Rose RS150B bemutató Theabsolutesound

Változik a világ. Ezt a tavalyi évben mindannyian drámai módon megtapasztalhattuk. A zenehallgatási szokások is változnak. Én elkötelezett analóg audiofil zenehallgató vagyok, aki a főiskolás évei óta folyamatosan bővíti az LP gyűjteményét. Érdekes módon a kazetta mára gyakorlatilag kihalt, de a vinyl ezt is túlélte, és véleményem szerint ugyanígy lesz a CD lemez esetében is. Bár a digitális formátumok soha nem helyettesíthetik az analóg felvételeket, a kényelem amit nyújtanak, és a streaming, amire alkalmazhatók, kétségtelenül velünk fognak maradni. Az elmúlt öt évben exponenciálisan felgyorsult a piac, rengeteg új DAC és hálózati lejátszó jelent meg. Lehetőségből tehát garantáltan nincs hiány.

Robert Harley Úr rákérdezett, hogy érdekelne-e egy HiFi Rose streaming DAC bemutató megírása. Korábban nem igazán volt dolgom ezzel a márkanévvel, ezért gyorsan ránéztem az interneten, és habozás nélkül rávágtam, hogy igen! A HiFi Rose rendszerei átgondoltnak tűntek, és elképesztő a rugalmasság, amivel rendszerbe lehet őket illeszteni. Ez lenne a streaming DAC közmondásos svájci bicskája? Az integrált streaming funkciókkal, az MQA támogatással, a Roon tanúsítvánnyal, a hangerő szabályzott analóg kimeneteivel, a DSD512 támogatásával a HiFi Rose RS150B bizony potenciális jelölt lehet a címre. Még tárhelyet is építhet bele 4TB SSD kapacitásig, de tud kezelni 400 GB MicroSD kártyát, 10 TB-ig HDD tárolót, sőt USB meghajtóról, és NAS-ról is tud digitális formátumokat lejátszani. A hab a tortán, hogy az ára 4995 Dollár, ami nem tűnik soknak a gyönyörűen megmunkált alumínium házba épített érintő kijelzős masináért. Az Egyesült Államokban új márkanév a Rose, vagy HiFi Rose, a MoFi Distribution talán egy éve kezdte meg az értékesítését. A világ más országaiban már hosszabb ideje piacon van, és koránt sem ekkora újdonság. Az anyavállalat a Citech 1954-ben alakult meg Dél-Koreában, hogy TV készülékekhez gyártsanak set top box egységeket. 2017-ben aztán Sean Kim, a vállalat igazgatója úgy döntött, hogy létrehoznak egy audió részleget a vállalaton belül HiFi Rose néven.

Egyik este volt szerencsém beszélgetni Kim Úrral a Zoom-on keresztül. Elmondta a Cég szerteágazó számítástechnikai szakértelmét, és elkötelezettségüket a hangzás javítás iránt. Úgy érezte, hogy a streaming DAC egy olyan piaci szegmens, amelyből hiányzik egy komplex átfogó termék. Így kezdődtek a fejlesztések. Mikor rákérdeztem a tervezési filozófiájukra, olyan volt, mintha egy ingatlanostól kérdeztem volna a három legfontosabb szempontot az ingatlan vásárlással kapcsolatban: Elhelyezkedés, elhelyezkedés, elhelyezkedés. Kim Úr válasza ehhez nagyon hasonló volt, de ő azt mondta, hogy hangminőség, hangminőség, hangminőség. Ezzel nem tudtam vitába szállni. Ám azt is hozzátette, hogy mivel egy streamer fájlok ezreihez, ha nem millióihoz fér hozzá a NAS-ról, vagy az internetről, a felhasználói kezelő felület nagyon fontos. Úgy vélte, ebben a dologban sok gyártó lemaradt, mivel nem fektetett elég hangsúlyt a szórakoztatásra. A HiFi Rose egyébként 24 alkalmazottal dolgozik, ennek hetven százaléka mérnök, a többiek pedig az értékesítéssel, és a gyártással foglalkoznak. Minden munkát Koreában végeznek a fejlesztéstől a tervezésen át a kivitelezésig.

Az első benyomások:

A megbízás elvállalása után két nappal megérkezett a Rose150B. A csomagolás egy gyönyörű szépen kidolgozott készüléket tartalmazott. Két okból döntöttem úgy, hogy elsőként az irodámban fogom használni. Az első az, hogy minden elektronikának szüksége van a bejáratásra a kritikus meghallgatás előtt, a másik pedig az, hogy szerettem volna megtanulni a kezelését. Ez a streamer DAC hihetetlenül sokoldalú, ám a sokoldalúság gyakran bonyolult kezelés módot igényel.

