Pioneer SC-LX58 Dolby Atmos házimozi erősítő teszt – AV-Online

A Pioneer a legrégebbi, legtapasztaltabb házimozis készülékgyártók egyike, már a Dolby Pro Logic megszületése óta meghatározó szereplői a piacnak, ezért mindegyik kategóriában figyelemfelkeltő egy újonnan piacra kerülő erősítőjük vagy akár lejátszójuk. Most az elit osztály, az SC-LX széria legkisebb modelljét, az 58-as típust vesszük górcső alá.

Tesztalanyunk kinézetében nincs semmi forradalmi, semmi meglepő, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen ennek a készülékcsoportnak berögzült hagyományai vannak, már ami a megjelenésüket illeti. Talán az Arcam az egyetlen, akiknek kilógnak a sorból az erősítői, de a jól bevált, nagyméretű hangerő szabályozó tárcsa nyomógombokkal helyettesítése nem mindenki számára szimpatikus. A Pioneer SC-LX58 előlapjának jobboldalán ott díszeleg az említett kezelőszerv, míg a kijelző másik oldalán egy ugyanolyannal választhatunk a bemenetek, jelforrások közül. Az összes többi (14 kicsi és 5 nagyobbacska) kerekecske gombocskát, valamint a csatlakozókat (HDMI, USB, fejhallgató és mikrofon) vastag, lehajtható takarólemez mögé rejtették, így van rendjén. Mivel nem szokásunk a készüléken babrálni, menüt, egyebet állítgatni, ezért csak ezzel a pár szóval emlékezünk meg a kicsit macerásan nyitható ajtó mögötti világról. Az viszont tetszetős, hogy az előlap síkjába kerültek a gombok, nincsenek süllyesztve, hogy elférjenek, az ajtóra ragasztottak gumi távtartókat. Kinyitva így sokkal tetszetősebb látványt nyújt. Az imént taglalt dizájn olyan mértékben jellemző a Pioneer aktuális házimozi erősítőire, hogy az SC-1224 és SC-2024 ugyanúgy néznek ki, a nagyobb és drágább SC-LX78 és SC-LX88 csak egyetlen plusz nyomógombbal különböznek. Hogy ez jó, vagy rossz, mindenki döntse el saját hatáskörében. A kijelző roppant informatív, apró feliratok, ábrák, logók és piktogramok garmadáját mutatja, melyek felismeréséhez, értelmezéséhez jó szem(üveg) és/vagy szoros közelség elengedhetetlen. A pontmátrix rész viszont messziről is jól olvasható, a jobb felső sarokból erre kerül át a pillanatnyi hangerő számokban kifejezett mértéke is, amikor változtatjuk azt. A nem kifejezetten közkedvelt kék LED-ek erről az erősítőről sem maradtak le, működés közben, egyszerre négy darab teszi próbára tűrőképességünket. Szerencsére majdnem az egész karácsonyfa halványítható és kikapcsolható. Miért csak majdnem? Mert a szöveges rész és a 4 LED elsötétülése után egy addig észrevétlenül megbújó, ötödik kék fényecske bukkan elő, ami azt jelzi, hogy aktiváltuk a „dimmelést”.

Hátsó fertályán nyoma sincs a mostanában vírusként terjedő spórolásnak, már ami a csatlakozók számát illeti. Balról kezdve: három HDMI kimenet, (nem mintha kettő nem lenne doszt elég), a „létszám feletti” a második zónáé, ez lassan a felső-középkategóriás erősítőkön is alapfelszereltségnek tekinthető, nem csak a magasabb osztályokban. Közvetlenül mellettük sorakozik a 7 db bemenet, ami az előlapival együtt már rengetegnek számít. Tekintetünkkel tovább haladva láthatjuk az Ethernet és az USB (a WLAN adapter táplálására szolgál) csatlakozókat, végül a 230 voltos áramot fogadó IEC aljzatot. Mi jobban szeretjük, amikor ezt legalulra szerelik, mert az LX58-hoz illő tápkábelek vastagok és nehezek, ennek következtében lefelé húzzák, feszítik szegényt. A komponens, pláne a kompozit ki- és bemeneteket már 3-4 évvel ezelőtt is feleslegesnek véltük egy házimozi erősítő hátlapján, ezt gondoljuk most is a HDMI-k alatti sorra pillantva. De igazából nincs ellenük kifogásunk, elférnek, és abban nem reménykedünk, hogy az elhagyásukkal megspórolt dollárokat érvényesítenék a vételárban, úgyhogy „ugorgyunk”! A Pre Out nevezetű előfok kimenetek csapata 13 tagú, ebből kettő felett a Subwoofer felirat olvasható, ami lassacskán már a középkategória alján is általánosnak számít. Fontos tudni, hogy nem minden készülék menüjében lehet az erősítőre csatlakoztatott, két darab mélynyomót külön kezelni, eltérő beállításokkal finomhangolni, a rendszer többi eleméhez és a helyiséghez igazítani. Csak egyszerre mindkettőt, mert a fémlemez burkolat mögött, egy Y elágazással oldják meg a kettőzést. Példa erre a nemrég tesztelt S510, ám az LX sorozatban efféle egyszerűsítés, spórolás nem fordul elő. A régóta jól ismert és kedvelt MCACC PRO kalibrációs metódus során a távolságokat, hangnyomást, korrekciót egymástól függetlenül végzi. Ugyanakkor a menüben, ízlésünk és kedvünk szerint, külön-külön és egyszerre is adhatunk rájuk decibeleket vagy csökkenthetjük.

