofil zenerajongót egy közel tizenötezer fontos kiadásra? Általános elvárás, hogy szép legyen, és igényesen kivitelezett. Nem baj, ha a gyártó történelmi háttérrel rendelkezik. Aztán ott van az érzés, hogy valami különlegességet, és exkluzív modellt birtokolhat. A teljesítménye legyen csúcskategóriás, és nagyon meg kell érnie az árát. Az új McIntosh MA9500 integrált erősítő minden fent felsorolt követelményt teljesít.

2022-ben jött el az ideje, hogy a négy éve futó MA9000 előd modellt megújították. Stílusában, ergonómiájában és megjelenésében nincs jelentős változás, a műszaki módosítások inkább a burkolat alatt maradtak. A tápegység például dupla mennyiségű szűrő kapacitást kapott, ami a dynamic headroom értéket drasztikusan fokozta. Néhány kritikus helyen az alkatrészeket alacsonyabb zajú, új típusra cserélték, és végül, de nem utolsó sorban bele került a DA2 Digitális Audio Modul, amely Roon Tested minősítéssel rendelkezik.

DSD és HDMI fejlesztések:

A McIntosh DA2 DAC modulja quad-balanced elrendezésben működteti az ES9028PRO chipet. Az USB-B bemenetről így már a DSD512 formátumú jeleket is fel tudja dolgozni a számítógépről. Ezen kívül két optikai, két koaxiális, egy MCT, és egy HDMI ARC bemenete van. Sajnos hálózat csatlakozása nincs, de található rajta hat pár RCA, két XLR analóg bemenet. MM és MC lemezjátszó előerősítőt tartalmaz beállítható lezárás értékekkel. Hat pár ON Thermal Track végfok tranzisztor van benne oldalanként. Az Autoformer trafó 2, 4 és 8 ohmos kimenetekkel rendelkezik. 27.000uF 100V tároló kapacitások láthatók középen.

A hátlapon XLR és RCA előerősítő kimeneteket is talál. Az előd modellhez hasonlóan a gyártó ezt is 300 Watt teljesítményre specifikálta, ami az Autoformer kicsatolásnak köszönhetően 2, 4 és 8 ohmon is rendelkezésére áll. Aztán, ahogy ez lenni szokott a McIntosh erősítőknél, a méréskor kiderül, hogy igencsak alábecsült értékekről beszélünk, ezek az amerikai izompacsirták rettenetes erőtartalékokkal rendelkeznek.

A nagyméretű kék műszerek alatt – amelyek 8 ohmon mutatják a kimeneti teljesítmény pillanatnyi értékét – az MA9500 nyolc sávos hangszín szabályzót tartalmaz, +/- 12 dB szabályzási tartománnyal, és 2 dB szabályzási léptékkel. A puristák számára ez szokatlan funkció és nem értik, miért nem hagyják már abba. De középállásban nincsenek hatással a hangra, sőt egy mozdulattal kikapcsolható a funkció.

Az MA9500-ra elegendő egy pillantást vetnie, hogy kiderüljön, ez egy McIntosh. Minden annyira jellegzetes, hogy vagy szereti, vagy nem, középút nincs. A kezelő elemek érintése kellemes, minőséget sugall. Én személy szerint kedvelem az MA9500 macho stílusát, melengeti a szívemet a nagy méretű SolidCinch hangszóró kimenet is, de gyötör a vágy, hogy megtudjam, milyen a behemót hangja?

Ahogy azt a bevezetőben is említettem, ennyi pénz elköltésekor a jutalomnak sem szabad elmaradni. Nem csalódtam, a McIntosh MA9500 tényleg jutalmaz. Tiszta hangja erőlködés nélküli, de hangzásvilága egyértelműen tranzisztoros, amely messze távolodott a régmúlt jellegzetes McIntosh elektroncsöves hangtól. Élénk, feszes, nincs romantikus virágzás, amivel az előadók természetes tónusát próbálná megszépíteni. Nem nevezhető prózainak, vagy tényszerűnek az ábrázolás módja, de van benne egy csipetnyi megszólalási jellegzetesség, ami csak a gyártóra jellemző.

The Ballad Of Epping Forest a Genesis [Selling England By The Pound; Charisma CASCD 1074] kiváló példa erre. Tipikus korai 1970-es brit rock felvétel, amelyet a kor csúcstechnológiájával rögzítettek. Itt talán nem annyira fényes, csak jobban megvilágított az átlagnál. A mélytartomány vékony, ahogy az megszokott ezen a stíluson, a közepek kissé felfelé tolódtak a magas irányába. Ennek ilyennek kell lennie, mert akkoriban ezzel a technológiával próbálták ragyogtatni a hangszerek hangját. A McIntosh felkapta a fonalat, jól ábrázolta a stílust, és a szintetizátor hangját sem fényezte túl.

Az MA9500 probléma nélkül hajtotta a Bowers & Wilkins 801 D4 hangfalakat Paul Miller hallgató szobájában a 4 ohmos kimeneteken. A hangfal egyébként könyörtelenül leleplező típus, de ezt az integrált erősítőt nem tudta hibára kényszeríteni. Amikor a 8 ohmos kimenetekre kötöttem rá csak némi tonalitás változást tapasztaltam. A mélytartomány kissé fokozódott, minden lágyabbá és édesebbé vált. Nem volt hatalmas a változás, a részlet ábrázolás ugyanúgy megmaradt.

Az ABC The Night You Murdered Love [Alphabet City; Mercury 832 391-2] című felvételén a fúvósok hangja kellemesen nyers, de nem kemény, felesleges csillogástól mentes. Sokszor hallottam, ahogy más rendszerek hibáznak ezen a felvételen, és megpróbálják szépíteni, de az MA9500 az igazak oldalán maradt. Rob Reiner mondta egyszer a Spinal Tap című filmben, hogy „keskeny a határ az okos, és a hülye között”.

A bemutató során elsősorban a dCS Vivaldi One volt rákötve az MA9500 XLR bemeneteire, de kipróbáltam úgy is, hogy a Melco digitális szervert a DA2 USB bemenetéhez csatlakoztattam. A beépített DAC hangja nem volt fedett, de kevésbé direkt és nem annyira analógos, mint a dCS. Jó példa erre Donald Fagen Tomorrow’s Girls [Kamakiriad; Reprise WPCP-5210] felvétele, amit az USB-ről hallgatva nagyon tisztának, és feltárónak érzékeltem, de kevésbé volt intim, és muzikális, mint a dCS-ről.

Ugyan Paul mérései alapján az erősítő teljesítménye fokozódott az előd modellhez képest, a változás nem hatalmas. Úgy is mondhatnám, hogy az ABC felvételén jobban zúz. Gyors, pörgős a hang, és a programozott Linn dob élvezetes feszességgel kísérte a gitár, meg a billentyűs hangját. A dobgép Hi-Hat hangja mechanikusan és feszesen csillogott, kiváló időzítéssel. Az effektek pontosan olyanok voltak, ahogy azt elvártam egy modern Bernard Edwards felvételtől.

Szóval az erősítő nagyon szórakoztató, de a karaktere egyértelmű, és távol áll a tonális eufóniától. Something, Booker T & The M.G.s’ [McLemore Avenue; Stax SCD 8552-2] című száma kellemes, lélekhez szóló, és meleg hangú, mint George Harrison Beatles klasszikusa. Miközben hallgattam egyre inkább magával ragadott a felvétel hangulata, az erősítő jól értelmezte a zenei irányt. Megfogott, nyugodt tolmácsolás módja a zenei stílust hagyta érvényesülni úgy, ahogy az ritkán hallható egy modern zenekartól. A színpad hatalmas, az MA9500 a teljes skáláját felvonultatta annak, amit bárki elvárhat egy high-end erősítőtől. Nagyon pontosan szólaltatja meg a művész, vagy a hangmérnök szándékát. Úgy a pontosság, mint a zeneiség megvan benne ami lehet jó, és rossz is. Minden élénk és erőteljes, ami akár meglepő is lehet. Booker T Something című felvételén ezt meg is tapasztaltam.

