Atoll ST300 Signature hálózati zene lejátszó értékelésének rövid összegzése:
Gary Steel megismerkedik egy igazán kivételes zenei streamerrel, és nagyra értékeli azt. Most már csak azt kellene kitalálnia, hová tűntek a jegyzetei…
Bevezetés
Amikor az emberek hi-fi bemutatókat olvasnak, a kész cikket látják. Nem tapasztalják meg a szűk helyen történő munka bonyolultságait (vagy a hátfájást), nem kell végigülniük azokat a hosszú órákat, amikor olyan zenét hallgatnak, amit már túl sokszor hallottak korábban, és nem kapnak írói görcsöt attól, hogy jegyzeteket firkálnak, amelyekről abban a pillanatban remélik, hogy valami újat mondanak a berendezésről, és így a olvasó számára világossá teszik annak előnyeit és hátrányait. És nem tapasztalják meg azt a hatalmas frusztrációt sem, amikor néha elvesznek azok a kézzel írt jegyzetek – ami velem is megtörtént, amikor átköltöztettem az otthoni irodámat. Mindenhol kerestem azokat a gondosan megfogalmazott jegyzeteket, amelyeket az Atoll kivételes ST300 Signature Streameréről írtam, de nyomtalanul eltűntek. Talán a gyerekeim papír repülőt készítettek belőlük, vagy a feleségem a másik oldalát használta fel a heti bevásárlólistájához. Vagy más, valami szerinte igazán hasznosra.
Nem nagy ügy. Az egyetlen igazi veszteség az, hogy most már nincs feljegyzésem (ha-ha) azokról a számokról, amelyeket lejátszottam, és amelyekkel az ST300 hangzási jellemzőit szerettem volna bemutatni. (Megjegyzés: nem tudom megismételni a teszteléseket, mert ez a remek prémium Atoll streamer már rég visszakerült a márka új-zélandi forgalmazójához, Stephen Seque-hez a Soul To Sole Audio-hoz.)

Szóval, ez nem egy olyan beszámoló lesz, amely sokat foglalkozik konkrét zenékkel és az egyes dalokkal, de remélem, így is sikerül átadnom, milyen csodálatos is valójában az ST300. Azt hiszem, a legfontosabb kérdés az, hogy miért döntöttem úgy, hogy időt szánok erre a gyönyörűségre a francia Atoll Electronique cégtől, és erre a kérdésre könnyű a válasz. Barátom, Edwin a whangarei-i Searle Electronics-tól nemrég elhozta hozzám az ST300-át néhány órára, és az nagyon felülmúlta azt a streamert, amelyet éppen akkor teszteltem. Akkoriban még soha nem hallottam olyan nagy felbontású streaming zenét, amely akár csak közelített volna az eredeti hangzáshoz (azaz a bakelitlemezekhez vagy a CD-khez), és az Atoll meggyőzött arról, hogy a streamelt zene problémája nem a jelben vagy a zenei szolgáltatásoknál történő feldolgozásban rejlik, hanem az emberek otthoni berendezéseiben.
Valójában Edwin az Atoll termékek elkötelezett rajongója, az erősítőikről is lelkesen beszél – amelyeket egy nap, ha szerencsém lesz, talán ki is próbálhatok. (Természetesen a Searle-ben a Northland környéki vásárlóknak is értékesíti a márkát, bár az Atoll termékek az ország más részein található számos más hi-fi üzletben is kaphatók.)
Miért nem nyúltam a pénztárcámhoz, amikor először hallottam az Atoll hang varázsát? Nos, egyszerűen nem állt rendelkezésemre akkoriban 5 ezer dollárnál több szabadon felhasználható készpénz. Az azonban nyugodtan elmondható, hogy ha a pénztárcám tele lett volna 100 dolláros bankjegyekkel, azonnal megragadtam volna az alkalmat, hogy beszerezzek egyet. Igaz, hogy sokkal olcsóbban jöhet ki egy olyan kínai márka, mint az Eversolo, vagy a WiiM-hez vagy a Bluesoundhoz hasonló „kicsi” streamer, de mindet hallottam már, és őszintén szólva, hangzás szempontból az Atoll ST300 Signature Streamer messze felülmúlja ezeket a márkákat. Ne értsenek félre, nincs semmi baj a felsorolt márkákkal, csakhogy az Atoll valamilyen hangvarázslatot művelt (vagy egy kis hangfűszert szórt rá), ami miatt a zene jobban szól a készülékeiken.
ST300 általános bemutatása:
Az Atoll ST300 Signature Streamer egy szabványos méretű készülék, amelynek elülső része szépen ívelt és kontúrozott. A szerény 5” TFT LED színes kijelzője nem olyan lenyűgöző, mint a fent említett Eversolo streamereké, de személy szerint 95 százalékban a telefonomon nézem a képeket és a szöveget, a streamer képernyője pedig csak egy praktikus tartalék, ha éppen az ST300 közelében vagyok, és meg akarom nézni, mi szól. Azt hallottam, hogy streamer mellett kiváló előerősítőként is működik (bár ezt nem teszteltem), és nemcsak streaming-szolgáltatásokból származó zenéhez használható, hanem a saját zenei könyvtárunkhoz is, függetlenül attól, hogy azt a hálózaton keresztül vagy egy merevlemezről töltjük be. Emellett elképesztően sok internetes rádióállomáshoz is hozzáférést biztosít. A felbontás akár 24 bit/192 kHz-ig terjedhet, valamint DSD64 és DSD128 formátumokat is támogat.