Hangszóró kimenetből annyi van a hátlapon, hogy alig győztük megszámolni, szerencsére egyik sem ugrált, mint a viccbéli ló, még az utolsó sem, az eredmény: mindösszesen 11 pár. Ehhez tartozó információ, hogy a Pioneer-nál pár éve megszokottnak nevezhető D osztályú erősítő szekció az LX58 esetében, 9 csatornával rendelkezik.

A hangzást alapjaiban meghatározó DSP: két Texas Instruments AureusTM (TMS320DA808), meglepő módon, ugyanilyen dolgozik a belépő kategóriás Pioneer házimozi erősítőkben is. Bár csak egy db és nem kettő, ez azért egyáltalán nem mindegy. A DAC típusa SABRE32 Ultra ES9016S, 192 kHz/32 bit-es. A megszólaltatható formátumok közül, első helyen a Dolby Atmost említjük, manapság az a sláger. Magától értetődően a Dolby TrueHD és a DTS-HD Master Audio is szerepel a listán, viszont nincs Pro Logic, se kettő, se x, se z! Ezt az Atmos ütötte ki a nyeregből, mindjárt elmagyarázzuk, miként.

A Pioneer SC-LX58 vadonatúj állapotban bontatlan csomagolásban érkezett hozzánk, de mivel már december havában jártunk, feltételeztük, hogy a szeptember 29-én kiadott firmware frissítés rajta van. Ezt sajnos azonnal nem ellenőriztük, bár tudtuk, hogy a Dolby Atmos-t csak azzal kezeli. Feltűnt, hogy az általunk lelkesen és rendszeresen használt Pro Logicnak se híre, se hamva, csak Neo:X Cinema és Music térhangzásokat tud előállítani a gépezet a beérkező sztereó forrásokból. Utána következett a Dolby Atmos Demonstration Disc, ám a várva várt felirat nem jelent meg a kijelzőn. Ekkor kaptunk a fejünkhöz és a távirányítóhoz, no meg a laptop egeréhez, hogy kiderítsük, megtörtént-e a firmware frissítés. Naná, hogy nem, de sebaj, ezen röpke 25 perc alatt túljutottunk. Utána végre a Dolby Surround és a Dolby Atmos felirattal is szembesültük és magától értetődően, megszólaltak a frontsugárzók tetejére helyezett ELAC TS 3000 hangszórók is. Meglepődtünk, mert például sima 5.1 DTS-ből, sőt, 2.0 Dolby Digitálból is kvázi Atmos hangzást kaptunk, ha úgy állítottuk be az erősítőt.

A beérkező videojeleket képes felskálázni akár UHD-ra, beleértve az 50/60 Hz-et és a 4:4:4-et. Amikor csak változtatás nélkül átengedi, látható képminőség romlást nem okoz. A vezeték nélküli szolgáltatások közül az AirPlay, aptX Bluetooth és a DLNA (1.5), beépített, ám csak adapter alkalmazásával érhető el a WiFi, Nagyfelbontású audio streaming-re is van lehetőség, ugyanez érvényes az USB-n csatlakoztatott adattárolókra, ezt bizonyára sokan örömmel nyugtázzák.

Picik a távirányító, hangerő szabályozó gombjai és könnyen lejjebb téved az ember ujja, és csak részleges a világítása. Ráadásul piros a fénye, ami abból a szempontból jobb, mint a fehér, hogy nem vakít, nem bántja a szemet, viszont a feliratokat alig lehet elolvasni, sőt, a fekete gombokét, mert olyanok is akadnak szép számmal, teljességgel lehetetlen. Keskeny és karcsú, ami fogásra talán jó, de ennek oltárán feláldozni a kezelhetőséget, súlyos hiba. Ezt nem enyhíti az okostelefonokra és tabletekre letölthető (iControlAV5) alkalmazás sem, mert azokat képtelenség rápillantás nélkül használni. Ha viszont nem filmnézés közben akarunk valamit hirtelen állítgatni, akkor rendkívül jó szolgálatot tesz a pompásan megtervezett és kivitelezett applikáció.