Az Elektric Music, TV [Esperanto; SPV Records 084-92892] brutális mélyhang aláfestése a valódi erejével szólalt meg, és újra élesztette ezt az elfeledett techno számot. A basszus nagyon mélyre megy le, szinte a föld alá, de az erősítő olyan satukézzel tartja kontrol alatt, ahogy még soha nem hallottam. Ráadásul még akkor sem fedeztem fel rajta a fáradság jeleit, amikor a műszerek mutatói északról inkább kelet felé lendülve mutatták az irányt.

Hi-Fi News ítélet:

A McIntosh MA9500 egy igazán figyelemre méltó sokoldalú integrált erősítő, amely eredeti megjelenéssel, és hatalmas teljesítménnyel bír. Talán a legfontosabb tulajdonsága az, hogy széles zenei stílus palettát támogat. A legjobb partnere egy lágy, meleg hangú hangfal lehet, azzal párosítva aztán maradéktalanul teljesíteni fogja minden elvárását.

Mérési eredmények:

Annak ellenére, hogy megduplázták a tároló kapacitás értékét a tápegységében, a McIntosh MA9500 wattokban mért kimeneti teljesítménye nem változott jelentősen az elődmodellhez képest. A folyamatos kimeneti teljesítménye 8 ohmon 2x 420, 4 ohmon 2×415 W. Az MA9000 is nagyjából ezt tudta. A dinamikus terhelés mérés során viszont a különbség szembeötlő. Az MA9000 575W/8ohm, 545W/4ohm és 560W/2ohm dinamikus teljesítményre volt képes, emellett 1 ohmon elérte a 935 wattot (30,6 A áram). Az MA9500 viszont 597W, 557W, 582W teljesítményt mutatott, és elérte az 1020W (31.9A áram) csúcsértéket.

A torzítás a jó tápszűrés miatt ~0.0015-0.002% között marad az első 100 watton, és pontosan 0.0007%/20Hz-től 0.002%/20kHz-ig. a zaj nagyon alacsony, az A-súlyozott jel/zaj viszony 87,4 dB érték. Az átviteli tartomány -0,25dB 20 kHz-ig, és -3,2 dB 100 kHz-ig a 8 ohmos kimeneteken.

Az új DA2 DAC modul tényleg jobb torzítás értékeket mutat, mint az előd modell, 0.0006-0.008% mindössze 4V 70% hangerősség beállításban a kimeneteken.

Az előerősítő rész átvitele +0.0dB/20kHz, +0.4dB/45kHz és +0.1dB/90kHz a 48kHz, 96kHz és 192kHz mintavételezési frekvenciákon. Az A-súlyozott jel/zaj viszony itt 111 dB, a jitter nagyon alacsony 220 psec alatti. A McIntosh betartotta az ígéretét, a DA2 és az MA9500 is meghaladja az előd modell nem csekély képességeit.

Egyéb mérési adatok:

Folyamatos kimeneti teljesítmény (THD 1% alatt, 8/4 ohm): 430/425 W

Dinamikus teljesítmény (THD 1% alatt, 8/4/2/1 ohm): 597W / 557W / 582W / 1020W

Kimeneti impedancia (előerősítő/erősítő): 215ohm / 0.135-0.155ohm

Frekvencia átvitel (20Hz-20 kHz/100 kHz): –0.3dB – –0.25dB/–3.2dB

Jitter (48/96 kHz): 220psec / 125psec

A-súlyozott jel/zaj viszony (DAC/erősítő 0 dB): 111.0dB / 87.4dB

Torzítás (DAC, 0dBFs/Erősítő, 10W): 0.0006-0.0075%/0.0007-0.002%

Teljesítmény felvétel (idle/névleges maximális teljesítményen): 71 W / 1200 W

Írta: Nick Tate

Mérés: Paul Miller

2022. Július

Forrás: Hi-Fi News

Műszaki adatok: McIntosh MA9500