Olcsó luxus – Sonus faber Lumina 5.0 teszt | AV Magazin

Olcsó luxus – Sonus faber Lumina 5.0 teszt | AV Magazin

A Sonus faber nem csak kiváló hangú termékeivel érdemelte ki helyét a prémium gyártók között, hanem egyedi megoldásai és különleges formatervei is sokat segítettek ebben. Az olasz cég főként a magasabban pozicionált és egyben drágább darabjaival szerzett elismeréseket, azonban időnként az olcsóbb kategóriákban is megvillantja tudását.
Az új Lumina széria is jó példa a bevezető utolsó sorára, mivel a gyártó ezzel a sorozattal gondolt azokra, akik szerényebb keretből szeretnék egy nevesebb márka megfizethetőbb termékét a magukénak tudni. Ezek a  modellek már magukon viselik az olasz gyártó jellegzetességeit, kivitelezésük és megjelenésük persze nem olyan kifinomult, szinte már művészi, mint például a Sonetto sorozaté, de tagadhatatlanul igazi Sonus faber hangsugárzók.

A Lumina modellek tervezése és gyártása teljes egészében Olaszországban történik és a korábbi, olcsóbb szériákkal ellentétben az összeszerelést már nem Kínában végzik. Hogy ez a jelenlegi világjárványnak vagy egyéb okoknak köszönhető, azt nem tudjuk, de abban biztosak vagyunk, hogy a “Made in Italy” felirat sokkal vonzóbb lehet, mint a “Designed in Italy by Sonus faber – Made in China”.

Megjelenés

Az ismerkedést az új modellcsaláddal nem apróztuk el, mivel a sorozat jelenleg elérhető összes tagja egyszerre járt nálunk. Ennek köszönhetően mind mozin, mind pedig kétcsatornás zenéken is sikerült közelebbről megismerkednünk a Lumina III, Lumina I és Lumina CI modellekkel.

Először is ejtsünk pár szót az elnevezésől, ami latinul fényt / világosságot jelent, azonban a Sonus faber-nél egy mozaikszót kreáltak belőle. A Lumina elnevezés első két betűje (LU) a luxusra, a (MI) a minimalizmusra, a (NA) pedig a naturalizmusra utal.

A dobozok megjelenését a kommersz gyártók kínálatában akár különlegesnek is nevezhetnék, de a Sonus faber-nél az egyszerűséget és visszafogottságot képviselik. Olcsósága ellenére az összerakás minősége kifogástalan, hibáknak semmi nyoma. A dobozok előlapja furnérozott rétegelt lemez, ami a széleknél jól látszik és kissé naturalista hatást kelt. A doboz további része fekete bőrhatású, az összhang így kicsit retró hangulatú, de ennek ellenére cseppet sem tűnik “garázsterméknek”. Az olaszok ebben nagyon jók, ezt érzik. A frontoldal formai megoldásai azonban tagadhatatlanul Sonus faber, mivel a hangszórók körüli részek kialakítása a nagyobb modelleket idézi.

A hangszórókészlet egységesen a Sonetto modelleknél is alkalmazott 29mm-es textil dóm magassugárzóból áll, a Lumina III 5″-os meghajtói szintén innen érkeztek, a 4″-os mélyközép sugárzók azonban teljesen új, kifejezetten ezekhez a modellekhez fejlesztett darabok. A hangszórók levegőn szárított papír membránt és öntött kosarat kaptak, az alacsony tömeg és a megfelelő merevség érdekében.

Tesztünk résztvevői minden bizonnyal az egységesség jegyében születtek, mert hangszórókészletük kinézetben azonos, csak méretük és darabszámuk változó. A Lumina I kinézete szinte olyan, mintha a Lumina III felső harmadát levágnánk egy külön doboznak, a CI jelzéssel ellátott center pedig a frontok magasságban összenyomott, elfektetett és mélysugárzóktól megfosztott változata lenne. Mindez rendben is van, mivel a jó házimozi egyik alapfeltétele a lehető legegységesebb hangszórók használata.

A méretek a szerényebbek közé tartoznak, a legnagyobb Lumina III is egy méter alatti magassággal és alig több, mint 20 cm szélességgel rendelkezik, súlya azonban közel 16 kg.A Lumina I az állványos dobozok között is a kisebbek közé sorolható 28x15x21 cm-es méreteivel és 4,4 kg-os tömegével, az egyetlen átlagosnak nevezhető darab a CI center, ami 17x52x21 cm-es méretekkel és közel 8 kg-os súllyal rendelkezik.

