A McIntosh hosszú fennállása óta mindössze három házimozi receivert épített. Vajon megfelel az MHT300 is a legendás minőség és örökkévalóság követelményeinek? Íme, az én véleményem.
A McIntosh közel 75 éve van jelen az audió iparban. Az ő erősítőiket hallgattuk Woodstock-ban. Az ő kék és zöld festett üveg előlapos készülékeiket látjuk a Hi-Fi kiállításokon, és a hangzás bemutatókon. Ám az eltelt évtizedek alatt a bemutatóban szereplőn kívül csak két AV receivert dobtak piacra. Nem frissítik évente az egyes modelleket, és valljuk be, a termékeik nem az átlag igények kielégítésére szolgálnak. Sok felhasználónak évekbe telik, mire felkapaszkodik az audiofilia csúcsára. És amikor feljutott, ott várja a McIntosh.
Bevezetés:
A nagy teljesítményű csöves erősítőktől kezdve az audió termékek teljes választékáig tart a kínálatuk. Surround processzorok, hangfalak, lemezjátszók, de még a felső kategóriás Jeep autók hangrendszere is megtalálhatók a palettán. Az MHT300 házimozi receiver ugyan nem olcsó, de ha összehasonlítjuk más McIntosh készülékekből összeállított hét csatornás rendszer építési költségeivel, egész nagy durranásnak minősül. Ami nekem igazán tetszett benne, az egyszerűség. Pre-pro hét nagy teljesítményű erősítővel, ami négy magassági Atmos csatornával bővíthető, és két aktív mélysugárzó kimenet. Az építés minősége olyan, hogy örökül hagyhatja az unokájának. Mindez egy dobozban.
A beállítás folyamata egyszerű, a hangminőség kivételes úgy a filmek, mint a zenei anyagokon. Folyamatosan keresem a megoldást, amivel megszabadulhatnék a sok egységből összeállított nagy helyigényű rendszeremtől, és a hozzá tartozó kábel rengetegtől, és egyben élvezhetem a McIntosh birtoklás érzését. Ha azt a „kevesebb a több” jellegű terméket kutatom, nem lehetetlen, hogy az MHT300 az, amire vágyok.
Ha nem lenne ott a hátlapon az FM antenna bemenet, az MHT-300 nagyon hasonló lenne egy integrált erősítőhöz. Bár a receiver stabil, és nagyon erős, vannak dolgok, amiket figyelembe kell vennie. Amikor kicsomagoltam, egészen könnyű volt. A hét Hypex D-osztályú modulnak köszönhetően a súlya jelentősen csökkent más McIntosh készülékekkel összehasonlítva. Négy HDMI bemenete 8K60Hz-ig támogatja a felbontást, és egy HDMI eARC kimenete van. Ne akarja a legújabb játék konzolokat csatlakoztatni, és rajta keresztül játszani, mert nem erre építették. Két koaxiális és két optikai bemenet áll még rendelkezésére, és nincs rajta analóg bemenet. Az FM antenna bemenet opció azt hiszem, hogy elsőként található meg ezen a készüléken (Amerikában az AM Sirius volt az elterjedt – Fordító megjegyzése). Két trigger out csatlakozással vezérelhet más készülékeket. Az Ethernet bemenete az otthoni hálózathoz csatlakoztatható, de csak a setup beállítások elvégzésére szolgál, nem az internet elérésre. A beállítások az előlap kijelzőn keresztül is elérhetők, de kényelmesebb a web alapú felület.
A hangszóró kimenetek aranyozott tömbök, amit a tartozék kulccsal lehet meghúzni, ha például kábel csatlakozást vagy villát használ. A banándugót is fogadja. Minden hangszóró kimenet felett jumper található, ami szétválasztja a végfokot a processzor résztől. Ez lehetővé teszi külső processzor használatát, vagy külső erősítő használatát is. Szóval lehet külön processzor, vagy multi csatornás erősítő, illetve ezek kombinációja.
