Linn Klimax LP12 bemutató Stereophile 2. rész Hangzás és értékelés

Klimax LP12 stereophile ekstatik lemezen

A hangzás:

Korábban is leírtam már, hogy mennyire szeretek készülékeket egymással összehasonlítani, és most kiváló alkalmam van erre. A Linn Klimax LP12 rendszert most egy általam szintén kedvelt Dr. Feickert Analogue Blackbird alvázba épített Thomas Schick 10,5 inches hangkarba szerelt My Sonic Lab Ultra Eminent EX alacsony impedanciás MC hangszedővel és Ron Shutterland Little Loco előerősítő kombinációval hasonlítom össze. Elsőként a Linn Klimax-ra, aztán a másikra tettem fel ugyanazt a lemezt.

Klimax LP12 stereophile hangzas 21

René Clemencic et ses flûtes (LP, Harmonia Mundi HM 384)

Ez az általam leggyakrabban használt lemez a bemutatóimban. Most teljesen másképp szólalt meg. Sokkal fényesebb, szárazabb, több a dinamika, és jobb az időzítés. A bemutatás mód engem leginkább a dCS Bartók DAC hangzás világára emlékeztet. Évekkel ezelőtt vettem át egy kifejezést a brit Hi-Fi magazinok teszt riportjaiból, ez a „jól szervezett”. Azóta is használom, mert szerintem jól írja le egy berendezés esetében azt, hogy nem veszik el a tempó az összetett, erősen modulált zenei részeken. Minden általam hallgatott LP12 rendelkezik ezzel a jól szervezett bemutatás móddal, és ez alól a Klimax LP12 sem kivétel. Azt kell mondanom, hogy a Klimax drasztikusan jobb ebben az én két öreg Sondekemnél, sőt a Dr. Feickert lemezjátszómnál is.

Klimax LP12 stereophile hangzas 22

Miles Davis On the Corner (MFSL 1-452)

Tucatnyi más lemez lejátszása után kezembe került ez a nagy becsben tartott LP, amely nélkül nem lehet bemutatót írni, annyira kreatív. Mindent szeretek benne. Teo Macero a sávokat és a hurkokat kiváló mixben egyesítette. Miles elektromos orgonán, John McLaughlin gitáron és Herbie Hancock billentyűsökön játszik benne. A Klimax tökéletesebben tolmácsolta a bemutatójában Macero szándékait minden más lemezjátszónál, amit eddig alkalmam volt hallgatni. A tempó a fókusz, és a jelenlét érzet kimagasló élményt jelentett. Mikor ugyanezt a felvételt a Dr. Feickert lemezjátszómon hallgattam, a hang nyugodt, eláradó, szélesebb, és álomszerűbb. Az előadás mód, és tonalitás is eltérő. A Feickert a basszust és az alsó közép tartományt szebb rétegekkel ábrázolta, míg a Klimax LP12 a fókuszt a bekezdésekre, a részletesebb közép és magas tartományra helyezte. Mindkét összeállítás jól hozta Karlheinz Stockhausen 1972-es stúdió felvételének hangulatát, de drámai eltéréssel. Az egyes részek tálalás módja teljesen más stílusú bemutatót eredményezett. Akárhogy próbáltam igazságot tenni, és az egyik vagy másik erényeit jobbnak kikiáltani, nem sikerült. Úgy fogalmaznám meg az eltérést, hogy a két rendszer eltérő mérnöki megoldásokat alkalmazva különböző hangzás izgalmakat kínál.

Klimax LP12 stereophile hangzas 23

Martha Argerich Prokofieff Piano Concerto No.3 in C Major. Claudio Abbado and the Berliner Philharmonic (DG 139349 SLPM)

A Klimaxon a felvétel a szó legjobb értelmében direkt módon szólalt meg. Világos, fókuszált, szuper dinamikus, jól szervezett, drámai és magával ragadó. Az volt az érzésem, hogy a Klimaxot pont az ilyen felvételek lejátszására tervezték. A másik lemezjátszóra váltva a frissesség és az élénkség megmaradt, a stílus egyértelműen Prokofieff, de a nagyzenekar ábrázolás módja kicsit homályosabb. Ez a tapasztalat jelentősen csökkentette a Feickert megítélését az összehasonlítás során.

A felbontásával határozottan villogó Klimaxhoz képest a Blackbird magabiztossága lazább, kevesebb a részlet. Ahogy egyre több lemezt játszottam le, folyamatosan az járt az eszemben, hogy a saját Feickert-Loco összeállításom miként jött létre. Az általa képviselt hangzás hosszú évek kísérletezése, és tudatos választások eredménye, ami elsősorban az én ízlésem kiszolgálására van hangolva. Ezzel szemben a Klimax LP12 egy 2020-as éveket tükröző csúcskategóriás rendszer, amelyet közel ötven éve folyamatosan fejlesztenek. Ez a készen kapható összeállítás ugyanolyan nagyon tetszett, mint a számomra testreszabott rendszer, sőt néhány szempontból a Klimax még jobb is volt.

Értékelés:

Sok olvasómhoz hasonlóan bennem is felmerült a kérdés, hogy a Linn Klimax méltó versenytársa lehet-e napjaink látványos berendezéseinek? Véleményem szerint igen, főleg azok számára ajánlott, akik hangzás élményben és a megjelenésben is a luxust keresik.

A Klimax LP12 lemezjátszó úgy néz ki, mint egy régi örökség, annak ellenére, hogy kimagasló minőségű modern anyagokat is tartalmaz. Kiterjedt kereskedelmi bázisa, és a gyártó által biztosított lehetőségek miatt könnyen javíttatható, és örökké fejleszthető. Ezt nagyon kevés márkanév tudja elmondani magáról. Ezekre a tényekre hivatkozva állítom, hogy a Klimax megéri az árát.

És ugyanolyan jól szól, mint a legjobbak? Erre az a válaszom, hogy igen, a teljesítménye abban a zónában van. De mint ahogy az én drága Feickert összeállításom is, a lemezjátszók igen személyre szabott eszközök lehetnek, amelyek a ruhákhoz és az autókhoz hasonlóan a tulajdonosuk ízlését és identitását fejezik ki. A potenciális Linn Klimax LP12 vásárlóknak mindenképpen meg kell hallgatniuk először a kedvenc felvételeikkel, mintha egy öltönyt próbálnának fel, vagy próbakörre vinnék az autót.

Mi az én személyes ajánlásom?

Vajon akad más lemezjátszó típus a Stereophile ajánlott komponensek listáján, ami annyi évet töltött már ott el, mint a Linn LP12?

Írta: Herb Reichert

2022 június 8.

Forrás: Stereophile.com

Műszaki adatok: Linn Klimax LP12