Cambridge Audio CXA81 Stereophile bemutató

Cambridge Audio CXA81 Stereophile bemutató

Stereophile pályafutásom alatt sok integrált erősítőről írtam már bemutatót. A mérsékeltebb árkategóriában a Heed Audio Elixir (1195 USD), a Luxman SQ-N150 (2795 USD), és az L-509X (9495 USD), a NAD C328 Hybrid Digital (594 USD), az Octave Audio V80 SE (10500 USD), a Rega Brio (995 USD) és a Schiit Ragnarok 2 (1799 USD) is megfordult a kezeim között. Ártól függetlenül mindegyik integrált erősítő valamilyen módon magával ragadta az érzékeimet akár az LP analóg forrást, akár az egyesek és nullák hadát hallgattam.

Évtizedekkel ezelőtt az integrált erősítők teljes funkciós vadállatokká váltak, majd kis idő múlva a minimalizmus vette át az uralmat. Napjainkban ismét kezd a hangsúly a funkciók felé terelődni. Néhány kivételtől eltekintve a mostani integrált erősítők rengeteg kiegészítő szolgáltatást kínálnak. Ismét megjelent a lemezjátszó előerősítő, a Bluetooth, a beépített DAC, a hangulatjavító chipek, lassan talán a kávéfőzés beépülése is várható.

A Cambridge Audio CXA81 (1299 USD) integrált erősítő is gazdagon fel van szerelve. Ugyan nincs benne Phono előerősítő, Ethernet, és kávéfőzés, de ezeken kívül mindent tartalmaz, amire napjaink zenei bon vivánjának csak szüksége lehet. A beépített DAC felkonvertál 32/384 formátumig, natív módon feldolgozza a DSD256 (DoP) jeleket. Emellett aszinkronizált USB portja is van, ami az egyik legjobb. Akad benne beépített Bluetooth receiver, amely az aptX HD támogatásnak köszönhetően egészen elfogadható hangminőségre képes a hordozható forrásokról. A fejhallgató kimenetén keresztül pedig lehetőség nyílik az egyéni hangulatjavításra is.

A design:

16,9” széles, 4,5” magas, 13,4” mély, és a súlya 20 lb körül van. A ház acél, az előlap pedig alumínium. A hátsó lábak korong alakú ABS és szilikon kombinációk. Az első alátámasztás pedig széles fekete műanyag, amelynek aljára hosszú gumi csík van ragasztva. Úgy tűnik, mintha az erősítő lebegne a Salamander állványomon. Ezek apró, de lényeges design elemek, amelyek azt mutatják, hogy a gyártó törődött a megjelenéssel.

A front panel minimalista, csak a legfontosabb kezelő elemek, és egy nagy hangerő szabályzó gomb látható. Az akril középső ablak mögött LED megvilágítás jelzi a választott funkciókat. A beépített védelem aktiválása esetén a középső részen villogtatja a kijelzéseket. A status leolvasásához éles szemre van szükség, mert nem túl nagyok a szimbólumok. Az univerzális távvezérlő tartozék, és az erősítőn kívül más Cambridge termékeken is alkalmazható.

A hátlap feliratozás okos. A be és kimenetek minden irányból jól olvashatók, így a csatlakoztatás könnyű. Van rajta RS232C és Control Bus csatlakozás, ami a vezérlés kiépítését könnyíti meg. Két pár hangfal kimenete kapcsolható. Bluetooth antenna, számítógép port, 3 SPDIF, és mélysugárzó kimenet teszi teljessé a négy RCA és az XLR szimmetrikus bemenet kínálatot.

A készülékházban lapuló végfok 8 ohmon 80 W, 4 ohmon 120 W teljesítményre képes, analóg A/B osztályú erősítéssel. Az XLR szimmetrikus bemenet ebben az árkategóriában nem megszokott látvány. A Roon Tested annyit jelent, hogy a DAC működik a Roon szoftverrel.

A Cambridge tájékoztatása szerint a CXA81 különálló, szimmetrikusan elrendezett bal és jobb oldali erősítőt tartalmaz. Tony Scott fejlesztő mérnök e-mail üzenetében így fogalmazott: Szimmetrikus, különálló transzformátor tekercsek látják el külön tápfeszültséggel a két erősítő oldalt, oldalanként dedikált tápegység elektronikákkal. Scott azt is elmondta, hogy miben különbözik az új modell a 2014-ben kiadott CXA80-tól. Az analóg jel útban történtek finomítások. A teszteket PMC OB1 hangfalakkal végezték a gyárban. Az előerősítőben használt integrált egységeket JRC hangzás optimalizált verziókra cserélték, emellett Wima, Rubycon, és Nippon Chemi-Con kondenzátorokat építettek be a jel útba, és a stratégiailag fontos tápegység szűrő áramkör részekbe.

