Luxman D-03X bemutató The audiophileman
Napjainkban a CD lejátszó újdonságok viszonylag ritkának számítanak, főleg a nagy számban megjelenő analógokhoz képest. Ám rengeteg a CD lemez a piacon, és véleményem szerint ez a formátum még mindig nem érte el a maximumot. Úgy vélem még mindig sok fejlesztési lehetőség van úgy a lejátszó gyártás, mint a mastering oldalról. Mindkét részről hatalmas javulásokat tapasztalhattunk az elmúlt tíz évben.
A gyártás oldal olyan terület, amelyet sokáig elhanyagoltak, mivel a formátumot mindig is futószalag verziónak bélyegezték, amolyan fizikális ajánlatnak szánva. A lemezekre tömeg fogyasztási médiumként tekintettek. Olyan dolog, amit másodpercek alatt lehet gyártani, és fénykorában másodpercek alatt el is lehetett adni. Nem igazán fordítottak nagy figyelmet például arra, hogy miként kell jól megépíteni a lejátszót. Gondolok itt a rázkódás csökkentésre, vagy a kiváló minőségű analóg dekóderek beépítésére. Ezeken a területeken pedig folyamatosan lehet javítani.
Fontos, hogy folyamatosan jelenjenek meg CD lejátszó újdonságok, és a Hi-Fi piac ne fordítson hátat ennek a formátumnak. Ahogy az megtörtént a vinyl esetében, hogy napjainkban még mindig lehet kiváló lemezjátszókat kapni, úgy remélem, a CD is hasonló reneszánszot fog átélni. Szóval hajrá Luxman, tartsd a zászlót magasra. Lássuk, mit kínál ez a lejátszó.
Egy nagy, masszív, és nehéz lejátszóról beszélünk. 13,2 kilós, 440x133x410 mm méretben. A lemeztálca csendesen előre siklik ki belőle, ahogy az kell. A gombok kör alakúak az előlapon, és mindent megtalálni rajta, ami a lejátszás vezérléséhez kell.
A távvezérlőn van lemezkiadás gomb, de szerencsére teljesen különáll a többitől. Azt kell, hogy mondjam, részemről üdvözlöm ezt az elrendezést. Sok lejátszó fordult meg a hallgató szobámban, és amelyik távvezérlőjén volt ilyen gomb, azt mindig keresgélni kellett, vagy véletlenszerűen megnyomtam, mert rossz helyen volt. Ennek a távvezérlője igen logikus felépítésű, semmit nem kell keresgélnem. A különálló lemezkiadás gomb pedig kiváló ötlet.
Az előlapon bal oldalon található a bekapcsoló gomb. A Luxman a drámai hatású Operation felirattal látta el, és nem rejtette el a hátlapon, mint billenő kapcsoló. Néhány más kezelő elemet is találhat a front panelen, mint fázis átkapcsolás, vagy forrás választás gombok.
A digitális forrás bemeneteket a hátlapon találja. USB, Toslink optikai, és koaxiális bemenetek állnak rendelkezésére. Analóg kimenetekből RCA és XLR szimmetrikus is található a hátlapon. A beépített DAC egy iker Texas Instruments PCM1975 chip készlet, amely a PCM mellett a DSD és az MQA jeleket is kezeli. Az USB 32 bit 384 kHz, az optikai és a koaxiális pedig 24 bit 192 kHz, a DSD 11,2 MHz mintavételezésig támogatott. Az MQA üzemmódokat többszínű LED jelzi. Kék a stúdió, zöld az autentikus, a lila/piros pedig a renderer mód kijelzése.
Az USB bemenet négyféle Bulk Pet nagyfelbontású fájl transzfert támogat. A Bulk Pet optimális adatcsomagolás és szállítás mód, amely stabilabb lejátszást tesz lehetővé, ilyen módon javítja a hangminőséget. Be kell vallanom, hogy ez a fajta USB mód újdonság számomra, akit részletesen érdekel, angol nyelvű leírást talál a http://www.luxman.com/product/detail.php?id=22 gyártói honlapon.
A front panel kijelzője teljesen átlagos, ám amit imádtam benne, az a ZOOM. Mivel szemüveges vagyok, néhány méter távolságból a szabványos kijelzések összemosódnak a szemem előtt.
