Scansonic HD MB1B bemutató 6moons

Dantax. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy az első három betűben Dániát azonosítsa bárki. A tax pedig esetleg az adóra utalna, mivel a dánok tényleg rengeteg adót fizetnek a magas életszínvonaluk fenntartása érdekében. Ám tovább gondolkodva a tax jelenthetne technikát, technológiát, amit az alapító John Dunlavy vitt bele. Nos, a Google fordító mást mond. A dán nyelvben a tax nem technológiát jelent, és a cég teljes neve amúgy is Dantax Radio A/S, ezért a fenti eszmefuttatás nem állja teljesen meg a helyét. Az 1969-ben, több mint fél évszázaddal ezelőtt alapított cég mára már a tőzsdén is be van jegyezve. A Dantax OEM hangszórókkal kezdte meg a hangfal gyártást. Aztán 1977-ben felvásárolták a ScanSpeak-et, ami az elit kategóriás hangszóró tervezést és gyártást házon belülre hozta. A Raidho 2009-ben csatlakozott a céghez. Napjainkban a Scansonic HD a Raidho kedvező árú kistestvére, hasonló technológiákkal, megfizethető árkategóriára szelídítve.

A Dantax egyébként a Gamut márkanév tulajdonosa is. Michael Borresen és Benno Baun Melgaard sztártervezők dolgoznak benne egy fedél alatt. Benno 2012-2017 között a Gamut főtervezője volt, majd ugyanezt a pozíciót töltötte be a Raidho-nál 2020-ig, amikor is csatlakozott a Gryphon Audio Design-hoz. A Gryphon alapítója Flemming Rasmussen most az Audio Group Denmark csapatában dolgozik, és a Raidho jelenlegi terveit Lars Groller felügyeli. Lars a ScanSpeak-nél kezdte, és később átment a Gamuthoz, amelynek hangfalait ő tervezte. Tervezett ezen kívül még hangfalakat a Bang and Olufsen-nek, a Harman Automotive-nek és a Dynaudio-nak is. Ha úgy érzi, hogy ez egy hatalmas olvasztó tégely, hát tudja meg, ez csak Odin lándzsájának a hegye. Dánia kis ország, a Hi-Fi ipar pedig speciális üzletág. Teljesen elfogadható, hogy a tervezők ismerik egymást, és időnként helyet cserélnek, hogy új lehetőségeket keressenek.

Miközben a Raidho X1 hangfalról írtam a bemutatót, egyre inkább kíváncsi lettem a Scansonic megfelelőjére. Ez gyakorlatilag a Scansonic HD MB1B. A típusban az első két betű Michael Borresen-re utal, az utolsó pedig Benno-ra, aki később jelentősen módosított a hangján. Azzal együtt, hogy olcsóbb mint az X1, 2 dB-lel nagyobb az érzékenysége, és legalábbis papíron 25 Hz-vel alacsonyabbra megy le. Fekete vagy fehér színben lakkozva, illetve dió furnér színben rendelhető. Formás elnyújtott D alakú a kabinet.

A csónaktest hátsó részén a terminálok csak egymás feletti elrendezésben férhetnek el. A fedő lap karbon betét. A Raidho tantál rétegezett Ceramix meghajtója helyett, amit a TD1.2-ben használnak, itt be kell érni egy egzotikus megjelenésű szénszálas mélyközéppel, ami engem arra emlékeztet, amit Alon Wolf használt 2005-ben a Magico Mini építéséhez.

A magas sugárzó a Raidho jellegzetes sík membránosának kicsinyített verziója. Az különbözteti meg a valódi szalagostól, hogy ennek membránjára tekercs alakban hordják fel a vezető réteget, így nincs szükség illesztő trafóra a működéshez. A méretei 178x312x286, igen kompakt, a súlya pedig darabonként 6,1 kiló. Egy vagy két oszlopos állványok rendelhetők hozzá, amikhez csavarokkal rögzül. Maga az összeállítás eredendően nem nehéz, mintha azt az elvet vallaná, hogy semmi nem tárol nagyobb energiát, mint a nagy tömeg. Inkább maradjon könnyű a gyors energia felszabadítás érdekében. Muhammad Ali mondta, hogy lebegj mint a pillangó, és szúrj mint a méh. Amikor a furnér bevonatú mintát kértem, kiderült, hogy sokat kellene rá várnom, ezért be kellene érnem a fehérrel. Elfogadtam.