A négy magassági hangfal kimenethez külső erősítőt kell csatlakoztatni, ha mind a hét beépített csatorna használatban van. Ha mondjuk 5.x csatornás konfigurációt használ, a magassági kimenet átköthető valamelyik végfokra a jumper kihúzása után egy RCA kábellel.
Az előlapon két forgató gomb található. A bal oldali a bemenet választás és menü, a jobb oldali a bekapcsolás és a hangerő. A menü beállítást számítógép monitoron sokkal könnyebb elvégezni.
Elméletileg a távvezérlővel is minden beállítást meg lehet csinálni, de ennek van egy akadálya, főleg a sötét szobában. A távvezérlőn ugyanis nincs gomb háttérvilágítás. Szerintem ez fontos alapkövetelmény lenne a házimozi mindennapi használata során. Egy másik kritikám az amúgy kellemes tapintású, minőségi egységgel kapcsolatban, hogy a bekapcsolás gomb a könnyen megszokható jobb felső sarokban van, ám a kikapcsolás négy gombsorral alatta található. Miért nem egy gomb vezérel mindent? Ezek a jellegzetességek ugyan megszokhatók, de kicsit megnehezítik a használatot, ha a szobában sötét van. Egyéb panaszom nem lehet, mert a beépített DAC egységei 32 bitesek csatornánként, és a teljesítmény 120 W 8 ohm, illetve 150 W 4 ohm. Ez rengeteg lóerőt jelent.
Ahogy azt korábban említettem, a setup beállításokat legkönnyebben a számítógéppel lehet elvégezni. A böngészőbe beírtam a receiver IP címét, amit a távvezérlővel megjelenítettem, és a művelet nem tartott 10 percnél tovább. Mivel a rendszerem nem tartalmaz magassági hangfalakat, az Atmos pozíciót kikapcsoltam. A Dirac szobakorrekciós rendszer napjaink egyik legfejlettebb beállító rendszere. Mindent megtesz amire az Audyssey XT32 képes, de ezeken felül biztosítja a pontos időzítés lehetőséget is. Ehhez mindenképpen a számítógépét kell majd használnia. Kövesse a képernyőn megjelenített utasításokat, és ha elakad, rengeteg YouTube videót talál ötletekkel, mert nem könnyű jól beállítani. Egyszer kell megcsinálnia jól, utána nem lesz vele dolga, hacsak nem afféle folyton kísérletező típus.
A McIntosh MHT300 hangzás karaktere természetes, de nekem hiányzik belőle egy kis harapás a magas tartományban. Nem klasszikus McIntosh meleg hanggal, ami talán a D-osztályú erősítés módnak köszönhető. A receiver egyébként tartalmazza a gyártó szabadalmaztatott Power Guard (torzítást szünteti meg) és Sentry Monitor (az erősítőt védi meg a hangfal meghibásodásakor) technológiákat. Nincs belül biztosíték ami megszakadhat, és csak szétszerezés után cserélhető. A front panelen az egyes csatornák kijelzése zöld ha minden rendben van, narancs, ha a védelem szabályoz, és mutatja, ha a Dirac aktív.
Az AV piacon napjainkban sok funkció került be a házimozi receiverekbe, amik egyesek számára már természetesnek tűnhetnek, ám az MHT-300-ba nincsenek beépítve. Nincs internet rádió, nincs analóg bemenet, és nincs hangvezérlés (Alexa, Siri, stb.). A DSD formátumokat át kell konvertálni PCM-re, hogy a koaxiális és optikai bemenetek fogadni tudják. Nincs továbbá gyorsbeállítás képernyő menü, nem Imax Enhanced, és nincs benne Bluetooth. Rendkívül minimalista felhozatal a nyolcezer dolláros piaci szegmensben. Persze elképzelhető, hogy ezek a dolgok másnak nem nagyon fontosak.