A dobozok hátsó részén igényes csavaros/szorítós csatlakozókkal találkozunk, a reflexnyílás pedig a dobozok alján kapott helyet, ami különleges tervezéssel párosul.

Meghallgatás

A meghallgatáshoz egy Cambridge Audio CXR200-as AV-erősítőt fogtunk be, mivel annak ellenére, hogy a Lumina a Sonus faber belépő sorozata, inkább az erős középkategóriát képviseli a piaci kínálat egészét nézve. Az összeköttetést és a tápellátást Inakustik és LightSpeed kábelekre bíztuk, az alsó tartomány megszólaltatásában pedig egy ELAC Debut 2.0 SUB3030 volt segítségünkre.

A filmeknél rendkívül részletes, de még a legdurvább effekteknél is nyugodt, természetes hangot produkál az összeállítás, amivel teljesen elégedettek vagyunk. A Jurassic World effektjei alatt hozza a márkától elvárható hangzást, a tér és a dinamika mind a helyükön vannak. Ugyanezt tapasztaltuk az Oblivion esetében és a Transformers legutóbbi részénél, ezért aki harsányságra vágyna, annak nem biztos, hogy a Lumina sorozat lesz a megfelelő választás.

Az igazi meglepetés a filmek után következett, mikor áttértünk a zenei anyagokra. Andrea Bocelli koncertfelvételével indítottunk, majd Michael Bublé következett és csak hosszasan hallgattuk az előadásokat. Amit mozin kellemesen nyugodtnak éreztünk, az itt kifinomulttá, részletessé és természetessé vált. Az énekhang egyszerűen fantasztikus, a hangszerek valósak, a tér pedig túlér a helység falain. A felső tartomány határozottan van jelen, de mégsem tolakodó, a közepek tiszták, jól artikuláltak, pontosak és a mélyekre sem lehet egy rossz szavunk, annak ellenére, hogy a kis méretű hangszóróknak azért vannak korlátai. Utóbbi igazán akkor lett feltűnő, amikor a filmek alatt jól szolgáló aktív mélyládát kikapcsoltuk és hagytuk a Lumina modellek saját mélysugárzóit rendesen dolgozni.

A sokcsatornás anyagok után sztereóban is tettünk pár kísérletet a Lumina I majd a Lumina III modellekkel. A nagyobb meglepetést a kisebb doboz okozta, mivel 12 cm-es mélyközép sugárzója ellenére egészen jól hozta az alsó tartományok megszólaltatását. Természetesen a legmélyebb részek nem igazán jöttek át, de mégis komoly produkciót nyújtott.

A Lumina III esetében ugyanazt kaptuk, mint kistestvérénél, csak már hiányérzet nélkül. A már megismert hangzás itt is kellemes, nyugodt, természetes, a magasak részletesek, a közepek jól artikuláltak, mélyek pedig egészen határozottak és feszesek. A kétcsatornás megszólalást kellemes tér kíséri, komolyabb túlzások nélkül. Érdekes apróság, hogy néha már olyan részleteket is kaptunk, amelyek inkább csak a jóval drágább hangsugárzókra jellemzők.

  • Kinézet: 4.0
  • Kivitelezés: 5.0
  • Hang: 5.0
  • Ár/érték: 4.5
  • Összefoglalás: 4.5

AV-Magazin: AJÁNLOTT

A Lumina a gyártó jelenlegi legolcsóbb és házon belül belépő kategóriásnak számító sorozata, de a hangja az erős középkategóriát képviseli, ha a globális piac többi szereplőjével állítjuk szembe. Kivitelezésének minősége kifogástalan, megjelenése minimalista módon elegáns, hangja pedig valódi Sonus faber.

A megszólalás filmek esetében nyugodt, de zenei téren kiemelkedik a hasonlóan árazott hangsugárzók mezőnyéből és megszólalásával a magasabb kategóriákat idézi. Negatívumként mindössze az előlap oldaléleinek látványát és az oldallapok kissé túlzott egyszerűségét tudjuk megemlíteni (Persze ez ízlés kérdése, hisz legalább ugyan ennyi embernek fog ez tetszeni, mint amennyiben húzni fogják a szájuk szélét), ami nyilván hibátlanul olvad bele a furnérozásba, és selymes tapintása folyamatos simogatásra ösztönöz. Amennyiben a jó hanghoz és a megfizethető árhoz ez kell, akkor el tudjuk nézni a gyártónak.

Összességében nagyon tetszett amit hallottunk, mozin is elégedettek voltunk megszólalásával, de elsősorban a sokcsatornás és sztereó zenéken nyújtott produkciója miatt jár az ajánlott minősítés részünkről.

Műszaki adatok: