Luxman L-509X bemutató Tonepublications

Luxman L-509X bemutató Tonepublications

Sammy Hagar egy dalában azt mondta, hogy „A rocknak csak egy módja van”. Miután meghallgattam a Luxman L-509X erősítőt, én ezt már másként gondolom.

A Luxman kínálatában minden megtalálható az elektroncsövestől a félvezetős erősítőkig. Van nekik integrált és külön előerősítő valamint végfok is. A félvezetős erősítőkben pedig válogathat az A-osztályú L-550aXII, L-590aXII, előbbi 20 W az utóbbi 30 W 8 ohm csatornánkénti teljesítménye, illetve három AB osztályú modell közül.

Árban is változatosak a lehetőségek kb. 4500 dollártól a bemutatóban szereplő 9495 dolláros AB osztályú L-509X-ig. A modellek a kimeneti teljesítményükben is eltérnek egymástól. A gyártó 8 ohmon adja meg az adatokat, de mint az közismert, ezek növekednek 4 ohmos hangfal csatlakoztatása esetén.

Beszéljünk a részletekről

Gyorsan felhívtam Amerikában Jeff Sigmund barátomat, hogy átbeszéljem vele a Luxman erősítők kategóriáit, mivel külsőre nagyon hasonlók, de belül bizony komoly eltérések vannak. Az első eltérés ilyen például az a képesség, ahogy a listán felfelé haladva egyre többet mutatnak a zene finomságaiból. A Luxmannak ez nagyon megy annak ellenére, hogy hasonló technológiákat használ a készülékeiben. Sigmund részletesen elmagyarázta nekem, hogy gyanúja szerint a magasabb modellek nagyobb tápegységei nagyobb trafókkal, és szűrő kapacitásokkal rendelkeznek. Ez önmagában nagyobb dinamika tartományt és alacsonyabb zajt eredményez. Emellett az áramkörök, és a tervezés aspektusai is eltérők, egyre szigorúbb tűréshatároknak felelnek meg. A nagyobb modellben megjelenik a komponenst egységekben megtalálható hangerő szabályzó egység.

Ha alapul vesszük, hogy a kategória csúcsmodellje felé haladva egyre javulnak a paraméterek és a hangzás, az L-509X-nek kell a legjobbnak lennie, mivel ez a zászlóshajó az AB osztályban. Ha ezt a gondolatmenetet követem, az integrált szériában kiváló választás, csak a leg kifinomultabb audiofilek találhatnak benne bírálni valót.

Ha pedig az a kérdés, hogy nagyáramú A-osztályt, vagy AB osztályt válasszon, íme egy kis segítség. Miután egy ideig hallgattam az L-509X-t, és szerencsés tulajdonosa vagyok egy előző generációs A-osztályú L-590AX-nek, az a véleményem, hogy vagy nagyon nehéz, vagy rendkívül könnyű a választás. Ha a hangfalai érzékenysége alacsonyabb, és a muzsikát hangosabban szereti hallgatni, az egyetlen jó választás az L-509X. Ha beletrafáltam a helyzetébe, mehetünk tovább.

Funkcionalitás

Az L-509X az alkalmazott technológiák terén is erős. Megkapta a legnagyobb előerősítőben használt LECUA1000 hangerő szabályzót, ami a Luxman Electrically Controlled Ultimate Attenuator szavak kezdőbetűiből áll össze. Ez a precíz szabályzás mellett, az ODNF erősítés technológiával kiegészítve hatalmas dinamikára képes bármely hangerő beállításban. A technológiák részletes ismertetését a gyártó honlapján olvashatja. Minden kezelőelem, beleértve a hangszín és hangerő szabályzó gombokat a luxus érzetét kelti, ha megérintem. Letisztult megjelenés, és rendkívül igényes kivitelezés mód jellemzi. A műszer megvilágítás színe ebben fehér, az A-osztályú erősítőiken sárga, míg a többi AB osztályú egységen kék.

A hangszín szabályzáson kívül kínál más jól alkalmazható funkciót is. A beépített fejhallgató erősítő például kiváló. Személyes tapasztalataim alapján mondhatom, hogy 1500-2000 dolláros árig felveszi a versenyt a külső fejhallgató erősítőkkel. A Focal Utopia, és a legújabb Dinas Abyss voltak a teszt alanyok, ezért megalapozottan állíthatom, hogy még a fanatikus fejhallgató használók sem találnak majd benne kivetni valót.

