Fellebben a fátyol?

Fellebben a fátyol?

Egy olyan, évtizedeket átívelő jelenség, mint a „McIntosh hang” nem sok létezik az audió iparban. Az elektroncsöves korszakban legendává vált hangzás a mai korban is tetten érhető a legújabb készülékeikben. Sokan sokféle módon próbálták magyarázni a folyamatos siker történetet, de mindegyik valahol a technológiai háttérre vezethető vissza. A pontos magas-, a kissé meleg közép- és a feszes, nagyvonalú mély-tartomány mellett a teljes átvitelre jellemző részlet gazdag bemutatás mód az, ahogy a hangzás bírái általában jellemzik.

Ebben a cikkben eszünkbe sem jutott a hangzás milyenségét boncolni, inkább arról beszélünk, amiről igen kevés szó esik – a technológiákról, amelyek összessége létrehozza ezt. A fátylat teljesen fellebbenteni képtelenség, de eléggé felhajtjuk ahhoz, hogy sok izgalmas részlet kiderülhessen. A nagy egész úgyis a neves gyártó mérnökeinek fejében áll össze, de ha ehhez elegendő lenne a sarokköveket ismerni, már mások is utánuk csinálták volna. Mivel ez 1946 óta nem történt meg, sajnos a titok most sem derül ki, ám mindenképpen közelebb kerülünk a megértéséhez.

Íme, néhány finom műszaki részlet, amelyet a McIntosh készülékeiben alkalmaz!

Autoformer:

Az elektroncsöves teljesítmény erősítőkben gyakorlatilag nélkülözhetetlen a kimenő transzformátor. Feladata az, hogy impedanciát illesszen. Az elektroncső magas feszültséggel, de relatív kis áramerősséggel működő eszköz. A kettő szorzata adja a teljesítményt. A trafó primer oldalán betáplált teljesítményt – némi veszteséggel – ki lehet venni a szekunder oldalon úgy, hogy magasabb áram, de alacsonyabb feszültség értékkel állítjuk elő ugyanazt a végeredményt. Rendben, itt be is fejeztük a matekot és feltesszük a kérdést: mit keres kicsatoló trafó egy olyan modern félvezetős erősítőben, amely alacsony feszültség értéken (az elektroncsőhöz képest) rengeteg áram áteresztésével akkora teljesítményt képes előállítani, amekkorát csak akarunk?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A teljesítmény ugyanis nem minden! Megfelelő módon kell adagolni ahhoz, hogy kifejtse áldásos hatását, és a tonalitás ne boruljon fel. A hangfal komplex eszköz, amely minden frekvencia értéken más impedanciát mutat. Hiába a modern félvezetős végerősítő alkalmazása, ez bizony állandó „válságkezelést” jelent az elektronika számára. Furcsán hangzik, de a teljesítmény-tranzisztoroknak is van komfort zónájuk, ahol a legjobb formájukat mutatják. Amíg a munkapont ott tartózkodik, csodákra képesek, aztán meg egyre kevésbé. Rossz hír mindenki számára, hogy igen keveset tartózkodnak ott és ez bizony erősen meghallható a bemutatóban. Miként lehet megóvni őket a hangfal „rosszalkodásától”? Erre az egyik lehetséges válasz az Autoformer. Egy kicsatoló trafó, amely megszünteti a közvetlen kapcsolatot a végtranzisztorokkal, amely leválasztja a hangfal folyton változó áramigényét, így az nem képes azonnal kizökkenteni azokat a komfort zónájukból. A trafóban tárolt energia mennyiség elegendő időt biztosít a szabályzó elektronikának arra, hogy elvégezze a szükséges korrekciót a hangminőség romlása nélkül.

Mi lesz a damping faktorral? – hangzik el a jogos kérdés. Míg egy félvezetőnek akár több száz is lehet belőle, a trafó után már csak kb. 40 marad. Kevésnek tűnik? Mihez képest? A régi csöves erősítők átlagértéke ez ügyben legfeljebb 6-8 volt, ami bőven elegendő a csodálatos hangzáshoz. Csak napjaink számháborúja követeli meg a lehető legmagasabb értéket a paraméterekből, maga a hang higgyék el, hogy nem.