Nincs beépített lemezjátszó előerősítő, ami pedig jellemző ebben az árkategóriában. Scott erre a következőket mondta: A belső tér korlátozott mérete nem tette lehetővé megfelelő minőségű phono fokozat beépítését. Javasoljuk az Alva Solo (179 USD) egységet az MM, vagy az Alva Duo (299 USD) egységet az MM/MC lemezjátszók csatlakoztatása esetén. Ezek minőségben megfelelnek a CXA81 szintjének.

Figyelembe vettem a CXA81 árát, és a bemutató során az 1957-es Thorens TD124 lemezjátszómat (Jelco TS-350S karral – 799 USD – és Hana EL MC hangszedővel – 475 USD) nem a mindennapokban használt Luxman EQ-500 (7490 USD), hanem egy Tavish Audio Design Adiago (1990 USD) elektroncsöves phono előerősítőhöz csatlakoztattam. A bemutatóban Polk Audio Legend L100 és Quad S2 hangfalakat használtam, mindkettő 1195 USD/pár árú. Sanus állványokra helyeztem őket. BorderPatrol DAC SE (1925 USD) és Asus laptop Roon szoftverrel volt még a rendszerben. A kábelezés Furutech GT2 Pro USB kábel (450 USD), Auditorium 23 hangfal kábel, és Triode Wire Labs Spirit II összekötők (339 USD) voltak.

Meghallgatás:

A Stereophile 1200 dolláros ársávban vizsgált komponens ajánlása nem jelenti azt, hogy az adott termék ne lenne meglepő dolgokra képes. A CXA81 is többször meghökkentett. Nem csak felvette a versenyt a kihívókkal, de komolyan meglepett azzal, hogy többféle hangfalat is milyen jól kezelt. A „wow” érzése az áttekinthetőségével kezdődött. Amikor a Thorens lemezjátszót kicseréltem a Kuzmára, egyértelműen megmutatta a különbséget, nem nyomta rá nagyon a hangra a jellegzetességeit. Ebben az árkategóriában ez szokatlan, egészen hű próbált maradni.

A CXA81 elnéző a gyenge minőségű felvételeken, de emellett a nagy felbontásból a versenytársakhoz képest jobbat hoz ki. A referencia erősítőmhöz képest a közép és magas tartományban kissé szárazabb. A mélytartomány szilárd, és energia dús. Az erősítő következetesen nagy, és hangulattal teli színpadképet ábrázol stabil megjelenítéssel. A tonalitása az általam ideálisnak értékeltet nem éri el telítettségben és édességben (erre eddig csak a jóval drágább Shindo volt képes), igaz ennek hiánya csak néhány felvételen volt érzékelhető. A dinamika megfelelő, nincs benne hiány.

Vinyl:

A Thorens/Jelco/Hana/Luxman kombinációval teszteltem a CXA81 képességeit. Két hangfal párat váltogattam a heghallgatás során. Az 1960-as Poll Winners Three! felvételben Barnel Kessel gitározik, Shelly Manne dobol, és Ray Brown alapozza meg a mély kíséretet egy igazi jazz fesztivál (LP, Contemporary S7576) hangulatú anyagon. Klasszikus Roy DuNann felvételként a Poll Winners sík hangzású, kiváló dinamikával, és nagyszerű részletekkel. A Cambridge erősítő Polk L100 párosa, a trió Mack the Knife számát energikusan és meleg hangzással szólaltatta meg. Brown basszusa gazdag, Manne cintányérjainak megjelenítése pontszerű. A CXA81 a zenekart nagy térrel, kiváló visszhangokkal ábrázolta. Kessel gitárja a többi hangszer előtt hallható. Teljesen bele tudtam merülni a zenébe, semmi váratlant nem tapasztaltam. Mindent megkaptam amit akartam, és ez igazi jó eredmény. A Cambridge Audio a Polk hangfallal szimpatikus kombinációt alkot.