A csatlakoztatás, és a telepítés beállítások nagyon egyszerűnek bizonyultak. Olyan egyértelmű volt minden, hogy szerintem ehhez nincs szüksége a kezelési útmutatóra. Egyetlen dolog, amihez elő kellett venni, az talán a Bluetooth távvezérlő telepítése. Általában panaszkodni szoktam a mellékelt kezelési útmutatók miatt, de ebben az esetben más volt a helyzet. Minden világos, és egyértelmű. Az irodámban leginkább rádiót hallgatok, elsősorban helyi, vagy független jazz, és klasszikus zenei állomásokat. A Rose RS150B analóg kimenetei fix, vagy változtatható beállításban lehet használni. Én aktiváltam a hangerő szabályzást, és előerősítőként is használtam, nem csak hálózati lejátszóként futtattam. Másik általánosan használt zenei forrásom a PC, amelyet USB kábellel csatlakoztattam az RS150B bemenetére. Természetesen beállítottam a hálózati kapcsolatot a NAS tárolómhoz is. Végrehajtottam az adatbázis szkennelést, ami elég hosszú időt vett igénybe, mivel több mint 21000 zenei fájlt tartalmaz, de megérte, mert így a lejátszó katalogizálta a kínálatot. Ezt követően a Qobuz fiókomat is beállítottam, végül frissítettem a szoftvert a legújabb verzióra. Nem volt egyik sem bonyolult művelet, minden egyértelmű volt a menüben.

A Rose RS150B egyik általam kedvelt funkciója, hogy a menühöz elemeket lehet hozzáadni, vagy eltávolítani, sőt a sorrendet is lehet variálni. Volt például a menüben egy Bugs nevű alkalmazás, ami a Qobuz koreai megfelelője. Ezt eltávolítottam, és csak a Qobuzt hagytam meg. Ugyanígy meg lehet oldani a Tidal vagy más alkalmazás eltávolítását, vagy hozzáadását. A menü áttekinthetőbbé vált, és a navigáció is gyorsabb. Ez egy jó funkció.

Egy dolgot azért még szívesen láttam volna a beállítások között, mégpedig azt, hogy kiválaszthassam azt, hogy melyik bemeneteket használom, és el is nevezhessem azokat. A soha nem használt bemeneteket így esetleg figyelmen kívül hagyhatnám. Nem lennék egyébként meglepve, ha ez a módosítás későbbi szoftver frissítés formájában bekövetkezne.

Ismerkedés a készülékkel:

Egy olyan sokoldalú készülék esetében, mint a Rose RS150B arra számítottam, hogy hosszú idő lesz, mire megtanulom kezelni. Szerencsére nem így volt. A beállításokhoz és a használat során elsősorban az érintő kijelzőt használtam. Nagy méretű, áttekinthető, és gyors. Természetesen a zenehallgatáshoz a telefonomat és a tabletemet használtam a böngészés során. Mindkettő Android. A HiFi Rose Android alkalmazása kiválóan működik. Az előlapon keresztül minden funkció elérhető, de a hallgatói pozícióból a táblagéppel is tökéletes a böngészés. Kereshettem előadóra, albumra, dalcímre, stílusra a betűrendes adatbázisból. Azért volt néhány apróbb gondom a WMA és WAV fájlokkal. A gyűjteményem 95 százaléka jól jelent meg, ám akadt olyan album, amely nem mutatta az előadót annak ellenére, hogy a meta adat elvileg tartalmazta. Mikor átkonvertáltam FLAC-ra, vagy újra berippeltem a CD lemezt, megjavult. (A FLAC pontosabban kezeli a meta adatokat). Ebbe a jelenségbe nem először futottam bele, korábban is megtapasztaltam. Nem dráma, egy kis kézimunka, és megoldódott.

A Bluetooth távvezérlővel kapcsolatban egy dolgot javasolnék. A távvezérlés jól működik, de nem tartom valószínűnek, hogy a telefon, vagy a táblagép mellett bárki is használná például zene kiválasztáshoz. Jó lenne, ha lehetne vele például közvetlen bemenetet választani. Ez elhanyagolható probléma, de néhány felhasználónak esetleg jól jönne.

Lejátszási listát létrehozni egyszerű, és ehhez a Rose Connect alkalmazást használtam. A folyamat ugyanaz, mint sok más eszköznél. Válassza ki a dalt, érintse meg a három kis pontot, és jelölje ki, hová szeretné hozzáadni. A sorrend módosítás is egyszerű. Tartsa érintve a dalt, és húzza át a listán belül a kívánt helyre. Itt is lenne javaslatom. Érdemes lenne megoldani, hogy másik programból lehessen kész lejátszási listát importálni. Kb tucatnyi lejátszási listát használok, ezek némelyike több száz számot tartalmaz, jó lenne, ha nem kéne újra szerkeszteni őket. (megoldva – fordító megjegyzése)

Összességében a Rose Connect használatát élvezetesnek találtam. Intuitív, sokoldalú, és gyors.