Teljesítménytől függően a McIntosh használ EI, vagy dupla ovál vassal épített verziót. Hogy melyik erősítő melyiket tartalmazza? Talány marad, mert vaskos árnyékoló búra alá rejtik.

Thermaltrak ® tranzisztorok:

Tranzisztorhoz képest egy kicsit sok a lába. De senki nem mondta, hogy ez egy normál tranzisztor. A végerősítőkben a végtranzisztorok dolga a teljesítmény erősítés, ez közismert. Az is közismert, hogy a tranzisztoroknak is van ideális működési hőmérséklete. Amint ezt elérik, a képességeik maximumát nyújtva kápráztatják el a hallgatóságot gyönyörű hanggal. Ezzel csak két baj van. A hangfal folyamatosan változó áramigénye pillanatok alatt túlmelegítheti őket. Most ne a hűtőborda rendkívül lassan változó melegségére gondoljunk, hanem a kis méretű szilícium-chip ehhez képest dupla, vagy tripla (sőt!) értékű réteghőmérsékletére. Ahhoz, hogy ne süljön meg egy pillanat alatt, bizony ezt figyelemmel kell kísérni és kordában kell tartani. A legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne az optimális üzemi hőmérsékletet a lehető legalacsonyabbra csökkenteni, mert ezzel sikerülne megelőzni a másik bajt.

Talán furcsának hangzik, de a tranzisztoros végfokoknak is szükségük van bemelegedési időre – a rossz nyelvek szerint még többre, mint a csöveseknek. Aki bizonyos kategória felett hallgat hangzást, az meg fog minket erősíteni. Aki meg nem, az higgye el, mert mi mondjuk. Miként lehetne egy mozdulattal megoldani a bemelegedési, és túlmelegedési problémát? A valódi választ a Thermaltrak tranzisztor burkolata alatt rejtőző dolog tudja. Mi csak annyit tudunk, hogy van neki kivezetése a réteghőmérséklet pillanatnyi értékének meghatározására, így a Sentry Monitor szabályzó fokozat gyors beavatkozással elkerülhetővé teszi a túlmelegedést és a túlvezérlést. Azt pedig, hogy miként érték el az alacsony hőmérséklettől (elvileg a bekapcsolás pillanatától) előálló optimális hangzást, a tervező mérnökök titka marad.

Power Guard:

A Power Guard egy hullámalak összehasonlító áramkör, amely valós időben egyszerre figyeli a bejövő és a kimenő jel formáját. Abban a pillanatban – és ez szó szerint értendő –, amint 0,3 százaléknál nagyobb eltérést tapasztal, rögtön beavatkozik és a torzítás küszöb alá csökkenti a kivezérlést. Hogy érthető legyen a hangra gyakorolt hatása, a kályhától kell elindulnunk.

Egy erősítő fokozat amint kétféle frekvenciájú jelet kap, azon kívül, hogy felerősíti őket, még létrehozza az összegzett, és különbségi értéküket, majd ezeket is erősíti. Ha már ezek az összegzett és különbségi jelek előálltak, rögtön négyféle frekvencia áll elő, amelyeket szintén össze lehet adni, és ki lehet őket egymásból vonni, amivel még több frekvencia áll elő a visszacsatolásnak köszönhetően. Ezt a sort a végtelenségig lehet folytatni. Nyugi, a dolog nem ennyire ijesztő, mert a fel- és az alharmónikus tartalom csak minden páratlan értéken számottevő, ezek közül is csak a harmadik veszedelmes, mert a többi exponenciálisan csökken. (A Power Guard szabályzással, kimutatott kimenő jelben, például, a -80 skála felirat felett ennek hasznos jelben visszamaradt része látható). Mikor egy erősítő fokozatot túlvezérlünk, a hatás rendkívüli mértékben felerősödik. Ez látható a Power Guard nélküli kimenő jel ábrázolásán. A rettenetes katyvasz két darab egyfrekvenciából állt össze a kb. 40%-os túlvezérlés hatására. Mivel megfontolt emberek olvasnak minket, szinte bizonyos, hogy kezüket a szívükre téve esküdöznek, hogy ők ilyet soha nem tesznek. Pedig dehogynem, csak nem tudnak róla! A végfokot minden jóérzésű audiofil félóránként kb. ezerszer vezérli túl zenei anyagtól függően. Hogy ne érezze magát kivételnek, csak gondolkozzon el, miért vándorol a cuccban a munkapont A-ból B-be? Nem kell tudnia a részleteket, de gyakorlatilag ezért, ezt fogadja el. Nos, egy gyors vissza szabályzással a káros harmonikusok egy részének kialakulását meg lehet akadályozni, ezáltal legalább nagy vonalakban hasonlítani fog a kimenő jel a bejövőre.