Az XTC 1982-es klasszikusa az English Settlement (LP, Virgin V2223) nagyon jó felvétel, és Andy Partridge több kiváló szerzeményét tartalmazza. Hugh Padgham producer jóvoltából hatalmas színpadon játszották. Boldog tulajdonosa vagyok egy 45-ös kislemeznek, amelyen a Senses Working Overtime (Virgin VS462-12) daluk a legjobb minőségben rögzített dob felvételt tartalmazza. A dal finom akusztikus gitár pengetéssel, atmoszférikus pergő dob játékkal, és tamburinnal kezdődik. Aztán Terry Chambers duplázós lábdobjai lépnek be. A CXA81/L100 párosítás kiválóan szólaltatta meg a dobot. Megfelelő a súly, a hangnem és az energia. Izgalmas, ahogy berobban a térbe. A CXA81 energiával, dinamikával és erőteljes ábrázolás móddal szólaltatta meg ezt a klasszikus angol rock hangzást.

Tizenöt évet ugrottam a brit rock történelemben, és feltettem a Radiohead OK Computer (Capitol Records 7243 8 5522918) lemezét. Míg az XTC nyilt felrázó és energikus muzsikát játszott, a Radiohead zenéje inkább depressziós, befelé forduló hangulat. Ettől függetlenül az OK Computer is klasszikusnak minősül, megfelelő csillogással, ahogy a Let Down című szerzeményükben egy elveszett gyermek érzéseit ábrázolják ragyogó lüktetéssel. A CXA81/LS100 duó gazdag gitárhang, csillogó magas tartomány, és dübörgő dobok bemutatójával kényeztetett a nagy méretű színpad ábrázolás mellett. Igaz, hogy az album technikailag nem tökéletes, mert néha éles a magas tartomány, de a szobát betöltő színpad elvarázsolta az érzékeimet a tű lemezre engedésének pillanatától.

CXA81/Quad S2 hangfalakkal:

Az erősítő a legjobbat hozta ki a Quad szalag magas sugárzójából. A gazdag felső tartomány élettel teli, lentebb Kessel gitárja nagy, csillogó, időben és térben is jól behatárolható. Ray Brown basszusa feszes, pontos. Az XTC felvételén a Senses Working Overtime-on textúráltabb, és finomabb ezen a duón, emellett a dob beütések tisztábbak, és fókuszáltabbak. A bekezdések egyértelműen jobbak.

Ahol a CXA81 a Polk hangfallal kicsit melegebb hangzást produkált, a Quad-dal kombinálva kihozta a zenéből a természetességet úgy az énekben, mint a gitár rétegezett hangjában, és atmoszférikus hangulatot teremtett. Ahol a Polk természetessége jó volt, ott a Quadok ezt tovább tudták fokozni egy elegánsabb, pontosabb, részletekben gazdagabb színpad ábrázolásában. A magas tartomány is levegősebb volt a Radiohead híres felvételén.

CXA81 DAC vs. BorderPatrol DAC SE:

Az integrált erősítőkbe beépített DAC egységek általában olcsó, könnyen feledhető darabok. Ám amikor az American Reckoning című Bon Jovi 2020-s felvételt (24/48 96 kHz verzió MQA Island Records/Tidal), vagy John Lennon How Do You Sleep (Gimme Some Truth lemez 24/48 96kHz-es MQA Capitol/Tidal, valamint Lang Lang Aria (Goldberg Variations BWV988 FLAC Deutsche Grammophon/Tidal 481) játszottam le az erősítő ESS Sabre ES9016 DAC közreműködésével, ez a nézetem megváltozott.

Bon Jovi elégiája George Floyd emléke előtt tiszteleg. Egyszerű hangszerelés erőteljes vokállal, gitárral és ütős hangszerekkel. A CXA81 analógra alakítás stílusa nagy méretű és atmoszférikus. Bon Jovi hangja hatalmas, száraz, de szépen körvonalazott. A BorderPatrol DAC mélyebb részleteket is kihozott, Bon Jovi hangja gazdagabb volt.

John Lennon klasszikusa jól vészelte át az évek múlását, semmit sem vesztett erejéből, és a meghitt őszinteségéből. A How Do You Sleep egy Paul McCartney által írt dal, ami lassan bontakozik ki Nicky Hopkins arany Rhodes zongoráján. George Harrison gitározik, Alan White dobol, és festi alá Lennon álmatag vokálját. Annak ellenére, hogy a dalt 1971-ben újra masterelték, nem jelentett különösebb kihívást egyik DAC-nak sem. A dal tisztán, jó térleképzéssel, és levegős magasakkal szólalt meg az erősítő analóg konverterével. Mintha kicsit vékonyabb lett volna a közép tartomány ahhoz képest, ahogy az eredeti szól. A BorderPatrol DAC több mélységet, jobb tonalitást és nagyobb áttekinthetőséget adott a felvételnek, ám nem minden szempontból volt jobbnak nevezhető.

