ELAC BS 314 állványos hangfal teszt – Audio & Vision Online

Egyedi stílús csodálatos hangal!

Az ELAC egyik legkülönlegesebb hangfalát, a BS 314-et tesztelve szürreális élmények és a zene megállíthatatlan áradata várt ránk. Hosszan kerestük a választ, hogy egy gyártó részéről, vajon érdemes-e egy ennyire különleges hangfallal előállni, vagy jobb a kipróbált receptet követni?

Az ELAC kínálata bővelkedik érdekes modellekben, tesztalanyunk azonban még így is kitűnik a kínálatból. A BS 314 megértéséhez, vagy elfogadásához kétféle út létezik. Az egyik, hogy továbblépünk a termék fotójának és ártáblájának pár másodpercig tartó méricskélésén és elmerülünk a műszaki részletekben. Ez a rosszabb, de online véleményhuszárok által is járható út. A másik lehetőség, hogy leülünk a hangfalak elé és meghallgatjuk őket. Tény, hogy ehhez el kell menni a bemutatóterembe, de aki veszi a fáradtságot, arra különleges élmény vár. No de erről majd később! Most nézzük a külsőségeket és az egyszerű adatokat!

Az ELAC 300-as sorozata két csoportra osztható. A kisebb modellek, a 301.2 és 301.2 XL apró szatellit sugárzók, amiket aktív mélysugárzó társaságában kell használni. A középső BS 312 koncepciója külsőre nem szokatlan. A dobozforma alapján könnyen hétköznapi állványos, vagy monitor hangfalnak gondolhatjuk. Az alumínium, mint hangfal alapanyag ritkaság, de nem példa nélküli. A család legnagyobbja, a BS 314 azonban már első blikkre is megdöbbentő. A hatalmas mély/középsugárzó vizuálisan szétfeszíti a dobozt, ami kiszélesedik és pontosan illeszkedik a hangszóró által diktált formához, mintha a mérnökök a bizonyítási vágytól hajtva túl messzire merészkedtek volna a hangszórókészlet hizlalásában. Pedig a koncepció nagyon is átgondolt, ami meghallgatás közben szinte azonnal hallhatóvá is válik.

Az extravagáns külső természetesen komoly belső tartalomra épül. A szokatlanul kis térfogat és nagy felületű hangszóró párosításához az ELAC fegyverarzenáljának legjava lett bevetve. A nagy membrán alumínium szendvics szerkezetű, ami nagy szilárdsága miatt jól tűri a közel 3 cm-es teljes kilengést is. A hangszóró alumínium kosarának hátsó végében nagy erejű neodímium mágneseket találunk, amik az egyedi tervezésű vasmaggal együtt, a szokásostól eltérő, hosszú mágneses légrést hoznak létre a tekercs körül, így biztosítva a stabilitást a nagyobb amplitúdójú jelek lesugárzásához is. A nagy felületű és nagy kilengésű membrán a kis térfogatú dobozban természetesen rengeteg megoldandó feladattal állította szembe a kieli gyár mérnökeit. Az egyik első probléma a reflexcső, aminek a végeit ívessé kellett tenni, hogy az ott be, vagy éppen kiömlő levegő ne rezgesse meg a csövet, mint valami orgonasípot. Gyárlátogatásunk alkalmával mi is láthattunk egy hangdobozt, amin éppen egy 3D nyomtatással készített reflexcsövet teszteltek. Vagyis afelől nincs kétségünk, hogy erre a problémára megfelelő figyelmet fordítanak. Azt viszont érdemes tudni, hogy a dobozhoz jár egy szűkítő gyűrű és a csöveket akár teljesen le is zárhatjuk az ELAC által tervezett dugóval. Ez utóbbi is érdekes darab, hiszen nem a szokásos szivacshengerrel, hanem egy gumiszerűen lágy, belül üreges, gombára emlékeztető formájú dugóval lehet elzárni a levegő útját. Számunkra mégsem ez volt a BS 314 legizgalmasabb része, hanem maga a doboz, amit vizuális értelemben ugyan szétfeszít a hatalmas hangszóró, a valóságban viszont még intenzíven hajtva is szinte teljesen rezzenéstelen marad. Sok drága dobozt végigsimítottunk már munka közben és többségüket meg is kopogtattuk, ám amit az ELAC-nál tapasztaltunk, attól mégis leesett az állunk. No de nem csak mi voltunk így ezzel! A tesztek alatt akár kolléga, akár az Audiophile Szalon egy vásárlója érintette meg a dobozokat, mindenkin azonnal úrrá lett a döbbenet. Volt, aki csak kikerekedett szemekkel nézett, másvalaki hangosan felnevetett, mintha épp egy utcai bűvész tréfálta volna meg egy hihetetlen kártyatrükkel. A BS 314, ha alaposan meghajtjuk, keményen dolgozik, amit halunk füleinkkel és érzünk a kanapé gerendájából az ülepünk felé haladó rezgésekből is. A doboz azonban szinte tökéletesen rezzenéstelen.

Ha pedig már szilárdságnál tartunk, érdemes az állványról is szólni. Az ugyanis a szokásos tüskék mellett 2 db leszorító csavarral is rögzíti a dobozt. Ez egyrészt még szilárdabbá teszi az állvány és a hangdoboz kapcsolatát, másrészt megnyugtatja azokat, akik folyton csak azon aggódnak, hogy le ne verje valaki az értékes hangfalat. Persze írhatnánk még dicsérő szavakat a dobozba épített JET magassugárzóról, de ezt most kihagynánk, mert korábbi tesztjeinkben meséltünk már a technológiáról.

A hangfalat és az állványt hosszasan vizsgálgatva egyértelművé válik, hogy a tervezők nem a legegyszerűbb, hanem az elérhető legjobb megoldásokat használták. Az, hogy ezek szinte minden alkatrészben a legjobb nyersanyagokat és roppant komplex gyártási technológiát követelnek, már másodlagos. Még az olyan, látszólag egyszerű feladatok, mint az állvány kialakítása, is teli vannak meglepő megoldásokkal. A talp például nem a megszokott, egy darabból álló szerkezet, hanem egy öntvény és két esztergált idom egymáshoz csavarozásából született.

A BS 314 külalakját az ELAC szerint az akusztikai tervezés diktálta, bár azt a gyártó sem titkolja, hogy a látványos külső önmagában is érték. A kétutas doboz alkatrészkészletéről könyvet lehetne írni. A mélysugárzó LLD (Long Linear Drive – Hosszú Lineáris Meghajtás) rendszerű. Vagyis neodímium mágnesekkel, kis magasságú, rétegelt tekerccsel és titán csévetesttel biztosít +/- 16 mm stabil utat a nem hétköznapi membránnak. Ez utóbbi papír és alumínium szendvics szerkezetű, amiről Kielben tett gyárlátogatásunk alkalmával megtudtuk, hogy csak a felhasznált ragasztóanyagok kiválasztása több hónapos kutatómunka eredménye volt. No meg azt, hogy a recept hétpecsétes titok! Folytatás…..

Forrás:[www.av-online.hu]