Felismerni a kanászt

Felismerni a kanászt

A régi nótának köszönhetően könnyű a kanászokat cifra járásukról felismerni, vagy ha éppen ácsorognak, ott az elől fűzött bocskor, ne adj’ Isten a tarisznya. De hogy ismerjen fel egy duál monó erősítőt? Elmeséljük!

Először is beszéljünk az egész dolog értelméről, hogy képben legyen miért fontos a kérdés. A lakótelepen élő zenehallgatók nap mint nap találkoznak az áthallás nevű jelenséggel. Hol ők hallgatják a szomszédokat, hol azok őt. Nincs ez másként a sztereó bal és jobb oldali csatornák között sem. Minél közelebb futnak egymás mellett a jelek, illetve minél több fokozat foglalkozik velük egy fedél alatt, a jelenség annál erőteljesebb lehet. Miféle problémát okozhat, mikor a gyártók rettenetes értékű decibelekkel jellemzik a berendezéseiket az áthallás csillapítás rovatban? Itt egy pillanatra álljunk meg, és tisztázzunk valamit. Ezek az értékek általában egy fokozat jól hangzó paraméterét mutatják, és csak nagyon ritkán az egész készülékét. Hogy is érzékeltessük a dolgot szemléletesen?

Mondjuk egy méregdrága, 1,5 millió feletti hangszedő áthallás csillapítása 30 dB. Egy szintén méregdrága sztereó erősítőé pedig 112 dB. Egy elektroncsöves előerősítő, ha jó helyről származik 65 dB-t tud, a McIntosh pedig meg sem szokta adni, mert úgy sem megy vele semmire. (Mondjuk róluk talán el lehet képzelni, hogy átlag feletti az adat.) Mire jó tehát ez a számháború, ha a legkiválóbb hangzásra képes hangszedő is ilyen csapnivaló értéket mutat fel az elektronikák mellett? Arra, hogy ha egy mód van rá, ne romoljon tovább a forrás anyag színpad ábrázolása. Az áthallás ugyanis nem az átvitel sávszélességét rongálja, hanem a színpad ábrázolás fókuszáltságát és áttekinthetőségét, nem árt tehát, a lehető legkevesebb tartózkodik belőle egy rendszerben. Mivel a gyári adatok úgy sem mondanak semmit, egyszerű szemrevételezéssel is meg lehet állapítani, hogy a gyártó mi mindent tett meg a jelenség elkerülése érdekében. Ha van mersze, fogja a csavarhúzóját, mert kezdjük a képzést

A belépő kategóriában nem csinálnak a gyártók nagy felhajtást a dologból, a bal és jobb csatorna jelkezelése a végfokok kivételével mindenben osztozik, szinte semmiféle szimmetria nem fedezhető fel a készüléken belül. Könnyen belátható, hogy ez nem duál monó topográfia. (zárójelben jegyezzük meg, hogy vannak olyan erősítők, amelyek egy sztereó végfok IC-vel oldják meg a teljesítmény erősítést, de ilyen mélyre nem szívesen süllyednénk ebben a cikkben)

 

Cambridge Audio Topaz AM 10

Jobb eredmények érhetők el a részleges duál monó felépítés alkalmazásával. Itt az ár egy kicsit magasabb, ami lehetővé teszi azt, hogy már az előerősítők is oldalanként külön legyenek választva. Középtájon fedezhető fel a jellegzetes szimmetrikus felépítés. Ezek a típusok sajnos nem mehetnek tovább a kettősségben, mivel alapvető elvárás, hogy digitális jeleket is fogadjanak. A duál DAC pedig luxus lenne.

Cambridge Audio Topaz SR20

A részleges duál monó topológiának is vannak fokozatai. Az előerősítők és a végerősítők közötti mechanikus távolság növelésével tovább javítható a hangzás. Itt szuper könnyű a szimmetriát felfedezni, ami bizony jót jelent.

Cambridge Audio Cxa80

A részleges duál monó felépítés csúcsa az, amikor csak a tápegység trafó közös a két oldalban. Még a stabilizált tápok is külön vannak felépítve, emellett külön tápegységet kaptak az egyes fokozatok. Jelen esetben van egy önálló impulzus tápja a készenlétnek, egy analóg táptrafója az előerősítőknek meg a kettős dekódereknek, és középen terpeszkedik a végerősítőket ellátó nagy trafó. Ennél többet tényleg nem lehet tenni részleges duál monó felépítés mellett a jó ügy érdekében.

Cambridge Audio Azur 851A

Az igazi duál monó topográfia mindenből kettőt tartalmaz a tápegység trafótól kezdve. Mivel elég komoly pénzpazarlás – legalábbis gyártási szempontból nézve, manapság elég óvatosan alkalmazzák. Indoka pedig az, hogy amíg ennyire közel vannak egymáshoz mechanikusan a részegységek, addig úgy is megeszi a fene. Ugyanennyi költséggel szinte különálló mono blokkot is lehetne építeni, ami mellé pedig semmit nem kell magyarázni, ráadásul hangzásban is jobb.

 

Audio Analogue Annyversary Mastero

A legtöbb amit egy gyártó megtehet a pontos színpad ábrázolás érdekében, a teljesen monó felépítés különálló kabinetben. Csak a teljesen laikusok számára mutatunk egyet, hogy kerek legyen a mesénk. Ezt felismerni a korábban példaként említett McIntosh esetében könnyű, mert a mono végerősítőn csak egy műszer van, ráadásul két ilyen egységet tartalmaz a hangrendszer. Ha nem ilyet birtokol, de lát valahol, eszébe ne jusson csavarhúzóval közelíteni hozzá, mert a gazdája nagyon mérges lesz. Jobban jár, ha elhiszi nekünk, hogy ez a duál monó elrendezés csúcsa.

Tisztelt audiofil barátok!

Az utóbbi időben a kialakult helyzet miatt akarva-akaratlan többet tartózkodunk otthonunkban. Lehet csendben rettegni otthon, de nem érdemes! A hifi-rajongók különben is kultúremberek, teljesen tudatában vannak az egymás iránti felelősségnek. Töltsük el a bezártság idejét hasznosan! Hallgassunk több zenét, kulturálódjunk, pótoljuk be amit eddig elmulasztottunk!

Mivel az Audiofil-Szalon tejeskörű bemutatókkal várta leendő vásárlóit, és az összehasonlító teszteken keresztül magyarázta meg a technikai és hangzási különbségeket, ezentúl is erre kívánjuk fektetni a hangsúlyt. A megváltozott helyzetben most ebből kevesebb jut, de nem adjuk fel az audio-kultúra terjesztését! Amíg a helyzet pozitívan nem változik, az Audiofil-Szalon a következőket biztosítja:

Továbbra is forduljon tapasztalt, megbízható kollégáinkhoz bizalommal