Mivel tavaly a Raidho gyémánt bevonatos TD1.2-je olyan mértékben lenyűgözött, hogy a legmagasabb díjunkra jelöltem. Az XT1 kifinomultsága is tetszett, de a szobámban az állványa nélkül egyszerűen hiányosnak bizonyult. Az elit klub sokkal ambiciózusabb tagjait mos egy tizedére csökkentettem, és kíváncsian vártam, hogy a Meldgaard féle módosítás a Scansonic-ban mennyire jelent familiáris jelleget.

Mindkét fent említett Raidho már vissza lett küldve, ezért közvetlen összehasonlításra nincs mód. Ennek a bemutatónak meg kell állnia az MB1B nyolc saját tüskéjén, és az emlékeimen. Végül is ugyanazt a két szobát és két hardvert használom a Scansonic-hoz is, és nem túl hosszú az eltelt idő. Szerintem megengedhetek majd magamnak egy kis találgatást…

Egy kis kitérő a magas sugárzó irányába. A német T+A is használ magnetosztatikus csipogókat. Ők elsőként a Solitaire P, majd a Solitaire P-SE fejhallgatókban használták, és onnan költöztették át a technológiát az új hangfal sorozatukba. Általánosságban azt tapasztalom, hogy a sík membrános csipogók a gyártók magas kategóriájában vannak jelen.

Adam, Audiovector, Hedd, Mark and Daniel, Monitor Audio, hogy csak néhányat említsek azok közül, amelyekben a Heil féle AMT rendszerű magasat használtak. Ezeket a csipogókat az Elac, Dayton, Kravchenko, Monacor, Murdorf gyártja nekik. A skála széles, és folyamatosan szélesedik, egyre nagyobb, és drágább modellek épülnek belőlük. Véleményem szerint igen ritka dolog, hogy egy kétezer Euro árkategóriás hangfalban találkozok vele. Márpedig a Scansonic HD MB1B ilyennel büszkélkedhet. Vége a kitérőnek.

Egyszerű trükk:

Az általam használt Gradient Box 2 Triple Bypass funkciója lehetővé teszi, hogy a 2×15 inches cardiod Sound/Kaos mélysugárzó felé küldött jelet tetszés szerint variálhassam. A Sonnet Passithea DAC szabályozható kimenetét teljes sávon küldtem el az okos mélysugárzó szűrője felé. 80 Hz-re állítottam a negyedik rendű Linkwitz-Riley szűrőt, ami így a 80 Hz feletti jeleket a Kinki EX-B7 hangfal erősítő felé, a 80 Hz alattiakat pedig a Goldmound/Job 225 mélysugárzó erősítő felé küldi el. A szűrőn aztán egy mozdulattal választhatom ki, hogy a hangfal erősítő felé teljes sávú jelet, vagy szűrt jelet küldök. Ennek az a haszna, hogy szemléletes módon kideríthető, mennyire van szükség mélysugárzóra a teljes átvitelhez. Mivel az MB1B kis hangfal, biztos vagyok abban, hogy elkel majd a támogatás, a kérdés csak az, hogy mennyire van szükség ebből a támogatásból. Az is kiderül, hogy mennyire képes a monitor tömörítés nélkül lesugározni a mélytartományt. A válasz előre tudható, hiszen a monitorok 60 Hz-ig elég jó linearitásra képesek, ám utána gyorsan veszítenek a hangerejükből, ahogy lefelé haladunk. A mindennapokban egyébként 2.1 rendszer konfigurációt használok a nagyobbik szobám mérete miatt. Kisebb szobákban viszont erre nem minden esetben van szükség, sőt ha ott szub támogatást használ valaki, soha véget nem érő mélytartomány lehet a jutalma, ami legalább olyan rossz, mint ha kevesebb lenne az alsó két oktávból.