Roon felhasználók számára jó hír, hogy a Rose RS150B rendelkezik Roon tanúsítvánnyal, és alkalmazható végpontként. A számítógépemen futtatta a Roon Core programot, és kijelöltem az RS150B-t. Ilyen egyszerű. Kedvelem a Roon felületét, és azt a lehetőséget, ahogy új, korábban soha nem hallott előadókat fedezhetek fel a javaslatok által.

Használat az irodában:

Munka közben elsősorban jazz és klasszikus zenét hallgatok, ezért most is így tettem. Nem voltam kritikus a hangminőség tekintetében, hiszen a használat célja a bejáratás volt. A nap végén egy dolog világossá vált. A Rose RS150B különleges streamer, és előerősítőként is alkalmazva a hangminősége jobb volt, mint másik kettőé, amit előtte használtam. Ezek közül az egyik lényegesen drágább, mint a Rose.

Sok mindent kipróbáltam, hogy az RS150B miként dolgozik. A számítógépen a JRivert futtatva USB bemenetről DAC funkciót próbáltam, a Qobuzról zenét hallgattam, a NAS tartalmakat böngésztem, de nem maradt ki a Rose Radio, sőt a RoseFM sem. Mikor elkezdtem a felülvizsgálatot, a Rose Radio csak néhány országot tartalmazott. Közben sok más ország is megjelent (közöttük Magyarország is, ékezetes betűkkel – fordító megjegyzése) a listában. Kedvenc adókat jelölhet ki, választhat másik országot, ha ottani adót hallgatna. Nekem például a Linn Jazz és Linn Classical bejött.

A RoseFM egy érdekes funkció. Analóg rádióként jelenik meg az előlapon, és még hangoló gombot is lehet forgatni. Internet rádiókat tartalmaz, de nem mindet, csak néhányat. Működik a dolog, de a Rose Radio sokszor annyi lehetőséget kínál. Nem tudom, milyen gyakran lesz használatban ez a funkció.

Annak ellenére, hogy csak háttér zenének használtam, a hangja minden szempontból jobb volt annál, mint amit rendszeresen használok az irodámban. A Magnum Dynalab szerverről való lejátszás minősége nem keveset javult általa.

Használat a zenehallgató szobában:

A kritikus meghallgatás során a Rose RS150B streamer és DAC funkciókat látott el a rendszeremben. A hangerő szabályzást kikapcsoltam, és fix kimenetet aktiváltam. A fix kimeneti jelszintek széles skálája áll rendelkezésre a rendszerbe illesztésre. Ez nagyon jó, és sok gyártó ezt nem veszi ennyire komolyan. Én üdvözöltem, és nagyra értékeltem.

Háromféle elsődleges forrást használtam. A CD lemezeket régies módon transzporttal lejátszva, digitális fájlok, amiket CD-ről rippeltem be, vagy szerverre töltöttem le, és a Qobuz, amit az Audirvana-val érek el ugyanazzal a számítógéppel, amin a JRiver fut. Először úgy képzeltem, hogy a Qobuz nagy felbontású fájlok minőségben meg fogják előzni a NAS alacsonyabb felbontású digitális adatait, és jobbak lesznek a CD-nél is. Ám nem így van. Nálam a CD lemezek szóltak a legjobban, ezt követték a rippelt CD anyagok, és a Qobuz streaming csak ezek után következett. Nem lehetetlen, hogy a jelenséget az okozza, hogy a rendszeremet jóval azelőtt építettem ki, mielőtt a streaming elérhetővé vált, és nincs pontosan optimalizálva, legalábbis a mai mércével nézve.

Biztos voltam abban, hogy egy modern streaming DAC, amit nagy felbontású fájlokhoz fejlesztettek, javulást fog okozni, de erre én sem számítottam. A Rose RS150B minden szempontból rengeteg javulást okozott. Több volt a levegő a hangszerek között, a tranziensek javultak úgy a dob, mint a húros hangszerek esetében. Az egész színpad előrébb jött annál, mint amihez szokva voltam. Az énekhang teljesen lenyűgözött. Olyan háromdimenziós ábrázolást kaptam, amit csak az analóg felvételeimen hallok. Ezen felbuzdulva úgy döntöttem, hogy sokféle hallgatási tesztet végezve megpróbálom teljesen kitapasztalni a határokat, és a változásokat az egyes formátumok között.

Fogtam néhány CD lemezt, amelyeket berippeltem FLAC formátumban a JRiverrel. Aztán megkerestem a standard Red Book verziókat a Qobuzon is. Amos Lee albuma jó példa a tesztelésem módjára. A CD-ről transzportként lejátszva a zene jobb volt mint a rippelt anyag. A magas tartományban levegősebb, a gitár hangja definiáltabb, de az eltérés nem jelentős. Ha nem AB tesztben hasonlítom össze, lehet, hogy fel sem tűnik a különbség. A rippelt anyag, és a streaming összehasonlítás virtuálisan megegyező eredményt mutatott. Sokszor annyira hasonlók voltak, hogy nem tudtam azonosítani, hogy melyik szól. Lehet, hogy volt különbség, de nem vettem észre.