Meghallgattuk sztereó zenével is és nem csak a Pioneer BDP-LX58 lejátszóval, hanem direkt zenelejátszásra kihegyezett HTPC-vel HDMI-n összekötve. Referenciának, ahogy minden más esetben, Norma Revo IPA-140 erősítőnket vetettük be. Határozottan tetszett, amit hallottunk, ebben a vártnál jobban szerepelt tesztalanyunk. Élvezetes volt a produkció, árkategóriájában egyáltalán nem kell szégyenkeznie ennek a Pioneer erősítőnek, átlagon felül, bár nem kiemelkedően teljesített.

Akciófilmek közben hiányoltunk némi vadságot, brutalitást, azt, hogy a hanghullámok szét akarják szedni a szobát. A Valkirye című film elején, a sokat emlegetett sivatagi támadás lövései, robbanásai, különösen a légvédelmi gépágyú nem hatottak sokkolóan, pedig 2 db, 30 centis hangszóróval felvértezett SVS mélynyomó dolgozott 80 Hz alatt. Értelemszerűen, azok csak azt tudják megszólaltatni, amit az erősítőtől kapnak. Ugyanezzel a hangfalszettel már jó néhány erősítőt kipróbáltunk, voltak közöttük erőteljesebbek és egészen hasonlóak is, mint az SC-LX58, tehát ne tekintse senki komoly negatívumnak az előző pár mondatot!

Ettől eltekintve csupa jókat tudunk elmondani, hátborzongatóan élethű volt hangzás, itt nyilván nem az Oblivion légi járművére és drónjaira gondolunk, mert nincs összehasonlítási alapunk. Semmi maszatolás nem érkezett a háttérsugárzókból, pontszerűen precíz is tud lenni, ha szükséges, ez direktsugárzókkal jobban kijön, mint dipóllal/bipóllal. Az magától értetődő ebben a kategóriában, hogy a párbeszédek és a koncertfelvételek énekhangjai sem hagytak kívánnivalót maguk után.

Dolby Atmos demólemezünk hangja elkápráztatott minket, bár a frontsugárzókra helyezett kiegészítő hangszórókra nem jutott annyi energia, hogy az a plafonról számottevően visszaverődjön. Viszont emeltek annyit a hangszínpadon, amennyi széles mosolyt csalt az arcunkra. A már emlegetett szubbasszus tartomány, ekkor éppen megfogottságával, kulturáltságával, pontosan adagolt erejével vívta ki elismerésünket. Ugyanezt a részletet máshol már hallottuk torznak, túlzónak, ezért újabb jó pont jár az MCACC-nek. A The Expendables 3 és a Transformers Age of Extinction Dolby Atmos változataitól nem estünk hanyatt, hasonló volt a különbség az előtte meghallgatott részletekhez képest, mint amilyen csalódás éri az embereket a 3D demók után megtekintett átlagos filmekkel. De ez nem egyértelműen a Pioneer sara, hanem bizonyos mértékben a filmkészítőké is. Hozzá kell tennünk, szinte biztos, hogy plafonba épített hangsugárzókkal, pláne 4 darabbal, sokkal jobb lenne a helyzet. A mi rendszerünkben nagyon ritkán kapott a két kiegészítő Atmos hangszóró annyi szerepet, amennyit elvártunk. Ha e két film alapján kellene nyilatkoznunk magáról a Dolby Atmosról, akkor az messze lenne a rajongástól. Szerencsére a demófilm biztató kezdés volt! Nem hallgathatjuk el, hogy egy másik, általunk közvetlenül az SC-LX58 után tesztelt, igaz, drágább és magasabb osztályba tartozó házimozi erősítő, többet tudott kihozni az említett filmek Dolby Atmos hangsávjából és a demófilmből is.

A Pioneer SC-LX58 folytatja azt a hagyományt, amit az első LX erősítővel megalapoztak jó pár évvel ezelőtt. Bő félmillió forintért megszámlálhatatlan szolgáltatást és beállítási, testreszabhatósági lehetőséget kap a vásárló a jellegzetes, Pioneeros hangzásvilág mellé. Ezek így együtt olyan ütős csomagot alkotnak, amik mellett nem mehet el senki, aki komolyabban érdeklődik a házimozi iránt.

Mérleg

Szolgáltatások terén nem sok lehetőséget hagy kiaknázatlanul

Tiszta, eleven, teres hang zenén is, nem csak házimozi üzemmódban

Az MCACC itt is bizonyította, hogy valóban jobbá tudja varázsolni a hangzást

Rengeteg be- és kimenettel rendelkezik, ennél több szinte pazarlás lenne

Valamivel erőteljesebb, lehengerlőbb megszólalást vártunk az előlapon 9×240 W teljesítményt hirdető címke láttán és az erősítőnek a Pioneer palettáján elfoglalt helye ismeretében

Szubjektív vélemény

Forrás:[www.av-online.hu]

Specifikáció