A fentiek figyelembe vételével talán többre értékeli majd az erőfeszítéseimet, hogy kiderítsem mire is képes önmagában az MB1B. Ez fontos azon potenciális vásárlók számára, akik nem akarnak szubot használni, ugyanis a high-end szaksajtó 95 százalékban csak annyi közöl, hogy a teljes átvitelhez márpedig kell, de nem térnek ki arra, hogy miről marad le, ha nincs.

Igen, ez egyszerű trükk. Ám aki a kevés mélytartalomtól retteg, annak a Scansonic kínálatából rendelkezésére állhat az MB-10 mélysugárzó, amivel bármikor kiegészíthető az átvitel, ha szükségét érzi. Ezzel a rövid eszmefuttatással letudtam a termék ajánlás kötelezettségemet, rátérhetek a lényegre.

A szállító cég meghozta a hangfalakat és az állványt. A kapcsolattartóm bocsánatot kért, mivel végül is feketét küldtek, és nem fehéret. Nekem mindegy volt. Ami a megjelenést illeti, a keskeny ívelt kabinet forma csökkenti az állóhullám arányt, de ehhez meg kell erősíteni az alsó részt, mert annak nagyobb belső nyomással kell szembenéznie. Ha jó a csillapítás, a kabinet vibráció alacsony marad. Természetesen a keskeny kabinetek általában magasabbak, amit széles alátámasztással lehet stabilizálni. Népszerű nézet, hogy a keskeny hangfal jobb képalkotásra képes. Vizuális tekintetben minden bizonnyal kevésbé jelentenek akadályt. Mentálisan nézve pedig a színpad széleken ábrázolt képeknek talán kevésbé vannak útban. Ám a szélesebb hangfalak valójában ugyanolyan jól szólnak, egyszerűen az agyban más reakciót váltanak ki. Elfogadom, hogy mindenki másként látja ezt a dolgot, és közös nevező nincs. Amikor úgy érzékeli, hogy a hangfalak eltűnnek, és csak a színpad ábrázolás marad, azt valahogy könnyebb elképzelni, ha a hangfal kisebb méretű. Talán ez az oka a két-utas monitorok töretlen népszerűségének – persze nem a szélsőségek rajongó táborában. A hallgató valahogy könnyebben el tudja feledni, hogy ezek a hang forrásai. Ráadásul kicsik, könnyűek, és egyszerűen előrébb lehet őket hozni amikor zenét akar hallgatni, majd visszatenni oda, ahol nincs útban. Egyszerű audiofil gyakorlat. Végül a kisebb hangfal mélytartománya valószínűleg nem fogja túlterhelni a szobát. Az igazi ultramély tartalom úgy áthallatszik más helyiségekbe, és boldogtalanná teszi a szomszédokat. Ha átlagos civil zenerajongónak tartja magát, hamarosan rátérek arra, hogy az MB1B milyen mélytartomány ábrázolást fog nyújtani.

Két helyiségben, két rendszerben zajlott a kritikus meghallgatás. A kép az emeleti hallgató szoba rendszert mutatja. A forrás egy akkumulátoros Shanling M3 Ultra microSD-vel kezdődik, ami USB kapcsolaton van összekötve egy ultracap Soundaware D300 REF híddal. Innen HDMI kábellel ment tovább a jel egy R2R rendszerű Denafrips Terminator Plus DAC-ra. A szűrést aktív icON4 végezte 80 Hz beállításban, és a hangfal meghajtását Crayon CFA1.2 végezte, az aktív szub pedig Dynaudio volt. Ekkora térben, ha van mélysugárzó támogatás, nagyobb hangfalra talán nincs is szüksége. Nem uralja a helyiséget, minden nap szívesen nézegetném. Hagytam őket bejáródni 50 órán át, aztán már nagyon türelmetlen voltam, nem bírtam tovább várni.