Szóval a piaci versenytársakhoz képest egyszerű a funkció kínálat, de a McIntosh rajongó tábora ennek ellenére sokkal kedvezőbb áron építhet vele mozit, mintha külön választana processzort és végfokokat. Lehetséges, hogy ha rack beszerelést használnék otthon, akkor más szemmel nézném, de nálam a nappaliban van elhelyezve. Minden azon múlik, hogy mit tekintek értéknek, és mik az elvárásaim vele kapcsolatban. Amúgy minden általános elvárást teljesít, és rengeteg erő lakozik benne, hiszen ez egy igazi McIntosh.
A hang:
A filmekkel semmi gondja nem volt, és automatikusan vált Atmosra, amikor kell. A párbeszéd kiválóan artikulált, könnyen érthető, szép felső basszus tartomány ábrázolással. Ugyan a lövedékek extra zizegéséből hiányzott egy kis levegősség, nekem kicsit tompának tűnt. Én ugyanis imádok összerezzenni, amikor golyó süvít el mellettem. A basszus tartománya hibátlan, soha nem éreztem, hogy erőlködne. Hosszabb használat alatt kicsit melegedett, de korántsem termelt akkora hőt, mint az általam birtokolt másik McIntosh.
Filmek:
A Dune rengeteg harci jelenetet és Hans Zimmer elképesztő erőt sugárzó zenéjét tartalmazza. Izgatottan várom a második rész megjelenését. A hangot borítékolható módon, kiválóan szólaltatta meg a receiver. A Dirac aktiválásával megjelent a surround buborék, ami még izgalmasabbá tette a filmet, mert pontosan követte a látványt. Szerettem volna, ha kicsit több információt jelenítene meg a képernyő kijelzésén, de amit megmutat, az is hasznos, ám minimális.
Mostanában a hangzás teszteléséhez kedvenc „goto” jelenetem a John Wick 3-ban a lövedékek betárazása, a fegyver eldördülése, az üveg csörömpölése, és a hüvely márványpadlóra hullása. A káosz egyszerre van jelen minden csatornán, és az MHT300 nem fukarkodott semmivel, a jelenet magával ragadott. Soha nem éreztem, hogy kifogyott volna a szusz, a basszus lenyűgözött. Többször is lejátszottam ezt a jelenetet, és soha nem tudom megunni, vagy belefáradni.
Zene:
Nagyon sok SACD és DVD Audio lemezem van térhatású hanggal. Ezt az általános koherencia teszteléséhez szoktam használni, és az MHT 300 itt is kiválóan teljesített. A számítógépemről nem tudtam DSD fájlokat direkt módon lejátszani, és analóg bemenet hiányában az analóg konverteremet sem lehetett csatlakoztatni. Úgy hidaltam át a problémát, hogy letöltöttem a TV készülékemre a Qobuz alkalmazást, és onnan játszom le a fájlokat. Ez 48 kHz-re korlátozta a felbontás maximumát. Végül CD lemezeket játszottam le. Breakaway by Art Garfunkel majd A Young Persons Guide to the Orchestra by Benjamin Britten szólalt meg gyönyörű hangzással. Az énekhang és a hangszerek dinamikus és természetes hangon élvezhetők. Sajnos itt nincs mód a surround felvételek hallgatására. Az FM tuner részt nem teszteltem, mert évtizedek óta nem használok antennát.
Összefoglalás:
Rengeteg házimozi receiver közül válogathat a piacon, ám ezek közül kevesen büszkélkedhetnek a McIntosh gazdag örökségével. Lehetséges, hogy az MHT300 nem mindenki funkció igényét tudja majd kielégíteni, de a hangja igazán dinamikus, és magas minőségű. A hét csatornányi erősítése olyanná teszi mint egy tank, és általa megtapasztalhatja, hogy a kevesebb néha bizony több.
Rövid értékelés az eredeti nyelven:
Írta: Jim Milton
2023 November 21.
Forrás és képek: Hometheater HiFi és McIntosh
Műszaki adatok: McIntosh MHT300