Sonus Faber Guarneri Tradition Stereophile bemutató

Sonus Faber Guarneri Tradition Stereophile bemutató

A Stereophile magazinban a hűséges olvasók már háromféle Guarneri bemutatót olvashattak. A Sonus faber két-utas állványos hangfalának első kiadásáról a Guarneri Homage-ról 1994-ben írt Martin Colloms, ezt követte Michael Fremer 2007-es cikke a Memento Editionról, majd 2012-ben Art Dudley tesztelte az Evolution kiadást. A Guarneri mindig is drága hangfal volt. 9400 USD árat kellett leszurkolni az első, 15.000 dollárt a második, és 22.000 dollárt a harmadik verzióért a dedikált állvánnyal együtt. A magas árért minden esetben gyönyörű megjelenést, és kiváló minőséget kaphattak a vásárlók. Most a Guarneri Tradition van soron, amely 15.900 dollárért jelent meg a piacon a hozzá illő állvánnyal.

A Sonus faber a Homage Tradition hangfalait 2017 februárjában mutatta be Manhattanben egy a World of McIntosh Townhouse-ban tartott összejövetelen. A műszaki részletek bemutatása után lehetőségünk volt meghallgatni mindhárom modellt. Két álló hangfal, az Amati, és a Serafino mellett a Guarneri állványos volt beállítva a hallgató szobában Audio Research elektronikákra kötve. Mindhárom hang ígéretes volt, de engem leginkább a Guarneri, a sorozat legkisebb, legolcsóbb tagja érdekelt. Kértem egyet tesztelésre.

Design

A Homage széria minden tagja, így a Guarneri is elegáns lant formát kapott. A forma tisztelgés a Guarneri a XVIII. századi olasz hegedűkészítő család előtt. A névadó Giuseppe „del Gesu” Guarneri (1698-1744) volt a dinasztia utolsó aktív tagja. Az íves oldalfalak kétféle fából vannak összeállítva. Az egyes vízszintes rétegek a wengé (trópusi keményfa, amiből gitárokat is készítenek) vagy dió berakással vannak egymástól elválasztva attól függően, hogy milyen színkombinációt választ. Ez a gyönyörű külső réteg MDF vázra van rögzítve. Az alsó, és felső rész titán színű alumínium. Az alsó panelen fekete szövet borítása teremt harmonikus optikai átmenetet az állvánnyal. A felső panelben is található fa berakás, amelynek közepén kör alakú üvegre festett Sf logo látható. A front panel bőr bevonata fekete, vagy barna színű attól függően, hogy melyik kivitelt választja. A Guarneri Tradition gyönyörű bútordarabként is megállja a helyét. Mi sem tudtunk szó nélkül elmenni a szépsége mellett, de mivel ez a Stereophile, ezért elsősorban a technológiákról, és a hangjáról íródik a cikk.

A magas, és a mélyközép egy vonalban függőlegesen van elrendezve a front panel hegedűt mintázó motívumába ágyazva. A berakás kemény guminak tűnik, a formát pedig alumínium keret emeli ki. Ugyanúgy, mint az Evolutionban már láthattuk, a Tradition is 28 mm-es selyem dóm magast kapott, ám az elődhöz képest egy vékony függőleges terelő elemet is. Ezt a módosítást a Sonus faber Arrow Point, vagy Damped Apex Dome (DAD) technológiának nevezte el, és elsőként a Liliumban, majd az Il Cremonese modellekben alkalmazta. A felső oktávokban segíti a hullámterjedést, amely így szélesebb irányszöget biztosít, mint a hagyományos dóm. A magas egy fából készült akusztikus labirintus kamrába van beépítve. A 150 mm-es mélyközép-hangszóró szendvics membrános neodymium mágnessel épített. A gyártó Stealth Ultraflex rendszerű kicsatolást alkalmazott a belső energiák kinyerésére. Az élére állított téglalap alakú kicsatoló nyílás a hátlap alumínium panelén kapott helyet. Az 5 inch magasságú nyílás fekete színű szivacs béléssel lassítja a levegő áramlást, így elkerülhető a turbulens levegő által keltett zaj.

A keresztváltó 2,5 kHz-es törésponti frekvencián dolgozik, és a Sonus faber Paracross topológiát alkalmazza. A World of McIntosh rendezvényén Paolo Tezzon ezt a rendszert gyorsnak, áttekinthetőnek, és abszolút zeneinek nevezte. Az általa bemutatott vázlaton láthattuk, hogy kapcsolástechnikailag tényleg eltér a hagyományos CLC szűrés módtól, mivel a kondenzátorokból a hangszóró tekercs után is található néhány. Én ugyan nem láttam át a koncepcióban rejlő különbséget, de majd a meghallgatáson úgy is minden kiderül.

Két pár függőlegesen elrendezett bemenete a kicsatoló cső nyílása alatt található.