Az első bejáratás után írtam egy rövid áttekintést a megbízó számára, amiben kifejtettem a hangfal általános hangzásbeli jellegzetességeit. Könnyen hallgatható hosszú ideig, és tartalmas szórakozást ígér. Nem próbálkozik erőltetni azt, hogy nagyobbnak tűnjön, inkább a vokál és a hangszerek jó ábrázolására törekszik. Nem egy fejhallgató, ami tolós pszeudo felbontásra törekedik, és nem fogja soha az orra alá dörgölni a zenei könyvtára felvételi hibáit. Mentes a dóm magasak hibáitól, széles átvitelt nyújt a szénszálas mélyközép membránjával. A keresztezési ponton nem érzékelhető átviteli probléma, a hang nem válik fémessé. A hangzás stílusa közel áll a Raidho tálalás módjához, de természetesen a kifinomultsága attól elmarad. Úgy lehetne megfogalmazni a különbséget, hogy amíg a Raidho láttatja a dolgokat, a Scansonic érezteti. Amúgy légies, gyors, precíz és természetes. Ugyan a képalkotás nem hat a zsigerekig, de nagyon élvezetes és zenei. Dióhéjban ezek a benyomásaim voltak a fenti hallgató szobámban. Hogy alaposabb vizsgálatnak lehessen őket alávetni, a földszinti rendszerembe vittem át őket.

Prémium szintű szereplőkkel támogatva az előadás jelentősen javult, ez az első pillanatban nyilvánvalóvá vált. Be kell természetesen vallanom, hogy ennek a kétezer Euro árú hangfalnak a felfedő képessége elmaradt a mindennapokban használt tízezres mögött. Sajnos arra sincs mód, hogy utolérje az ugyanitt tesztelt Raidho hangfalakat, de a dolog pikantériája az, hogy a kőkemény nagy felbontás hallgatása közben nem csökkent jelentősen a zenehallgatás élvezeti foka. Mint minden más nap, ez is verőfényben kezdődött, és sötét estében végződött. Megígérem, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor a nagy felbontást szóba hoztam, mégpedig azért, nem lenne fair. Önmagában vizsgálva az MB1B igen ügyesen tudja elrejteni úgy a felbontás, mint a méretbeli és költségvetés hátrányait. Ne a bitekre koncentráljon, hanem a zeneiségre, és élvezze a koncertet.

A hangszerek királynőjének (zongora – Fordító megjegyzése) bemutatásához nem volt szüksége szubra, jól boldogult vele. Javaslom a Rire Avec Charlie felvételt hozzá.

Az elektronikus basszushoz amit Patrick Chartol Peaceful World Project Unexpected című számában szólaltat meg, szintén nem volt szükség szubra, a dán monitor megbirkózott vele.

Hogy az ellenkezőjére is mutassak példát, íme, itt van egy felvétel, aminél jól jött az ultramély támogatás.

Zuhal Olcaj Derinde lejátszásakor a hangzástér mélységet javította az első oktáv jelenléte, de csak mint habot kezelje a tortán, finom az anélkül is.

Remélem, sikerült rávilágítanom arra, hogy a Scansonic HD MB1B mellé alkalmazhat jól beállított mélysugárzót, ami javít a színpad és az átvitel mélységén, de ügyesen elboldogul önmagában is, ha figyelembe veszi a szoba méretét a kiválasztás során.

Enuffity. Ez egy műszó, amit én kreáltam erre a hangfalra. A két-utas monitor esetében kiválóan alkalmazható. Valami olyan a jelentés tartalma, hogy azok, akik meghallgatás alapján vásárolnak hangfalat, azoknak meg fog felelni. Aki nem akar csúcskategóriás sportkocsit, annak nincs szüksége versenypályára. A kavicsos úton a sportkocsi vonzereje csökken. Olyan hangfalak, mint a Sonus faber ex3me kiadása, a Focal Utopia, a Vimberg Amea, vagy akár a Raidho TD1.2 versenypályára valók, és nem felelnek meg nekik a normál útviszonyok. A Scansonic HD MB1B alternatíva azok számára, akik bele szeretnének kóstolni az audiofil világba, de el akarják kerülni azt, hogy a hangfaluk lépten-nyomon rájuk olvassa a populáris zenék felvételbeli hiányosságait. Az MB1B azt a kérdést vetette fel nekem, hogy minek olyan hangfal, ami csak kiváló minőségű audiofil zenéken szól jól? Egyben zseniális választ is adott rá.

