Bevezetés
Mivel néhány éve birtokomban vagy a Sonus faber Sonetto V korábbi verzió álló hangfala, izgatottan vártam, mit tartogat a második generációs fejlesztésük. A változások nem csak a kozmetikát érintették, a módosítások mélyre hatók.
Mindig is csodáltam a Sonus faber tervezési filozófiáját, ahogy természetes anyagokkal, mint fa, bőr, fém, és jelen esetben beton felhasználásával alkotnak lant alakú hangfalat. Ügyelnek a részletekre, és a kidolgozásra. Amikor bemutatták a G2 sorozatot, sejtettem, hogy nem csak néhány apró módosítást végeznek a formán. A sejtésem beigazolódott.
Sonetto II G2 főbb jellemzők címszavakban:
- Kétutas rendszer, kompakt méret, igényes kidolgozás
- Rezonancia mentes fa-bőr-beton kabinet
- Új fejlesztésű mélyközép
- Intono
- A beton bázisba kialakított front fire kicsatoló
- Csillapított DAD magas, 40 kHz felső határfrekvenciával
Általános bemutatás:
A Sonus faber nem egy-két évente mutat be új modelleket. Akkor nyúlnak hozzá egy futó szériához, ha a sikert bizonyítottnak érzik, különben mi értelme van? Sok tömeg gyártott audio egységgel ellentétben ők nem érzik úgy, hogy minden CES kiállításon valami újjal kell kirukkolniuk. Inkább hosszabb időt és sok energiát áldoznak arra, hogy valami jobbat alkothassanak.
A megjelenés:
A Sonetto II G2 új stílusú mágneses porvédőt kapott, a hangsugárzók pedig nincsenek az előlapba süllyesztve. A két driver ovális bőr bevonatú hordozó alá van rögzítve, amelynek peremén a jobb alsó sarokban a logó és a Made in Italy felirat látható. A design olyan jól néz ki, hogy legtöbb esetben fel sem tettem a porvédőt. Amúgy a hangfal a feleség elfogadás faktor felső szintjét képviselik! Természetesen vannak nem látható módosítások, ezekre később még kitérek. Összességében nem csak a kompakt méretüket, de a jellegzetes Sonus faber hangzást is megtartották.
A tervezés módja:
Az újra értelmezett lant forma nem csak a gyártó védjegye, de a kabineten belüli álló hullámokat is kiválóan csillapítja. A felső részen Sf logó látható. Az előlap felső részében 1,1 inches selyem DAD látható, amely a tüske csillapításnak köszönhetően kb. 40 kHz-ig terjeszti ki az átvitelt. Az emberi hallás eddig nem megy el, de így érik el azt, hogy 20 kHz-ig alacsony marad a torzítás és egyenletes az átvitel. Alul 6,6 inches papír membrános mélyközép található alumínium demodulációs gyűrűvel és réz fedéllel. A bőr bevonat és az aranyszínű szegély elegáns megjelenést kölcsönöz neki.
A hátlapon kiváló minőségű fém csatlakozók vannak, amelyek a csupasz vezetéket, a banán, és villa csatlakozókat is fogadják. Kerek burkolat fedi őket, amelyet csak akkor lehet rátenni, ha a csupasz vezetéket használja. Én banános AudioQuest kábelt használtam, nekem le kellett vennem. A bázis betonja az előre mutató kicsatoló nyílás részeként funkcionál.
Az ábrán az Intono rendszer látható. Ez lecsökkenti a port turbulenciát. A front kicsatolás rugalmasabb elhelyezést garantál, bár én azt javaslom, hogy 30-60 centi távolságot tartson a faltól, hogy a mélyek ne zavarják meg a közép tartomány tisztaságát.
Három kivitelben rendelhető. Wenge, ilyen a vizsgálati mintám, dió, és zongora lakk. (a bemutató megírása óta a gyártó fehér színben is elérhetővé tette – Fordító megjegyzése). A fa textúrája valódi luxus érzetet kelt. A Sonus faber mindig is szép hangfalakat épített, és ez alól a Sonetto II G2 sem kivétel.
A hangfal beállítása gyors és egyszerű volt. Vettem hozzájuk egy stílusos állványt, amit lefestettem. Úgy vélem nagyon jól mutat rajta. A vibráció csökkentése érdekében gumi alapú hálót helyeztem az állvány tetejére. Végső beállításban két lábbal (kb 60 cm) a front fal előtt, és egymástól nyolc lábnyira (kb 2,5 méter) találták meg a helyüket. Enyhén befelé forgatva úgy, hogy a tengely irány metszés pontja a fejem mögött kb 6 inchre (15 centire) volt. A tér leképezésük kiváló, és amikor szinte sötét szobában hallgattam őket, gyakorlatilag „eltűntek” csak a zene maradt.
Általánosságban kimondható, hogy a hangját sima magas tartomány, gyönyörűen tiszta közepek, és figyelemre méltóan erős basszus jellemzi. 42 Hz-ig megy le, ami a legtöbb zenei stílushoz önmagában elegendő. Egy megfelelő mélysugárzóval kiegészítve akció filmekhez, vagy mélyekben erős zenékhez is jó. Én egy SVS 3000 Micro szubbal párosítva zseniális kombinációt kaptam. Ha nincs szoba korrekciós rendszer, az SVS alkalmazásban rengeteg beállítás módot talál (ugyanez igaz a kínálatunkban megtalálható Elac szubokra is. – Fordító megjegyzése)
Egy hétig járattam, csak ezt követően állt készen a kritikus meghallgatásra.
