HiFi Rose RA180 bemutató Hifinews 1. rész hangzás és értékelés

A steampunk stílus és a luxus audió ötvözete. Az érintő kijelzős streaming készülékek mesterei megalkották a valaha látott leg rugalmasabb, és leg elképesztőbb analóg integrált erősítőt.

Bárki bármit mond a dél-koreai Szöulból származó HiFi Rose-ról, egy biztos. Pontosan tudják, mivel lehet magukra vonni az audiofil világ figyelmét. Elsőként építettek néhány hatalmas érintő kijelzős hálózati lejátszót, ami új kategóriát teremtett elsöprő mennyiségű funkcióval, most pedig itt van ez az integrált erősítő, ami minimum 15 másodpercre belefagyasztotta a szót az internetes fórumokba. Ez bizony óriási teljesítmény napjainkban! És azok a bloggerek akkor még nem láthatták az RA180 hátlapján a tizenhat hangszóró kimenet csatlakozót!

Bármennyire valószerűtlen, a Rose RS150B hálózati lejátszó a maga hatalmas 14 inches érintő kijelzőjével, és a bemutatóban szereplő RA180 integrált erősítő nagyon jól mutatnak együtt.

A tizenhét gomb és csúszka ez előlapon, a VU műszer, és a fogaskerekek elképesztő látványt nyújtanak. De bármilyen furcsa és ipari a formatervezés stílusa, a HiFi Rose arra törekedett, hogy sokféle szolgáltatást és funkciót kínáljon. Az 5500 fontos árcédulája szintén olyan dolog, amire sokan felkapják a fejüket.

4 csatornás, de nem quadrofon

Ugyancsak valami nagyon más az, hogy négy csatornás GaN (gallium nitrit) bázisú D-osztályú erősítés lapul a precíziós megmunkálású fém házában. A nagy sebességű és nagy teljesítményre képes új fejlesztésű félvezetők a HiFi Rose házon belüli újdonságai, amit ők AD-osztálynak neveznek. Vajon ez az A osztály alacsony torzítását ötvözi a D osztály hatékonyságával? Az elnevezés ezt sugallja.

Az előlapot elnézve többféle stílusra lehet ráismerni. Van benne egy csipetnyi Nagra, de megtalálható benne a Hi-Fi aranykorából származó skálázott gomb és csúszkás kezelő elem is. Ezeket mintha egy svájci óraműves gyúrta volna össze modern tervező csapat felügyelete mellett.

Nézzen rá a hangerő szabályzóra. Elforgatásakor a mozgást egy kisebb áttételen keresztül közvetíti két még kisebb L és R jelzésű fogaskerék felé. A felettük lévő mechanikus kijelző mutatója jobbra mozdul a hangerő növelésekor. Amikor a távvezérlővel szabályozza a hangerőt, motor hajtja meg a szerkezetet, ami viszonylag hangos. Szemtelenül bonyolult, pont ezért elképesztő.

A bal oldalon a 800 wattos kapcsoló üzemű tápegység, középen pedig a négy csatornányi GaN erősítő lapul a polírozott fedél alatt. Jobbra fent az MM/MC előerősítő modul látható. Felül középen a hangszóró kimenet relék foglalnak helyet.

Sean Kim a HiFi Rose képviselője retro-futurisztikusnak nevezi az RA180 megjelenését. Ez egy olyan design mozgalom, amiben nosztalgikusan visszaköszön egy nem létező, elsősorban ember központú világ. A steampunk ága, amely modern kifejezése a mai eszközöknek, amit például gőzzel működő számítógép vezérel. Szerencsére a HiFi Rose nem ment el ilyen messze a dologban.

A retro-futurizmus egyik alapelve, hogy a fejlett technológiát könnyen hozzáférhetővé, és felhasználó baráttá tegye. Első pillantásra nem ez a benyomásom, de a Rose RA180 rengeteg kezelő eleme mégis egyfajta szervezettséget mutat a káoszban, és funkcionális zónákra osztja az előlapot. Egy biztos, ha a gyártó tizenhét egyforma gombot választ, az a használhatóság szempontjából rémálom, nem beszélve arról, hogy nem is nézne ilyen jól ki.

Elsőre trükkös, de a forma és az építés mód is kiváló, ami minden szempontból prémium érzést sugall. Az érintés különösen fontos, és a HiFi Rose RA180 sokkal több tapintási élményt nyújt, mint bármely kortársa.