A Guarneri Tradition tervezői nagy gondot fordítottak az állvány vizuális megjelenésére is. A karbonszálas oszlop csillapító anyaggal van feltöltve. Három csavarral biztonságosan rögzíthető a felső laphoz a hangfal. Az alsó négyzet alakú bázis négy Sonus faber által fejlesztett Silent Spike padló leválasztást kapott. A fém és elasztomer szendvics szerkezetű tüskék részei a gyártó szabadalmaztatott Zero Vibration Transmission (Z.V.T.) rendszerének, amelyet elsőként az Aida építésénél alkalmaztak.

A csomagolásról általában nem ejtünk szót, de jelen esetben szükségét érezzük. A hangfalpár és az állvány csomagolás módja olyan magas szintű, ami felette áll bármely konkurens hangsugárzóéval.

A hang

Némi kísérletezés után a Guarnerit sikerült beállítanom. Az elhelyezés során szinte ugyanazokat a beállításokat kellett használnom, mint a TAD Micro Evolution Ones esetében. 74 inchre a hátsó faltól, és mivel a szobám aszimmetrikus elrendezésű, a bal oldali hangfal 27, a jobb oldali pedig 42 inchre volt a könyvespolcos oldalfaltól. Ez az elrendezés ugyan egy kicsit gyengíti a mélytartomány alját, de a közepeknek, és a felső ütős bass tartománynak nagyon jót tesz.

A hallgatást a Phish Little Feat Time Loves a Hero 201-es 16 bit 44,1 kHz FLAC felvételével kezdtem. A dob hangja jól definiált, tömör, és ütős. A hangfal front panelek a hallgatási pozícióm felé voltak fordítva, így az állvány 29 inches magassága miatt, a magas sugárzók 39 inchre voltak a padlótól. Ki kellett húznom magam, hogy a csipogók tengely vonalába kerüljön a fülem. Mikor betettem az Editor’s Choise (CD Stereophile STPH016-2) duál monó rózsazaj felvételt a hang kicsit elszíneződött, ha úgy ültem, hogy láttam a hangfalak fedlapját. Mikor a fülem a magasakkal tengely irányba került, némi kiemelést hallottam a magas tartomány alsó részén, de amúgy a tonális balansz rendben volt. A középső kép ábrázolás szűk, és egyetlen tartományon sem szélesedett, ami azt vetíti előre, hogy a Guarneri Traditionnak semmi gondja nincs a sztereó kép ábrázolással.

Az oldalpanelt sztetoszkóppal is megvizsgáltam miközben a rózsazajt játszottam le. Némi kiemelést hallottam 300-400 Hz között, ez azonban nem befolyásolta hallható módon az énekhangot.

Leonard Cohen mély hangja csodálatos volt a szintetizátor aláfestéssel miközben a First We Take Manhattan I’m Your Man (16/44,1 stream Columbia/Tidal) számát hallgattam. Az AAC veszteségmentes 320 kbps dal verzió kevésbé vérbő, mint a Tidal streaming.

Az Editor Choise lemez 1/3 oktávos hanganyagán leheletnyi emelést érzékeltem 32 Hz-en. Normál hallgatási hangerősségen a szobámban 20 és 25 Hz-es frekvenciákon nincs hallható hang, de örömmel konstatáltam, hogy a hangfal nem adott ki semmiféle szélzajt a kicsatoló portokon.

Cantus Deck The Halls Comfort and Yoj: Volume Two (CD Cantus CTS-1205) lemezének lejátszásakor nem tapasztaltam semmiféle felesleges döngő hangot. Ugyanígy jók voltak az energiák Peter Gabriel Heroes Scratch My Back (16/44,1 ALAC Real World) számában. Peter énekhangja szinte tapintható és pozíciója egy pillanatra sem változott a dal során. Ez a kiváló minőségű felvétel felidézte a dinamika tartomány korrigálás előtti hangmérnöki munkák stílusát. Tovább nosztalgiáztam Steve McQueen Sprout (1985 kiadás ALAC rippelt CD felvétel Columbia 4663362) lemezével, ahol a producer Thomas Dolby volt. Jó kontrasztot mutatott a modern felvételekkel, és kiemelte a Sonus faber erényeit. Jim Reeves He’ll Have To Go slágerében a női vokál hangereje változik a gégemikrofon alkalmazása miatt. Mikor Paddy McAloon belép, a hangja természetes méretű ahogy válaszol a vokálra. Az album utolsó számában a bendzso és a háttér énekesen közötti távolság kiválóan érzékelhető, de nélkülöz minden mesterkélt hatást. Érzékelhetők a visszaverődések, de szerencsére nem ez uralja a bemutatót. Dolby keverésében a When Love Breaks Down basszus kíséretének direkt, és visszavert hangjait nem lehet összetéveszteni, így testes, ritmusos marad az aláfestés.

Összehasonlítás

A Sonusokat elsőként egy Golden Ear Technológiával épült álló Triton References (8498 USD) hangfalpárral hasonlítottam össze (2017 decemberben jelent meg a bemutató). Talán nem meglepő, hogy a beépített aktív mélynek köszönhetően az alsóbb régiókban jobbat mutatott, de a Guarneri nem tolta annyira előre a közepeket. Az állványos Sonus sokkal kifinomultabb középtartományt, és pontosabb sztereó képet mutatott.