Az audiofil világ tele van nézeteltérésekkel a muzikalitás és a valósághű bemutatás mód témakörben. A rögzített jelhez való hűség csak elméletileg lehet ideális. Senki nem tudja anélkül értékelni, hogy ki ne csomagolná, de akkor már a hardver is rányomja a bélyegét. A tesztelő pilóta dolga az, hogy megkeresse a kifogásolható részeket? Szerintem nem, mert a hifi egyetlen haszna az örömérzet keltése. Korábbi autós példámmal élve A-ból B-be el lehet jutni sokféle módon, négy kerék hajtással, vagy szuper sebességgel, valamint biztonságosan is. Lényeg, hogy megfelelő legyen a komfort érzet, és ne legyen túl szűk korlát, hogy hová mehetünk vele. Az MB1B egy olyan autóhoz hasonlítható, amivel jól lehet utazni, különösebb korlátozás nélkül. Nem nagyítja fel a felvételek hibáit, praktikus, és nem szenved nyilvánvaló hiányt semmiben. Olyan tervező csapat munkája, akik tudnak sportkocsit építeni, emiatt tisztában vannak azzal, hogy mi a jó.

A nagyobb kategóriához való hasonlítás kevés dicséretet szül, még akkor is, ha nyugodtan el lehet ismerni egy belépő kategóriás termék kvalitásait. Csak akkor érezhető a kompromisszum, ha drágább mellett hallgatja meg, de a többszörös ár, ami jelen esetben ötszörös, győzni fog. Ilyen módon már eldönthető az, hogy a magasabb ár által nyújtott extrák vajon nélkülözhetetlenek-e? Akad-e létfontosságú hiányosság? A válaszom mindkét kérdésre nem. A magasabb kategóriához képest az MB1B hangja kevésbé fényes, nem annyira villogó, és túláradó. Ám jól skálázott, és a hangerő növelésével sem vált tolakodóvá. Az előlap kicsatoló nyílásának köszönhetően nem túl érzékeny az elhelyezésre. A rezonanciái megfelelően csillapítottak, és a hangzás módja sem erőltetett. Könnyen, és hosszan hallgatható, nem analizálni kell, hanem élvezni az előadását. Úgy vélem, a legtöbben a szakmában muzikálisnak, és enyhén megbocsátónak neveznék. A trükközésem a mélysugárzóval való kiegészítésre vonatkozóan azt mutatta, hogy ha a szoba kisebb, nem érdemes költséges kiegészítésben gondolkodni. Ezt kevesen hiszik el, és még kevesebben próbálják ki, egyszerűen azért, mert túl drága.

Az értékelésemet a következő gondolattal zárom. A legzsúfoltabb szegmensben a Scansonic HD MB1B a különleges magas sugárzójával, és a keskeny kabinetével tud kitűnni. Az állványon enyhén hátra döntött megjelenés is tetszetős. Ehhez tegye hozzá a Raidho csepegtetett technológiát, és a valódi dán design DNS-t. Ha még a Scansonic HD márkanév nem szerepelt a meghallgatási listáján, legyen ez a bemutató a figyelem felkeltő. Mindannyian mást szeretünk, és egyszerűen hasznos az, ha megismeri ezt a lehetőséget is. Az én olvasatomban az MB1B távol áll attól, hogy egyszerűen belépő modellnek tituláljam. Megérdemli, hogy közelebbről megvizsgálja, és meghallgassa mindenki, aki a 2000 Euro árkategóriában keres az átlagnál tartalmasabb hangzású elegáns kompakt állványost.

Rövid értékelés az eredeti nyelven:

 

Írta: Srajan Ebaen

  1. Február

Forrás és képek: 6moons és Scansonic

Műszaki adatok: Scansonic HD MB1B