A front panel zónái egy adott funkció vezérlésre szolgálnak. Némelyik tipikus, mint a bal oldali bemenetválasztó süllyesztett tárcsa, illetve a jobb oldali egyáltalán nem tipikus hangerő szabályzó. Vannak hangszín gombok, amiket ki lehet kapcsolni, ha az RA180 lényegére kíváncsi. A Pure Direct kapcsoló használatával pedig végfok funkció aktiválható multicsatornás mozi rendszerek processzorához kötve. Ezzel a dologgal vigyázni kell, mert kicsit eltér a receiverek Pure Direct belépő kategória funkciójától, mert ekkor kikapcsol a hangerő szabályzás az adott bemeneten, és elszabadul a végfok teljes ereje, ami nem csekély.

Görbe egyengetés:

Az RA180 lemezjátszó előerősítő részének kezelő elemei is szokatlan. Kettő van belőlük, és különböző dolgokat lehet velük beállítani. Elképzelhető, hogy népszerű lesz a funkció egy szűkebb réteg számára, aki a RIAA-tól eltérő beállításokat is lehetővé tesznek. Elgondolkodok azon, hogy nem lett volna praktikusabb inkább módosítható MC lezárásokat beépíteni?

Az erősítő modul párok frekvencia tartományai eltérők lehetnek. Az egyiken választható a 600 Hz-6 kHz feletti átvitel. Ez szabadságot ad arra, hogy ha kettős erősítést alkalmaz, dedikált sávval hajtsa meg a hangfal mély és magas bemeneteit. Ha pedig a 6 kHz beállítást választja, a szuper magas sugárzót tartalmazó rendszer meghajtása válik lehetővé.

Egy tipikus sztereó erősítő négy hangszóró kimenet csatlakozóval rendelkezik. Mennyi van az RA180 hátlapján? Tizenhat! Ez akkor is megdöbbentő mennyiség, ha figyelembe veszem az A/B opciót. (megjegyzem, az üzemmód nem „és”, „vagy” rendszerű, mert az A+B nem választható.) Amint azt korábban írtam, négy erősítő modul van benne, 4x200W kimeneti teljesítménnyel. A négy csatornát csak kettős erősítés, vagy híd módban használhatja egyszerre. Híd módban a kimeneti teljesítmény 2×400 wattra nő.

Annak ellenére, hogy a Rose RA180 kapcsolódik a WiFi hálózathoz, az alkalmazás csak távvezérlőként működik, streaming nem használható vele. Szoftver frissítésre, és beállításokra való. Együtt futtatható más Rose streaming egységekkel, sőt, ez újabb streaming erősítő megjelenését vetíti előre.

A hang:

Az RA180 bal oldalának kialakítása, és a funkciókban gazdag specifikációja szinte elfedi a lényeget, hogy ez bizony egy ütős, és izgalmas hangú integrált erősítő. Kezdetben egy Primare PRE35 Prisma volt a forrás, aminek hűvös puritán megjelenése igen távol áll a Rose stílusától. Jobban megy hozzá látványban a Rose RS150B, ez nem kérdés. Focal Sopra No2-re csatlakoztatva a meleg karakter szépen érvényesült, igen határozott leleplező képesség mellett. Az erősítő vasmarokkal tartotta a hangfalat. A hangzás világa engem a Marantz Hypex egységeire emlékeztetett, rengeteg erővel és kontrollal.

Mikor a gyártó ekkora teljesítményt ígér jöhet a Massive Attack ‘Angel’ [Mezzanine; Virgin 7243 8 45599 2 2] és a Modeselektor ‘Wake Me Up When It’s Over’ [Monkeytown Records; 44.1kHz/16-bit] felvétele az ellenőrzésre. Az RA180 erőlködés nélkül kezelte ezeket az elektronikus muzsikákat, és probléma nélkül ábrázolta az ütős mélyeket.

Nem volt hiány energiából Jack White „Fear Of The Dawn” című számán az azonos című albumról [Third Man Records TMR-752; 96 kHz/24 bit]. A kövéren túlvezérelt gitár hang és könyörtelenül püfölt dob a hangerő növelésére csábít, amit meg is teszek. Próbálom kizökkenteni az RA180-at, de sikertelenül. A következő szám a ‘The White Raven’ ugyanilyen pörgős, de a Rose meg sem rezzent, bámulatos középtartomány fókusszal ábrázolta White gitár játékát.

