Miért választana Sonos rendszert, ha olyan készüléke is lehetne, mint a Cambridge Audio AXA35? Megértem azokat, akiket a vezeték nélküli kapcsolatra vágynak, ám a streaming világában elég csak rövid időt eltölteni a Sonos alkalmazás használatával ahhoz, hogy a tervező csapatát azonnal ki akarja rúgatni. Persze keményen dolgoznak a fejlesztésén, és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb sikerül majd nekik jobbá tenni. Az emberek természetes módon a könnyebb utat választják, de én nem olyan ember vagyok. Azt sem értem pontosan, hogy miféle nehézséget okozhat bárkinek az, hogy egy olcsó hálózati zenelejátszót csatlakoztasson egy integrált erősítőhöz, és hangfalakon hallgassa sokkal jobb minőségben a zenét. Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni ezt a dolgot. Amúgy például a Sonos One SL egész jó kis vezeték nélküli hangfal, igaz kettő kell belőle a sztereó hangzáshoz. Jobban szól, mint sok versenytársa a techno, hip-hop és a modern tánczenei stílusokon, ez tény. Ám én nem ilyen zenéket hallgatok, és azt vallom, hogy egy sztereó rendszeren megszólaló kedvenc muzsika igenis javít az életminőségen, meg a hangulaton.
Az a mód, ahogy az érzelmeket és a közérzetet tudja befolyásolni a muzsika, az valami csodálatos dolog. Tud szomorúságot, agressziót, de megnyugvást, vidámságot is közvetíteni. Tényleg csak a háttérben kell mindig szólnia? A zene egyfajta emberi kapcsolat kifejezés forma, amit sokan hangvezérelt formában vesznek magukhoz. Igaz, hogy az AXA integrált erősítő hangparancsokkal nem vezérelhető, sőt vezeték nélküli kapcsolatot sem kínál 399 dollárért, de két más dolgot igen. Lehetőséget ad a fejlődéshez, és sokkal jobb hangminőséget a zenehallgatáshoz.
A Cambridge Audio, a NAD, a Denon, a Rega, a Cyrus, és a Schiit Audio is kínál nagyon kedvező áron integrált erősítőket azok számára, akik túl akarnak lépni az egy dobozos drótnélküli megoldások korlátozott hangzásvilágán. Ezek közül az AXA35 történetesen a legkedvezőbb árú, és ehhez képes a legjobban teljesítő készülék.
Nem játékszer, ahogy sokan gondolják. 13 fontnyi alumínium és acél, ami rendesen össze van pakolva egy igényes kivitelezésű házban, minőséget sugalló funkcionális és letisztult előlap elrendezéssel, és sok szellőző nyílással a tetején. A többi versenytárs mellett kevésbé látványos, de a gyártó olyan belépő kategóriájáról beszélünk, ami meghökkentő teljesítményre képes. Azt is mondhatnám, hogy igen merész tud lenni.
A fedél alatt rendezettség uralkodik, és a bal sarokban méretes toroid trafó terpeszkedik. Az AXA35 csatornánként 35 Watt 8 ohmon, de a mindennapi használat során ez jóval többnek mutatkozott a többféle rákötött hangfal típuson.
Az előlapon hangerő szabályzó, öt forrás választó gomb, egy 6,3 mm-es fejhallgató kimenet, és egy menü gomb található, amivel a hangszín szabályzás és a balansz beállítás érhető el.
A hátlapon az öt forrás csatlakozás egyike egy MM phono bemenet, amely mozgó mágneses hangszedők jelét tudja közvetlenül fogadni. Található rajta USB port is, okostelefon töltésére, de innen lejátszani nem tud mentett tartalmakat. A hangszóró kimenetek egészen jók az árához képest.
A tartozék távvezérlő kényelmes méretű, az integrált erősítő minden funkcióján kívül még más Cambridge eszközök, például az AX szériás CD lejátszó vezérlésére is alkalmazható.
Lehet, hogy egyesek számára a Cambridge megjelenés stílusa nagyon visszafogott, és unalmas a riválisok látványos formatervezése mellett, de véleményem szerint ebben az árkategóriában a hang javítására kell a legtöbbet költeni a büdzséből, nem a külcsínre. Sokáig kell keresgélnie annak, aki egy dobozos, kijelzős, beépített DAC-os, Bluetooth kapcsolatot is kínáló készülékre vadászik. Sok sikert kívánok neki.
A Cambridge Audio AXA35 mellé kell egy külső DAC. Az Audioquest, a Clarus, és a Schiit is kínál tökéletesen működő olcsó konvertereket.
