Fiatalító kúra

Fiatalító kúra

Egy átlagember rengeteg dologra kíváncsi életében. Arról biztosan hallott, hogy a túlzott kíváncsiság öregít. Ebben az írásban szeretnénk néhány dologgal csökkenteni azok számát, amikre amúgy kíváncsi lenne, de mivel emígy nincs rá lehetősége megtudni, csak feleslegesen öregíti vele magát. Rövid fiatalító kúránkat a hangzás világára korlátozzuk, és ígérjük lesz néhány meglepetés.

Papír membrán:

A modern idők egyik szent Grálja a levegőn szárított merített papír membrán. Csodálatos természetes megszólalás módot tulajdonítanak neki, és nem minden alap nélkül. Tényleg csak ezen múlik? Elegendő lenne csak ezzel a membrán anyaggal nekirontani a világnak és garantálva van a győzelem? Nos, egyet tisztázni szeretnénk. A hangszóró sem csak membránból áll. Igen, kell egy megfelelően merev, lehetőleg könnyű anyag, amit a lengő cséve kényére-kedvére rángathat. A felépítés mód és az anyagok széles határok között változnak, és ezek bizony mind rányomják a bélyegüket a hangzásra. Sokféle gyártó sokféle membrán anyagból épített már sugárzót, és ezek közül nem egy legendás hírnévre tett szert. A külső papír réteg amúgy is csak a hullám leválás felülete, és mint ilyen csakugyan nagyon lényeges, de mögötte tartózkodnak a merevséget hatékonyabban biztosító egyéb anyagok, a keresztváltó hangolás módja, meg a doboz méretezése, amik szintén befolyásolják a hangzást. Egy szóval ne legyen kíváncsi arra, hogy feltétele-e a természetes hangzás módnak a papír membrán, egyszerűen élvezze a hangfal hangját, ha tetszik.

Audio olaj papír kondenzátor:

Amíg nem volt jobb, mindenki kínjában ezt használta. Igazat megvallva elég nehézkes dolog, de újra a reneszánszát éli, ezért foglalkozunk vele néhány szó erejéig. A műanyagok felfedezésével régen azonnal sutba vágták a dolgot, talán nem véletlenül. Kicsit messzebbről nekifutva, tudnia kell, hogy egy ideális szilárd szigetelő közegben nem alakul ki polarizáció. Manapság már egész jó, az ideálist jól közelítő szigetelő anyagok érhetők el gombokért, ami tényleg jó minőségű és kis méretű kondenzátorok gyártását tette lehetővé. Minden szigetelő anyagnak van valamilyen tulajdonsága, ami rontja a hatásfokát, ez alól talán csak az olaj papír kondenzátor kivétel, mert az szinte minden káros tulajdonságot magáénak tudhat. Ennek ellenére istenítik az audió technikában. Eszünkbe nem jut elvitatni az érdemeit, de rettenetes ára miatt a keresztváltókban és az áramkörökben is csak jó minőségű egyéb alkatrészekkel veszik körbe, emiatt nem garantálható, hogy minden esetben csak az övé az egyedüli érdem. A régi, még nem kiszáradt orosz darabok a leginkább keresettek, mert olyanja nem lehet mindenkinek. Amúgy mint elektronikai alkatrész jó nagy kacatnak minősül a szó átvitt és legszorosabb értelmében, ha nagy kapacitás értékről beszélünk. Amelyik rendszer képes megmutatni egy modern és egy olaj papír kondi hangja közötti különbséget, már nem nevezhető rossznak. Arra meg ne legyen kíváncsi, hogy jobb, vagy csak más lett az amúgy is jól szóló rendszer hangja, mikor a gazdája egy stráfkocsi pénzért telerakta ilyenekkel, mert a jó ügy érdekében ő bármit bemesél magának.

A vörösréz:

Bár jóval gyakoribb, mint az arany, ára mégis azzal összemérhető, sőt azt meg is haladhatja. Elég csak ezzel-azzal bevonni, így-úgy ötvözni, vagy formázni, és az ára csillagokig emelkedik. Higgye el, az arany is csak néha képes erre, a vörösréz pedig szinte mindig ezt teszi. Amíg nevenincs vagy alig ismert kábelgyártó áll mögötte, addig az ár MÉH átvételi, ha jól bevezetett márkanév áll mögötte, az ár tört arany, ha pedig megfelelő történet is áll mögötte, az ár megdöbbentő szintet érhet el. Természetesen nem önmagában a vörösréz világpiaci ára az, ami a dolgot befolyásolja, a technológia meg a kábel köré szőtt legenda, illetve a hang a legfontosabb tényezők. Az ötvöző anyagok, a bevonatok olyan nyalánkságok, amik sikeressé, vagy kegyvesztetté tehetnek egy kompozíciót. Az ezüst snassz díszítés a rhodium mellett, pedig ha tudná, hogy az még jobb vezető mint a réz. A rézhez képest a rhodium vezető képessége 39 százalék, ami hasonlóan gyalázatos mint a berillium vagy a bronz, mégis harsányan ajnározzák. OK, mese nincs, a vörösrezet be kell valamivel vonni, különben teljes keresztmetszetében eloxidálódik. Itt következik aztán a varázslat. Minél inkább bevonják valamivel, majd így-úgy rendezgetik, annál vaskosabb lehet az ár. A fejlesztő mérnökök fantáziája aztán itt is legalább annyira elszabadult, mint a termék technológiájának kidolgozásakor. Tegye a kezét a szívére, ha lenne egy olcsó kábel ami amúgy jól szól, adna neki esélyt a rendszerében? Na ugye! Nagyon jól tudják ezt a kereskedők, és ezért a jól sikerült darabokat csakis drágán osztogatják. Mesét aztán olyat körítenek mellé, amely megmagyarázza az árat. Egy a lényeg, ne legyen kíváncsi a kábelének gyártási költségére, mert azon annyiszor alkalmazzák az árképzés során a szemrebbenés nélküli szorzószámokat, hogy el se hinné.

Mivel a fent felsorolt három dolog szinte minden zenerajongót foglalkoztat, és garantáltan kíváncsi lenne rá, a cikk olvasottságának függvényében reméljük jelentős mértékben emelni tudtuk majd a nagyra becsült tábor átlag élettartamát.