Bár a DAC-ja egy BURR-BROWN PCM1792A, amely a kiváló teljesítményéről és hangminőségéről ismert, a piacon számos olyan streamer található, amely hasonló képességű DAC-ot használ. A készülék kiválóságának egyik kulcsa azonban az lehet, hogy duál DAC-kal rendelkezik. Tehát ez egy kettős BURR-BROWN átalakító, amelynek dinamikatartománya 132 dB, jel-zaj aránya pedig szintén 132 dB. Vajon erre vezethető vissza az Atoll előnye? Mivel műszaki szempontból teljesen járatlan vagyok, nem tudnám megmondani, csak annyit sejtek, hogy a nagy egészben dől el minden. Lehet, hogy az alacsony zajszintű lineáris transzformátor, a diszkrét alkatrészekből álló audiofázisok vagy a különböző fokozatokhoz tartozó dedikált tápegységek az oka? Gondolom, senki sem fedi fel igazán ,a „szakmai titok” és az ehhez hasonló okok miatt.
A készülékhez egy meglehetősen jó távirányító tartozik, de nekem sokkal kényelmesebb volt egyszerűen a telefonomon lévő alkalmazást használni. Az egyetlen komolyabb problémám az Atoll alkalmazással volt, amely lassan reagált és nem volt intuitív. Mivel már áttértem a Roonra, ezért a zökkenőmentesebb használat érdekében kihagytam az Atoll alkalmazást, vagy egyszerűen a Qobuz Connectet használnám, így a probléma megoldódna.
Ahogy már említettem, mielőtt meghallgattam volna az ST300-at, még az olyan szolgáltatásokról, mint a Qobuz, streamelt, állítólagosan nagy felbontású zene sem hangzott a fülemnek olyan jól, mint egy egyszerű CD egy jó lejátszón. Az Atoll streamer első meghallgatása és a tesztelése közötti többéves időszakban egy Antipodes K21-et hallgattam, és őszintén szólva, az Atoll hangzásában nem veheti fel vele a versenyt. De nem is kellene! A K21 legalább kétszer olyan drága, és teljesen más kategóriába tartozik: 7 TB beépített memóriával rendelkezik a fájlok tárolására, így egyszerre streamer és szerver is.

Ajánlás
Ha önálló zenei streamert keresnék, az Atoll ST300 biztosan a jelöltek között lenne. Ez egy gyönyörű készülék, amely minden zeneszámot, amit elindítottam rajta, igazi zeneként szólaltatott meg – ami a streamereknél nem magától értetődő. Nem csupán a tisztaságról van szó, és ez volt a problémám az Eversolo-hoz hasonló készülékekkel. Az ST300 ennél többet nyújt. Ha a zenének lágyan és érzékien kell szólnia, akkor ez a készülék remekül teljesíti a feladatot. Ha pedig nehéznek és nyomasztónak kell hangzania, akkor is az ST300 a megfelelő választás. Ha egy finom klasszikus zongoradarabról van szó, kiemeli a finomságokat, és ha akarja elemezheti, hogy a mikrofonokat hol helyezték el a hangok rögzítéséhez, vagy egyszerűen csak élvezheti a zene által nyújtott gyönyört is. Úgy tűnik, hogy bármilyen típusú zenét könnyedén dolgoz fel és ad vissza.
Értékelés
Záró gondolatként annyit szeretnék mondani: ne gondolja, hogy minden zenei streamer egyforma, és hogy csupán buta „szolgák”, amelyek felszívják a hangokat, majd továbbítják azokat az erősítőnek és a hangszóróknak. Hasonlítsa csak össze a streamereket, és győződjön meg róla maga is! Ha pedig alkalma nyílik rá, mindenképpen hallgassa meg az Atoll ST300 Signature Streamert, mert ez egy igazi csoda.

Írta: Gary Steel
2026 Május 14.
Forrás és képek: Witchdoctor és Atoll
Műszaki adatok: Atoll ST300 Signature streamer
Tipp:
Aki az eredeti nyelven szeretné olvasni a bemutatót, kattintson ide