Egy rendkívül meglepő tulajdonsága van, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Kiváló hangzású kedvező árú erősítőt nem nehéz találni, de azok a pulzusszámot nem pörgetik fel. Hiányzik belőlük a kifinomultság ami elfedi a részleteket, módosítják a tonális egyensúlyt, és nem áttekinthető a hangjuk. Az AXA35 ehhez képest a semleges és meleg közötti tonális egyensúlyt nyújtja, ami mindennek teltebb hangzást ad anélkül, hogy elvesznének a részletek. A Klipsch RP-600M nem megfelelő meghajtás esetén a tölcséres magasával átveszi az uralmat. A Cambridge meleg hangja viszont hosszan hallgathatóvá tette, semmi nem bántotta a fülemet. Az elhagyott információ mennyiség megszólaltatására pedig sokkal, de sokkal többet kell költenie.
Hank Mobley Workout (Tidal, 16-bit/44.1kHz) című számának hallgatása közben az AXA35 lépést tartott a zenével, és nem csonkította a Klipsch jellegzetes középtartomány ábrázolás módját. Nem vett el energiát a jelenlét érzetből, hanem inkább hosszan hallgathatóvá tette azt úgy, hogy a fém dómok és a kürt által keltett csillogás egy részét csökkentette.
Az integrált erősítő ugyan nem szorítja satu módján a basszusokat, de meglepő mértékű beütésekre képes. Úgy a fent említett RP-600M, mint a PSB Alpha P5 hangfal egyértelműen profitált ebből például a Smashing Pumpkins vagy a Massive Attack Mezzanine alternatív rock felvételein.
Még a jazz is jól áll neki. Donald Byrd Cristo Redentor című száma az A New Perspective albumról (Tidal, 16 bit/44,1 kHz) is tűrhető. Ez nem lenne igaz, ha a rendszer túlságosan tolós lenne, de az AXA35 ezekkel a hangfalakkal nagyon jól teljesített. Byrd trombitája a csendes háttérből szólal meg, és csak annyira harapott, hogy nem kellett a hangerő szabályzóhoz nyúlnom.
Összehasonlítás más erősítővel:
Az AXA35 mellé a NAD C 316BEE V2 állítható, mint versenytárs. A NAD valamivel drágább, de mindkettő ugyanolyan vásárló típust vonz. A NAD-nak van némi kiemelése a közép tartományban, ami a visszafogott hangú hangfalaknak jól állhat, ilyen lehet például a Q Acoustics 3050i. A Cambridge AXA35 mellé olyan hangfalat javasolnék, ami naturális, de hajlamos a színezésre, mert jól kordában tudja majd tartani.
Mindkét erősítőben van beépített phono. Számomra a NAD lemezjátszó előerősítője időnként jobb. Azért időnként, mert mindkettőt napi szinten hallgattam, és a hangulatomtól függött az, hogy melyik volt az aktuális győztes. A NAD tud szépen csillogni egy megfelelő hangfallal párosítva, ami felpörget, ha arra vágyok. Az AXA35 felső tartománya nem csillog annyira a Klipsch hangfalakkal, de ha olyan a hangulatom, el sem tudom képzelni, hogy más párosítást hallgassak.
A PSB Alpha P5 több erőt igényel az alacsony frekvenciák esetében, amit az AXA meg is tud neki adni. A Metallica One című száma az And Justice for All (CD, 16 bit 44,1 kHz) például mindig felpörgetett a lüktetéssel. A P5 mellé nem árt egy aktív mélynyomó, ha irodában, hálószobában, vagy kis helyen hallgatja, és a kombináció lebilincselő, részlet gazdag, hosszan hallgatható lesz akár órákon át is.
Az énekhang ábrázolás kifejezett erőssége az erősítőnek. Mindegy, hogy a forrás éppen digitális, vagy analóg. Analóg hangszedőkből három félével próbáltam. Dynavector 10×5, Grado Black3 és az Ortofon 2M Red is volt hozzá csatlakoztatva. Hallottam ugyan már jobb hangú phono előerősítőket, de amire az AXA35 beépített lemezjátszó fokozata képes egy jó hangszedővel, az bőven elég lehet bárkinek.
Értékelés:
A megfelelő hangfalakkal párosítva a Cambridge Audio AXA35 meleg tónusokkal, lendülettel, és meglepő mennyiségű jelenlét érzettel fogja meglepni minden zenei stíluson. Mivel nincs beépített streamer egysége, és analóg konvertere, ezt bele kell számítani a köré épített rendszer költségvetésébe. Ebben az árkategóriában viszont valódi sikertörténet lehet a zene szerelmeseinek, akik a vezeték nélküli megoldások, és a valódi kétcsatornás rendszer választása között hezitálnak. Kiváló hangminőségre képes, és teret ad a fejlődéshez.
Írta: Ian White
Forrás és képek: Ecoustics és Cambridge Audio
Műszaki adatok: Cambridge Audio AXA35 integrált erősítő