A távvezérlő ZOOM gombját megnyomva a kijelzőn a feliratok nagy méretben jelennek meg. Ezt már nagyobb távolságról is kényelmesen el tudtam olvasni, akár szemüveg nélkül is. Ez az újszerű szolgáltatás az akadálymentesség egyfajta típusa, aminek minden Hi-Fi berendezésben benne kéne lennie – de sajnos nincs bennük. Az én egyszerű szemüveg nélküli tesztem rávilágított arra, hogy micsoda luxust jelent a dolog. Néhány zenerajongó még szemüveggel is rosszul lát, számukra megfizethetetlen segítséget fog jelenteni.
Lesznek, akik azt mondják erre, hogy vannak más gyártók által alkalmazott kijelzők, amelyek nagy kijelző ablakkal jelentenek segítséget, de ezeken a betűk mérete jelentősen nem növekedik, hogy könnyebb legyen őket leolvasni. Szóval az akadálymentesítés még általánosan nem elterjedt a Hi-Fi szektorban, de itt tökéletes. Bravó Luxman!
A tartozék RD-28 távvezérlő két AAA elemmel működik. Tetszik a formája, és stabilan áll a kezemben. Ugyan nem rajongok az apró gombokért, de a köztük lévő távolság miatt nem okoz problémát a dolog. A távvezérlő teljes funkciós, a lejátszás vezérlésen túl kijelző fényerő, program, és forrás választás lehetséges, az általam nagyra értékelt ZOOM mellett.
Beszéljünk a hangjáról:
The Sundays indie csapat 1990-es Reading, Writing and Arithmetic albumával kezdtem. Női énekhang, amelyet basszusgitár és dobok kísérnek. Elég jó energiákat érzékelek a bemutatóban, és a zenészek között elegendő a tér, hogy az apró részletek megjelenhessenek. A Skin & Bones című szám jól mutatja a korai generáció természetességét. Emellett a Genesis Abacab című lemeze lesz a másik muzsika az összehasonlítás során.
Pontosan mit is nyújthat ebben az árkategóriában egy CD lejátszó? Az ára ugyanis magasabb az 500-1000 fontnál, ahol egészen jó munkát végző eszközök találhatók megfizethető áron. Viszont a Luxman árban távol áll azoktól az egzotikus daraboktól, amelyek hatezer font felett mindenféle különlegességgel szolgálnak, amelyek esetében illik csengőket rázni, és elájulni, hiszen valódi High-End hangot kínálnak.
Szóval a D-03X-nek nehéz a dolga. Le kell nyűgöznie azokat a büdzsé kategóriás vásárlókat, akik feljebb szeretnének lépni, de meg kell győznie azokat a magas kategóriára vágyókat is, akik nem hiszik, hogy ennyire megfizethető árban létezik High-End hang.
A lejátszó RCA kimenetét a Leema Elements CD egységemmel hasonlítottam össze. A The Sundays számán a Luxman színpad áttekinthetősége sokkal jobb volt. az énekes hangja jobban kiemelkedett az együttesből, ami lehetővé tette a hangjában rejlő érzelmek egyértelmű tolmácsolását.
A D-03X hangja tipikus félvezetősként szólalt meg a felső közép tartományig az RCA kimenetén. Egyfajta hűvössége van, amely elősegítette a részletek jó megjelenítését. A női vokál pontosabb és lírai előadásmódját mutatta. A Genesis szóló gitárja pontos, és a magas tartomány kiválóan ábrázolt. A cintányérok csodálatos pontossággal szólaltak meg, és hallgattak el, amikor kellett. A közepek nincsenek elmázolva, a mélyek is szigorúan kontrolláltak. A Luxman single end kimenete nagyon pontos frekvenciamenetet tartott, minden hangszer szigorúan a helyén maradt.