A beépített MM/MC lemezjátszó előerősítő 0,3 mV 100 ohmos lezárás mellett elég sokféle hangszedőhöz alkalmazható. A referenciaként használt Luxman PD-171A lemezjátszónkba beépített Kiseki Purple Heart hangszedőhöz is pompás volt ez a lezárás. Persze, ha lehetne egyéb impedancia értékeket választani, az tovább fokozná a Luxman közel maximális minősítését.

Végül néhány szó a bemenetekről. Két pár XLR, négy pár RCA analóg mellet tape/record, és pre in/main out mellett két pár az előlapról kapcsolható hangszóró kimenetet találhat a hátlapon. Az L-509aXII tényleg rugalmasan használható.

Kevesebb szöveg, több rock

A hallgatási tesztett a nappalimban kezdtem, a Focal zászlóshajójával. A 149 ezer dolláros Stella Utopia EM hangfalának 94 dB-es érzékenységére csatlakoztattam a Luxman 120 W csatornánkénti teljesítményét. Robin Tower Too Rolling Stoned UFO verzióján a Luxman tényleg megmutatta, hogy mire képes a rock műfajban. A műszerek még alig kezdtek mocorogni, de a Focal már elérte egy hangosabb összejövetel hangerejét. Semmiféle erőlködést nem tapasztaltam.

A rock műfajánál maradva a Led Zeppelin első két albumát hallgattam végig vinylről. Elképesztett a dinamika, amire ez az integrált erősítő képes. Az L-509aXII tonalitása leginkább a gyártó 900-as sorozatú komponens rendszerére emlékeztetett.

Referenciaként néhány erősítő, amivel összehasonlítottam., Egy Boulder Pass XS Pre/XA 200.8 hangerő beállítását el lehetett tekerni 10:30 óráig, anélkül, hogy ne érzékeljek tonalitás változást, vagy színezést a hangban, a Luxmanon 12 óráig. A referenciaként alkalmazott PrimaLuna EVO 400 és VAC i170 esetén 9-9:30, egy új Esoteric a hideg oldalról 12:30, és egy Simaudio 1:00 óráig volt feltekerhető, igaz ennek hangja nagyon steril volt ehhez képest. A Luxman jobb felbontás mellett melegebb, szaturáltabb hang, ami soha nem lassul le. Több szempontból vizsgálva a hangját, azt tudom mondani, hogy bemutatója nagyon közel áll a 900-as széria világához.

Természetesen a 900-as komponens rendszer kifinomultabb, és még rugalmasabban használható. A 900-as erősítője például hídba köthető, ha további teljesítményt kíván a rendszere, de akadnak más előnyei is. Kétféle referencia hangfalon meghallgatva állíthatom, hogy könnyen együtt tudnék élni az L-509X-vel különösebb hiányérzet nélkül. Azok, akik csúcskategóriás hangfalat birtokolnak, de nem akarnak komponens erősítést, nyugodtan tegyék a hallgatási lista élére ezt a Luxmant. Benne van a komponens rendszere íze, és nem utolsó sorban kedvezőbb az ára.

Mikor a Sonus faber Stradivari hangfalra kötöttem rá, ugyanolyan mértékben uralta, mint a Focalt. Tele volt részletekkel és érzelemmel, és mindkettőn kiválóan teljesített. Átfedést érzékeltem az L-509 és az A-osztályú erősítők hangjában. Ahogy elnéztem a teljesítmény felvétel adatait, és megláttam, hogy idle (jel nélküli bekapcsolt állapot – fordító megjegyzése) 140 W, a maximális pedig 400 W. Ez számomra azt sugallja, hogy az L-509X viszonylag magas teljesítmény szintig A-osztályhoz közeli beállításban dolgozik.

Heavy metal anyagokat hallgatva kiváló súllyal és elképesztő dinamikával szólaltatta meg a zenét. Ez az erősítő tényleg az osztályának egyik legjobbja. Valószínű, hogy nagyobb kihívást jelentene azt eldönteni, hogy A-osztályú Luxmant, vagy komponens rendszert válasszon-e az 509-es helyett. A dinamikus hang, és a részletgazdagság a halk futamokon ugyanis mostanáig elsősorban az A-osztályú erősítők védjegye volt. Szóval a rocknak már nem csak egy módja van.

Műszaki adatok:

Írta: Jeff Dorgay

Forrás:[https://www.tonepublications.com]