Lang Lang felvételén már könnyebb volt egyértelmű különbséget találni a két DAC között. Ahogy azt Herb Reicher gyakran hangoztatja, a zongora hangja a legjobb teszt a konverterek hangjának megítélésére. A CXA81-en keresztül az Aria teljesnek, texturáltnak, és egyértelműen ábrázoltnak hangzik. A BorderPatrol hangszíne gazdagabb, és sötétebb a háttere. Nagyobb betekintést engedett a kalapácsok húr érintésébe, szélesebb érzelmi skálát tudott ábrázolni.

Az ítélet meghozatalához azonban figyelembe kell azt is venni, hogy a BorderPatrol DAC SE ára másfélszer magasabb, mint a CXA81, és egyetlen funkciója az analógra alakítás, míg a Cambridge sok funkciót kínáló integrált erősítő. Ezt tekintetbe véve a CXA81 DAC egysége igen jól tartotta magát a színpad ábrázolás, a dinamika, a textura, és a tonalitás szempontjából is. Jim Austin, Kal Rubinson és Jaclyn Inglis jóvoltából még azt is kipróbáltam, hogy a Roon-nal milyen a hangzás, ám ez semmi korábbi tapasztalatomon nem módosított.

CXA81 vs. Schiit Ragnarok 2 összehasonlítás

A nálam lévő erősítők közül a Schiit Ragnarok 2 volt az, ami árkategóriában leginkább hasonlított a CXA81-hez. A Schiit 60 W 8 ohm, és 100 W 4 ohm teljesítményű, míg a 81-es 80 W 8 ohmon, és 120 W 4 ohmon (nálam a teljes felszereltségű Schiit volt, amely 1700 USD, és tartalmazza a DAC, valamint a phono modult is). A Cambridge hangja levegősebb volt a magas tartományban, kicsit szélesebb és mélyebb volt a színpad ábrázolása, valamint lazább az előadás módja. A kaliforniai Schiit erőteljesebb hangzást, és jobb intimitás érzetet kínál, fizikális jellegű hanggal. Ám a Sciit Just Amp felszereltséggel, ami nem tartalmaz lemezjátszó előerősítőt és DAC-ot is 200 dollárral többe kerül, mint a CXA81 DAC és Bluetooth funkciókkal, ráadásul nagyobb teljesítménnyel.

Összefoglalás:

Nagyon élveztem a CXA81 felfedezésével töltött időt. Segített felismerni, hogy mennyi muzikalitás férhet bele egy megfizethető árkategóriás integrált erősítőbe. Meghökkentett azzal a képességével, hogy minden körülmények között egészen jól teljesített. Ez egy sokoldalú, jól megtervezett erősítő, és ami a legfontosabb, hogy nagyszerű a hangja. Ha ebben az árkategóriában keres integrált erősítőt, mindenképpen javaslom, hogy vegye fel a hallgatási listájára.

CXA81 mérési eredmények:

Írta John Atkinson

A Cambridge Audio CXA81 mérését az Audio Precision SYS2722 rendszerrel végeztem. A mérés megkezdése előtt a CEA ajánlása szerint egy nyolcad névleges teljesítményen 8 ohmos terheléssel 30 percig melegítettem. A bemelegítés időtartam végén a fedlap 36,7 fokra melegedett fel, a hűtőbordák pedig 56,2 fokosak voltak. Egy órás terhelési teszt után a hőmérséklet 63,4 fokra emelkedett. Ez a kéznek már kellemetlen, de jól mutatja, hogy a Cambridge kiváló hő stabilitással rendelkezik, ami ritka ebben az árkategóriában.

Először a vonal bemeneteket mértem. Tapasztalataim szerint az európai modellek az XLR bemeneteiken alacsonyabb erősítést használnak, mint az RCA-n. Ebben az esetben sincs ez másként, az XLR bemenetekről 8 ohmon 31, míg az RCA-ról 40 dB-t mértem. Ez utóbbi érték tipikusnak mindható. A maximális erősítés az előerősítő kimenet felé 9,2 dB. A 3,5 mm-es fejhallgató kimeneten 18,6 dB az XLR felől, ami 6 dB-vel haladja meg az RCA-t. az erősítő abszolút fázisban dolgozik úgy az RCA mint az XLR bemenetekről (az XLR pozitív a 2-es érintkező)

Az RCA bemeneti impedancia érték közel van a gyári 43 kiloohmhoz. Mérve 41 kiloohm 20 Hz és 1 kHz értékeken. 20 kHz-en csökken 32,5 kiloohmra. Az XLR bemenet a teljes spektrumon 100 kiloohm, ami pontosan annyi, mint a gyártó által megadott 50 kiloohm fázisonként. Az előerősítő kimenet impedanciája megfelelően alacsony, 48 ohm a közép és magas tartományon, és 77 ohmra emelkedik a mélyeken. A fejhallgató kimenet kimeneti impedanciája relatív alacsony 33 ohm a teljes spektrumon.