A Rose RS150B streaming minősége a Qobuz nagy felbontású fájlokról elképesztően jó. A rippelt anyagokkal összehasonlítva nagyon kicsi a különbség, legtöbbször nem is érzékelhető. Talán annyi, hogy a színpad kicsit előrébb van, és picivel nagyobb. A színpad mélység ábrázolásban jobb minőségű felvételeken a hangszerek között távolság jelent meg az ábrázolt képen, és az énekhang jobban testet öltött. Megjegyzem, az RS150B olyan szintű bemutatót tartott a streaming anyagokról, amit korábban még nem hallottam, pedig kétszer drágább berendezéseket is értékeltem már a rendszeremben. Egyetlen dolog, amivel nem tudott versenyre kelni, az a vinyl lejátszóm. Igaz annak teljes költsége hangszedőtől előerősítőig szintén több mint az RS150B árának duplája.

A bemutató időtartamára a forgalmazótól kaptam egy időszakos Tidal elérhetőséget, hogy kipróbálhassam az MQA funkciót. Ellentmondásos írások jelentek meg róla, ezért szerettem volna összehasonlítani a Qobuz hangminőségével. Melody Gardot Sunset in the Blue című számán a magas tartományban és a felvételi környezet visszaverődéseiben többet nyújtott a Tidal MQA, mint a Qobuz, ám a különbség csekély mértékű. Mindkettő jól szólt, csak direkt összehasonlítással lehet a különbséget felfedezni. Diana Krall How Deep Is The Ocean című felvétele a Love Scenes albumról érdekes módon a Qobuz streaming használatával tetszett jobban, ennek a magas tartomány kiemelés nem tett jót. Diana Krall hangja természetesebben szólt ha nem a Tidal MQA-t használtam. Ám ez csak két példa, és csak a saját véleményemet tükrözi a saját rendszerem használata mellett. Nem tudok igazi győztest hirdetni, szubjektív vélemények alapján lehet csak meghatározni, hogy kinek melyik tetszik jobban. Sok múlik a forrás fájl keverés módján, az alkalmazott rendszer képességein, de még az egyén zenei ízlésén is. Mindkettőt élmény hallgatni, az RS150B semmiben nem fogja akadályozni. A különbségeket talán a sávszélesség is befolyásolhatja, mivel a Tidal MQA igénye alacsonyabb, néhány esetben ez a javára billentheti a mérleg nyelvét az aktuális internet kondíciók függvényében.

A Rose RS150B videó kimenettel is rendelkezik. A funkció talán a cég történetében keresendő, de minden esetre különleges lehetőség. A RoseTube igen élvezetes dolog, új felfedezésekre csábít. Rengeteg YouTube zenei videó található benne, ami reklám mentes, és a gyártó által van összeválogatva. Jó minőségű hanganyagok, mindenféle zenei stílusban. Szerintem tetszeni fog, ha kipróbálja. Jómagam hosszú időt nem töltöttem itt, mert nem vagyok videofil, de az RS150B abban sem fogja akadályozni, hogy koncerteket nézzen, miközben nagy felbontású hangot hallgat.

Összefoglalás:

A Rose RS150B rengeteg órányi zenei élvezettel ajándékozott meg. Meggyőző volt a kivitelezés minősége, főleg, ha az árkategóriát is figyelembe veszem. Többször is említettem, hogy jobban szólt kétszer drágább berendezéseknél is, és akkor még nem vettem számba az egyéb lehetőségeket, amivel elhalmozott. Rendkívül rugalmas volt, az irodai körülményektől, ahol mint streaming DAC és előerősítőként funkcionált, a fő rendszeremig, ahol streaming DAC-ként töltötte be a szerepét. Néhány szoftver furcsaságtól eltekintve úgy érzem, nagyot alkottak vele. Ám a szoftver frissíthető, és biztosan finomítanak még rajta. Sean Kim büszke lehet rá. A hangja fantasztikus, és még soha nem járt nálam ilyen sokoldalú streaming eszköz. Új zenék felfedezésében jelen pillanatban verhetetlen. Ha multifunkciós hálózati lejátszót keres DAC funkcióval előerősítő kimenettel, vagy anélkül, mindenképpen hallgassa meg, mert a Rose RS150B a legmagasabb ajánlásomat kapja a kategóriájában.

Írta: Rives Bird

2022. Február 2

Forrás: Theabsolutesound.com

Műszaki adatok: Rose RS150B nagy teljesítményű hálózati lejátszó