Zenék és filmek hangzás értékelése:
Amikor egy hangfal képességeit tesztelem, elsőkén külön figyelek a mély, közép, és magas tartományra. Miután ezzel végeztem, áttérek a tágabb értelemben vett összkép ábrázolásra. Az olcsóbb – ezt szó szerint értem – hangfalak éles magas tartományt, rekedt, vagy hiányos közép tartományt, és dübörgő mélyeket szólaltatnak meg. Örömmel jelentem, hogy a Sonus faber Sonetto II G2 nem ilyen. Hangminősége kiváló, a textúra természetes, és jól illeszkedik az emberi hangokhoz. Otthonosan mozog a zenekari művek és a rock operák világában. Hosszabb hallgatási teszten úgy tapasztaltam, hogy a hang nem fárasztó, de nyitott és dinamikus. Aktív szubbal kiegészítve a karaktere hasonlított a saját első generációs Sonetto V álló hangfalamhoz. Ha a rendszeremben nem férne el álló, akkor a Sonetto II G2 kézenfekvő alternatíva lehetne.
Emerson, Lake & Palmer, “Emerson, Lake & Palmer (Deluxe Edition)”
Ez a debütáló albumuk, amely első kiadásakor, a 70-es években a progresszív rock berobbanását okozta. Steve Wilson újra keverte, de a gyűjtemény tartalmaz eredeti felvételeket, DVD-Audio anyagokat, és Hi-Res mixeket, egy három lemezes kiadványban. Greg Lake tenorja, Carl Palmer dob munkája, és Keith Emerson billentyű játéka nagyon élvezetes. A szerzemények nem igazán a dúdolható kategóriák, de garantáltan ámulatba fogja ejteni a virtuozitás, és az összetett dallam kezelés. Minden tag szólózik, így lehetősége van megtapasztalnia, miként prezentálja a Sonetto II G2 az egyes hangtartományokat. A kedvenc számon, a Lucky Man, amit négy verzióban tartalmaz a gyűjtemény. Lake énekét és gitárját határozott dob és időnként elképesztően mély szintetizátor aláfestés kíséri. A Sonus faber tágas és mély, gyönyörűen elrendezett színpadra rendezte őket.
Maurice Ravel, Paavo Järvi, Cincinnati Symphony Orchestra, “Ravel: Suite No. 2 from Daphnis et Chloé / Pavane pour une infante défunte / La Valse / Ma Mère l’Oye / Boléro”
Maurice Ravel zenéje dallamos, fülbemászó és érzéki. Egyszer azt mondta, hogy a zene az ő szeretője. Erről a Telarc kiadványról a Me Mere L’Oye a kedvencem. A zenei értelmezés a történettől függően finom, vagy erőteljes. A csúcspont a csillogó végkifejlet, amit gyengébb képességű hangfal nem képes jól megszólaltatni. A Sonetto kiegyensúlyozott módon, buja dinamikával vezette végig a történetet.
Aaron Copland, Eiji Oue, Minnesota Orchestra, “Copland 100: Fanfare for the Common Man, Appalachian Spring Suite, Third Symphony”
Aaron Copland egyedülállóan amerikai stílusú hangzás világát jól mutatta be. Minden tetszett a Fanfare for the Common Man fúvósától az üstdob dübörgéséig. Nem tudom miért, de ez a mű mindig jó hangulatba hoz. Elképzelem a gabona mező hullámzását, és a vidéki Amerika hangulatát, miközben hallgatom. Az album tartalmaz táncos, és jazzos szerzeményeket is, és a hangfalak hozták a megfelelő hangulatokat.
Filmek:
Pusztán kíváncsiságból kipróbáltam rajta olyan filmeket, amelyekben sok a párbeszéd, de egyben kihívást jelent minden hangfal számára. A Dune Part Two, és a Master and Commander: The Far Side of the World szerintem pontosan ilyenek. Hans Zimmer Dune muzsikája rengeteg méllyel, és tágas hangtérrel szólal meg. A film gyakran tartalmaz csatajeleneteket, ami közben beszélnek.
Nem volt nehéz követnem a dialógokat, miközben csodáltam a szobát betöltő filmzenét. A Masterben is nagyon realisztikus robbanások és párbeszédek keverednek, amelyek egy nyikorgó, sérült hajó szűkös helyiségeiben játszódnak. A hangok természetesek és testesek voltak, az akciójelenetek pedig arra késztettek, hogy a kanapé karfáját markoljam. A leghalkabb részektől a leghangosabbakig könnyedén értettem az összes párbeszédet a káosz közepette. A Sonetto II G2 könnyedén kezeli a házimozi-effekteket és a varietét is. Bravó!
A Sonus Fabernek sikerült továbbfejlesztenie egy már eleve kiváló hangszórósorozatot, miközben az árat elég alacsonyan tartotta ahhoz, hogy a szerényebb költségvetéssel rendelkezők számára is elérhető maradjon. Mindig azt tanácsolom az embereknek, hogy először jó hangszórókba fektessenek be, mielőtt zenei rendszert építenének, és ehhez szívből ajánlom a Sonetto II G2 állványost, mint nagyszerű alapot a kezdéshez. Megjelenésük és stílusuk feldobja bármelyik szobát, ahová elhelyezi őket, és évekig tartó zenehallgatási élményt fognak nyújtani. Ajánlott!
Rövid értékelés az eredeti nyelven:
Így teljesüljön minden vágya! A bemutató megjelenése óta a Sonus faber fehér színben is bemutatta a Sonetto G2 sorozatát – Fordító megjegyzése
A képen a TV alatt jobb oldalon egy Rose RS520 all-in-one streamer erősítő látható. A róla szóló bemutató fordítása hamarosan – Fordító megjegyzése
Írta: Jim Milton
2024 szeptember 23
Forrás és képek: Secrets of the Home Theater HiFi és Sonus faber
Műszaki adatok: Sonus faber Sonetto II G2
Kattintson ide a bemutató eredeti nyelven való olvasásához