A Cambridge végfokának kimeneti impedanciája a hangszóró kimeneteken 0,115 ohm 20 Hz és 1 kHz értékeken, ami 0,16 ohmra emelkedik 20 kHz-en. Az erősítő átviteli tartományát szimulált hangfallal +/-0,1 dB-linearitással a lenti grafikon szürke vonala mutatja. A 8 ohmos terheléssel mért átvitel (kék és piros) felső határfrekvenciája 100 kHz felett van, ami kollerál a később bemutatott 10 kHz-es négyszög jel nagyon is elfogadható megjelenésével.

A mérés során a hangerősséget a maximumra állítottam, mert így a szabályzó áramkör nem szól bele az átvitel mérésbe. A fejhallgató kimenetén az átviteli tartomány kicsit szélesebb, 1dB határolással 100 kHz felett van. A mélysugárzó kimenete 1 kHz fölé megy el, ami azt jelenti, hogy a csatlakoztatott aktív szub szűrőáramkörét is javasolt használni.

A fenti ábrán a 10 kHz-es 8 ohm terheléssel mért négyszögjel átvitelt tekintheti meg. Az áthallás csillapítás 80 dB felett van mindkét irányba 3 kHz alatt, és 65 dB a felső regiszterben. A Cambridge súlyozatlan jel/zaj viszonyát széles sávon, az RCA bemenetek rövidre zárt állapotában maximális hangerő beállításban 68,2 dB-nem mértem. Az arány 77,4 dB-re javult, ha a sávot a hallható tartományra szűkítettem, illetve 80,1 dB-re fokozódott, ha a mérést A-súlyozással végeztem. A háttérzaj  60 Hz és felharmonikusait tartalmazta első sorban (Amerikában 60 Hz a hálózati feszültség frekvenciája), de nagyon alacsony szinten az alábbi ábra szerint.

Két csatornás kivezérléssel a CXA81 meghaladta a gyár által megadott 8 ohm 80W (19 dBW) teljesítményt. Méréseim szerint 1% THD+zaj mellett a valós teljesítménye 89 W csatornánként (19,5dBW).

Ugyanez igaz volt 4 ohmon, ott is túlteljesítette a gyári 120 W értéket. A valóságban 128 W csatornánkénti teljesítményre képes (18,1 dBW). A mérést a lenti ábrán tekintheti meg. Alacsony teljesítményen mérve az állandó zajszint a kimenő jelhez képest szignifikáns, ami azt jelenti, a gyakorlatban, hogy az erősítőben viszonylag magas negatív visszacsatolás értéket használnak.

Megvizsgáltam azt is, hogy a THD+zaj érték milyen módon változik 12,67 V kimenő feszültségen, ami 8 ohmon 20W-nak, illetve 4 ohmon 40 W-nak felel meg. A torzítás értéke nagyon alacsony volt, és annak ellenére, hogy a felső oktávban emelkedett, még így is jóval 0,1% alatt maradt.

A torzítás túlnyomórészt harmadik harmonikus volt, bár a lenti vonal tüskéi arra utalnak, hogy más harmónikusok is jelen vannak. Az ábra nem méretarányos, az alsó része jelentősen nagyított, hogy értékelhető legyen. 50 W kimenő teljesítményen 8 ohmon a THD+N értéke 0,003%

Az ötödik és hetedik harmónikus tartalom is mérhető a CXA81 kimenetén, ha a terhelés 4 ohmra csökken. Egy biztos, hogy nem hallható, mert a mértéke -110 dB (-0,0003%).

Az intermodulációs torzítás méréshez 19 és 20 kHz-es egyforma méretű bemenő jelet adtam az erősítőre. 25 W teljesítményen az összes harmonikus értéke nagyon alacsonyan maradt.