Csendes és stabil:

Egy Pro-Ject X1 lemezjátszót csatlakoztattam közepes kimeneti szintű MM hangszedővel, és a hagyományos RIAA beállításokat választottam. Megjegyzem, a legtöbb felhasználó ugyanezt fogja tenni, kivételt csak az elszánt LP gyűjtők jelentenek majd, akik régi, eltérő vágású lemezeket is tudnak majd használni vele. Az RA180 Phono bemenete magabiztos volt White albumának vinyl változatán is. A számok csendes háttérből dinamikusan, és jó felbontással szólalnak meg. Való igaz, hogy ez a kakofóniában, blues stoppokban, és White jellegzetes játékában gazdag felvétel, de ugyanígy élvezhető rajta Vivaldi „The Four Seasons” című Max Richter 180 grammos préselése [Deutsche Grammophon 476 5041], ezért ez nem módosítja a jó véleményem a fedélzeti lemezjátszó előerősítőről.

Nem tudtam belekötni Daniel Hope hegedűjének gazdag ábrázolás módjába a Spring 3 és Summer 1 szerzeményeken addig a pontig, amíg a jobb hangminőség csak a hangszedő cseréjével lenne elérhető. Ez a példa szőrszál hasogatás, nem jelenti azt, hogy bárki otthonában ne szólna jól egy megfelelő rendszerben. Észre lehet venni, hogy Richter az eredeti Vivaldi szvitnek az újragondolását, vagy az újragondolt verzió átdolgozott változatát mutatja be éppen.

Az egyébként pompás Focal Sopra hangfalak hátránya, hogy nem hajthatók kettős erősítéssel. Mennie kellett tehát, és a helyére érkezett a Canton Reference 7K. Kicsit tanácstalan voltam, mert szerettem volna a szimpla és a kettős erősítés módokat összehasonlítani, de végül sikerült.

The William Baker Festival Singers & Chamber Orchestra előadásában a ‘Requiem: III. Pie Jesu’ [Amber Waves Sound Recordings; 44.1kHz/16-bit] a kedvencem a John Rutter Requiem-ek közül. Lebilincselő, tele van érzelmekkel. A szólista és a kórus pontos arányai, a finom orgona játék, és a hatalmas templomi környezet is jól érzékelhető, szinte tapintható. Ez a szerzemény a jó felvétel definíciója, igaz teljesítmény tekintetében nem jelent kihívást az RA180-nak. Az orgona soha nem megy le nagyon alacsonyra, de kiváló a felbontás és az időzítés tesztelésére. Ha bármi elcsúszna időben vagy fázisban, az ábrázolás csorbát szenved. A Rose kiválóan teljesített, és mindent megmutatott a Cantonokon. Igazi háromdimenziós élmény, amely elsősorban az átfogó ábrázolásra törekedett, mintsem az egyes részletek kiragadására.

Wright felvételek:

A diszkrétről kettős erősítésre való váltás nem sokat tett hozzá a Requiem darabok szubjektív élvezetéhez. A különbség viszont szembetűnő Lizz Wright Grace kortárs folk zenéjét hallgatva [Concorde 0888072028654]. A négy erősítő csatornára való váltás közben az RA180 könnyedén meghajtotta a Canton mélysugárzóit. A Barley című számban a dob szétáradt a szobában, és az énekes hangja külön figyelemre méltó. Nekem úgy tűnt, a kettős erősítés mód javított a hangskála szélességén, és a felbontáson is. Az akusztikus gitár pendülése rivalda fénybe került. Ebben az esetben kimondható, hogy a HiFi Rose sokoldalúságra való törekvése busásan kifizetődött.

Hi-Fi News ítélet:

Nehéz nem észrevenni a Rose RA180 szókimondó ipari megjelenését, és biztos, hogy sok felhasználónak nagyon tetszeni fog. A bemutatója kiváló, azzal együtt is, hogy néhány funkciója csak az audiofil zenehallgatók szűkebb csoportjának releváns. A D-osztályú topológia négy GaN erősítő modullal rengeteg teljesítményre és lenyűgöző térábrázolásra képes egy megfelelő hangfallal párosítva.

Folytatás a technológiák bemutatásával és a mérési eredményekkel

Írta: Jamie Biesemans

2022. Augusztus 2

Forrás és képek: Hifinews és HiFi Rose

Műszaki adatok: Rose RA180 integrált erősítő