Mivel védett szabadalom, nem publikus a fokozat részletes működési elve. Fontosabb dolog viszont, hogy nem kell mélységében ismerni ahhoz, hogy áldjuk a hatását.

Nagyon alacsony torzítás érték:

Torzításból kétfélére számíthat egy erősítő fokozatban. A harmonikus torzítás, és az intermodulációs torzítás keserítik a zenerajongók mindennapjait. Mivel jelentősen képesek befolyásolni a hangzást, néhányan kimondva vagy kimondatlanul ez alapján szerettek bele választott készülékük hangjába. A belépő kategóriás rendszerek birtokosai megnyugodhatnak, az ő cuccaik esetében akad egyéb probléma, ami sokkal jobban befolyásolja a hangzást, így a két torzítás hatása náluk elhanyagolható – legalábbis a többi mellett. Nem szeretnénk megbántani senkit, de egy High-End erősítőhöz hasonlítva igen sok minden bizonyul inkább tökgyalunak, mint erősítőnek.

Szóval, ha minden kiváló minőségű, sokat tud és az erősítést ábrázoló grafikonja is lineáris a padlásfeljáróig, mitől kellene tartanunk? Torzítások csak a nem lineáris szakaszokon alakulnak ki, ez könnyen belátható. Baj viszont itt is előállhat, mégpedig a működés stabilitásával. A munkapont a hőmérséklet változás és a jel talppont változás hatására nem kívánt sétálásba kezd. A talppont változás megfelelő értékű csatoló kondenzátorral kiküszöbölhető, viszont a hőmegfutás garantáltan nem. Marad tehát az áldott/átkozott negatív visszacsatolás. Érdekes módon, ha jól csinálják, a negatív visszacsatolás komolyan csökkenti a torzítást amellett, hogy stabilizálja a munkapontot. Egyáltalán nem ellenségünk, de ügyelni kell arra, hogy ne nőjön a fejünkre. Abban több hangzás-tesztelő egyetért, hogy a természetes hang megőrzéséhez nélkülözhetetlen a torzításokat a lehető legalacsonyabb szinten tartani. Ez az érték egy McIntosh erősítő esetében az egész teljesítmény sávszélességen 0,005% alatt marad. Nyugodtan nevezhető alacsonynak. Hogy érték el? Sajnos ez, az ő titkuk marad.

Nincs köze a hanghoz, de része a legendának: a kék teljesítménymérő

Jellegzetes, informatív, és egyben meghökkentő. Az első két fogalmat komolyabban magyarázni nem szükséges, de mi benne a meghökkentő? Ha értelmezi is, amit lát, akkor hökkenhet meg, hogy milyen kevés teljesítményt használ ténylegesen, miközben zenét hallgat. Igen, az 1-2 W egészen nagyot szól. A gyakorlatlan zenekedvelő nincs is tisztában azzal, hogy mekkorát, ezért boldogan megelégszik vele. Nos, a McIntosh erősítőkön kóricáló mutató erre döbbenti rá. Enyhén szólva nem lineáris a skála, ha jobban megvizsgálja. Azt érdemes tudni erről a kijelzésről, hogy írásban tanúsítják a 95 százalékos pontosságot 2 kHz-es burst jellel. Jó kérdés, hogy akkor minek kell az a több száz Watt, ami a legkisebb McIntosh erősítőben is rendelkezésére áll, de sosem használja? Valószínű, hogy ez is része a nagy egésznek, amit „McIntosh hangnak” neveznek.

Kedves Vendégeink!

2024.03.30-án, Szombaton, kizárólag előzetes bejelentkezés esetén tartunk nyitva!

Nyitás: 2024.04.02.

 Megértésüket köszönjük!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!