A Cambridge optikai és koaxiális bemenetei is 192 kHz-en képesek dolgozni. Egy Apple USB Prober segédprogrammal, amelyet akkuról működtetett MacBook Pro géphez csatlakoztattam a számítógép CA CXA81 2.0-ként azonosította. Az Apple Audio Midi segédprogram megmutatta, hogy az USB bemeneten keresztül az SPDIF jeleket 16-24 bit, a mintavételezés frekvenciát pedig 44,1-705,6 kHz között teszteltem. Az USB port Ground Lift kapcsolóját földelt állapotra állítottam, mert így a zaj alacsonyabb.

Méréskor a hangerő szabályzót maximumra állítottam, az 1 kHz-es digitálisan kódolt jelet 20 dBFS értékre állítottam, ami a hangszóró kimeneteken 13,41V feszültségű jeleket állított elő. Ez 7,3 dB-val a klipping pont alatt van, és megfelel 22,5 W 8 ohm teljesítménynek. Ez azt mutatja, hogy kb 13 dB a digitális bemeneteken az erősítés. A -20 dBFS bejövő jelszint az előerősítő kimeneteken 548 mV jelszintet állított elő, és 3,22 V-ot a fejhallgató kimeneten. Annak érdekében, hogy nehogy meghibásodást okozzak az erősítő végfok részében, minden digitális mérést a front panel fejhallgató kimenetén végeztem, így a végfokok le voltak választva. A fejhallgató kimenet klippelni a hangerő szabályzó 1 óra beállításában kezd, ami 6V feszültség értéket jelent a kimeneten (nagyon nagy, gyakorlatilag hallgathatatlan hangerősség – fordító megjegyzése)

A Cambridge USB és SPDIF bemenetei is abszolút polaritással dolgoznak. Az ábra jól mutatja, hogy a hagyományos lineáris szűrést használták, ami időben szimmetrikus elő és utó lecsengést okoz.

44,1 kHz-es mintavételezéssel fehérzajt adtam a bemenetre. Az átvitel 20 kHz-ig lineáris, majd ezt követően meredeken le van vágva. A teljes átviteli szélességet a zöld függőleges vonal mutatja.

Az átviteli sávszélességet 44,1 kHz 96 kHz és 192 kHz mintavételezésen az alábbi ábra mutatja

Összességében kimondható, hogy kifejezetten lineáris az átvitel. Az áthallás csillapítás a digitális bemeneteken 90 dB a teljes tartományon, ami kiváló érték. Mikor 16-ról 24 bitre növeltem a mélységet, a zajszint 18 dB-vel csökkent, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a dekódere közel 19 bit felbontást kínál. Az ábrán pirosan látható kis mértékű zaj a tápegységre vezethető vissza.

Néhány egyéb érdekes mérési eredmény. 16 bit 1 kHz-es szinusz jel, ami -90,31 dBFS jelszinten mértem (nagyon alacsony jelszint, gyakorlatilag ekkor jön ki először értékelhető jel a dekóderből. Normál használat során nincs ilyen, de elég jól lehet következtetéseket levonni a dekóderről – fordító megjegyzése)

Ugyanez az 1 kHz-es hullám 24 bit felbontásban a következőt mutatja. Jól látható, hogy mennyivel pontosabb a leképezés.

A digitális bemeneteken az intermodulációs torzítás ugyanolyan alacsony volt, mint az analógokon. A CXA81-et a Toslink, az USB bemeneteken keresztül is teszteltem, és egész jó torzítás értékeket mutatott.

A 16 bites J-teszt jel LSB szintű, minden páratlan harmónikus megfelelően alacsony maradt. Az ábrán zöld vonal mutatja a zajszintet. A 11,025 kHz a középfrekvencia.

Jelentősen javul a helyzet 24 biten

Mivel a Cambridge digitális bemeneteinek mérési eredményei nagyon ismerősnek tűntek, kicsit utána néztem a korábbi méréseimnek. Úgy fest, hogy egy korábban tesztelt, és általam szintén mért Musical Fidelity M8xi integrált erősítő is ugyanezt az OEM digitális jelfeldolgozó egységet használja, mint a CXA81.

Mindent egybe vetve a Cambridge Audio CXA81 jól teljesített a mérések során. Viszonylag nagy teljesítménye van nagyon alacsony harmónikus és intermodulációs torzítás mellett.

Műszaki adatok:

• Cambridge Audio CXA81 Sztereó Integrált Erősítő és DSD DAC

John Atkinson

Forrás:[https://www.stereophile.com/content]

Írta: Ken Micallef

2020. december 24.