Az XLR szimmetrikus kimenet:
Kíváncsi voltam, hogy a szimmetrikus kimenetén vajon milyen a bemutatója, ezért bekötöttem a referencia XLR kábelemet. Az eredmény felülmúlta a várakozásaimat. Úgy éreztem, mintha jegyet váltottam volna az előadásra. Gazdagabb, összetettebb mélyebb színpad ábrázolást tapasztaltam. Példaként említem, hogy ebben a Sundays számban van egy kb. 5 másodperces vokális kettős követés. Az időtartam csak 5 másodperc, és mindössze egyszer fordul elő. Az RCA kimeneten keresztül is hallható volt, de az XLR kimenethez képest szinte lapos, és ezzel összehasonlítva szinte érzelem mentes. Az XLR módban a vokál elkülönül az énekhangtól, de a színpadon marad, miközben finom lecsengést ad hozzá.
Az XLR kimeneten a színpad ábrázolás nagyobb, több hely marad a lecsengések, és a visszaverődések ábrázolására, nagyobb a hangszerek közötti tér. Olyan részleteket tár fel, ami a másik kimeneten alig érzékelhető. Röviden mondva, annak ellenére, hogy a D-03X RCA kimenete kiemelkedik az átlagból, az XLR-hez képest olyan, mintha egy kétdimenziós ceruza vázlat lenne.
Az XLR kimeneteket összehasonlítottam egy csúcskategóriás McIntosh lejátszóval, amelynek ára 8000 font körül mozog. A nagyágyú kultúráltabb, és finomabb közép tartományt ábrázolt. A Genesis mélytartománya jobb volt, de még itt is érzékelhető volt némi csillogás a felső közepeken. Ha van valami, amiben jobbat mutatott a Luxman, az a sztereó kép ábrázolás tonális egyensúlya.
Szóval kimondható, hogy a Luxman D-03X hangjában vannak olyan karakter elemek, amelyek vonzani fogják azokat a vásárlókat, akik a belépő kategóriánál jobbat akarnak, és a High-End szektor árához közeli hangzásra vágynak. Hogy biztos lehessek ebben, jazz műfajra váltottam. A kaotikus rockon jót mutatott, de szerettem volna tudni, hogy miként teljesít a jazz műfajon. Stompin’ at the Savoy, Turn up the Quiet, Geoff Keezer Columbia 1997
Elégedett voltam a bemutatóval. Igen, a zajszint lehetne kicsit alacsonyabb, és precízebb, de ezek csak a High-End lejátszók esetében elérhetők. Az információ bőven elegendő, kiválóan érzékelhetővé tette a szaxofon jobb oldalról szóló hangjának minden rezdülését és a visszaverődéseket. Keezer zongorája koncentrált ritmikus bemutatás módot kapott.
Amiről még nem beszéltem, az a beépített DAC. Nem feltétlenül muszáj, de ha már ott van, arra gondoltam, hogy jó lenne kipróbálni egy laptoppal. Sonny Rollins 24bit/96 kHz St Thomas felvételét indítottam el.
Nagyon kellemes meglepetés ért. A zaj egész alacsony, a tisztaság meglepően jó, a hangszer ábrázolás áttekinthető, és sok részletet tartalmaz, ugyanakkor a basszus alap szilárd. Nagyon is elfogadhatónak ítélem a Luxman DAC egységét alkalmi használatra. A középtartomány szellős, lenyűgözően jó betekintést adott.
Következtetés:
Amit a Luxman D-03X jól csinál még a McIntosh csúcskategóriás modelljéhez képest is, az a benne rejlő következetesség. Az RCA kimenetekről határozott, pontos, ügyel a részletekre, és stabil a színpadábrázolás. Ha pedig organikus, gazdag, összetett bemutatóra vágyik, telve finomsággal és eleganciával a magas tartományban, az XLR kimenetein keresztül megkapja. Ebből a szempontból olyan, mintha két lejátszó lenne egy házba építve. Minden felesleges sallangtól mentes, a Luxman határozott hangzás jellemzőket kínál az egyes kimenetein. Ez egy elegáns, funkciókkal jól felszerelt remek hangú CD játszó. Ha megfelel Önnek az ára, és szeretne a digitális világ felé nyitni, vegye komolyan figyelembe ezt a típust.
Előny:
- XLR kimenet, határozott szonikus karakter, jó felépítés, és interfész, kiváló DAC teljesítmény
Hátrány:
- semmi említésre méltó
Műszaki adatok:
Írta Paul Rigby
2020 szeptember 3
Forrás:[https://theaudiophileman.com]