A TAD Micro Evolution One (14.290 USD) hangfalakkal összehasonlítva a mélyek könnyedebbek voltak. Az A-B teszten a Happy Rhodes (16/44,1 ALAC Aural Gratification) és Robert Silverman 23 zongora szonátáját (MQA FLAC 24/88,2 Silver Lining/Audio High) felvételeit használtam. A TAD kevésbé volt fecsegős, az akkordok gyorsabban haltak el. Az ME1 gyakorlatilag a Guarnerivel megegyező módon tálalta Ethan Sperry and the Portland State Choir The Doors Of Heaven (24/88,2 WAV Naxos 8.579008/HD Track) felvételét. Ha mindenáron különbséget kell mondanom, a TAD és a Sonus hangja között annyi a különbség, hogy a Sonus nem tolja annyira előre a középtartományt, amúgy a hangjuk szinte azonos. Mindkettő megszolgálja az árát.

Összegzés

Az előd modellekhez hasonlóan a Sonus faber Tradition kiadás is drága, de az ár tükrözi az építés és hangzás minőségét. Messze jobb, mint a Bowers and Wilkins 805 D3, amelyről 2017 márciusában írtam bemutatót. Az olasz hangzás stílusa természetesen kiegyensúlyozott, ellentétben az angol jelentős mélytartomány kiemelésével. Ha egy elegáns megjelenésű szép hangú monitort szeretne, a Sonus faber Guarneri Tradition pont egy ilyen versenyző. Nagyon élveztem a vele töltött időt.

Rendszer elemek:

  • Analóg forrás: Linn Sondek LP12 lemezjátszó Lingo tápegységgel, Linn Ekos karral, Linn Arkiv B hangszedővel
  • Digitális források: Ayre Acoustic C-5xeMP univerzális lejátszó, NBL Noble Line N31 CD lejátszó és DAC, NAD Master Series M50.2 lejátszó, PS Audio PerfectWave Direct Stream D/A konverter Bridge II szoftverrel RedCloud firmware-rel, Ayre Acoustics QA-9 USB A/D konverter
  • Előerősítő: NHT Balanced Passive Volume Control, Channel D Seta L phono előerősítő
  • Integrált erősítő: NAD M32
  • Végerősítő: Lamm M1.2 Reference, Pass Laboratories XA60.8 monoblokkok
  • Kábelek: Audioquest Coffee (USB), Vodke (Ethernet), DH Labs (AES/EBU), Esperanto /SPDIF), Audioquest Wild Blue, Canare (interkonnekt), Audioquest K2 és Dragon (hangszóró)

Mérési eredmények:

A méréshez a DRA Lab MLSSA rendszerét használtam DPA 4006 kalibrált mikrofonnal a távoli méréshez, a közeli átvitel méréshez pedig Earthworks QTC-40-et. A gyári adatok szerint a Guarneri 87 dB/2,83V érzékenységű, és ehhez igen közeli 86,1/2,83V a mérési eredmény, ami dicséretes pontosság.

A Guarneri impedancia görbe tekinthető meg a fenti ábrán. Látható, hogy 4 ohm alá csökken 160-340 Hz-es tartományban. A minimum 3,6 ohm 125 Hz-en. 4,5 ohm -38 fokos fázisfordítással 140 Hz-en. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Sonus faber könnyen hajtható, erősítőbarát hangfal.

300 Hz környékén mért a gyorsulásmérő egy kabinet rezonanciát, amely 323 Hz-en jelen volt a felső panelen is, de olyan szűk a tartomány, amely nem okozott hallható elszíneződést a középtartományban, csak a műszer mutatta ki.

Ahogy azt az impedancia görbéből sejteni lehetett, a hátlap kicsatoló 50 Hz-re van hangolva (piros ábra). A kék ábra a közel mikrofonozott woofer átvitelt, a kék a kicsatoló cső hátulról mérve, a zöld pedig a magas közelről mérve. A roll-off frekvencia 35 Hz, ami az átvitel aljának tekinthető. A magas tartomány viszonylag gyorsan eléri a hangnyomás maximumát, és jól látható hogy a 2,5 kHz-es törésponti frekvenciától lineáris.

Az összegzett átviteli görbe dicséretes, mindössze 2 kHz-en van egy jelentősebb csúcs. A magas sugárzó sugárzási irányszöge kb. 30 fok vízszintesen. Az átvitel gyakorlatilag síknak mondható.

Vízszintes sugárzási irányszög középen a tengelyirányban mérve, két széle felé pedig egyre nagyobb szögben. Ahogy az látható, az irányszög növekedésével egyre határozottabbá válik a 2 kHz-es csúcs. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy állva nem javasolt a hangfal hallgatása, ha pedig ül, gyakorlatilag a jó pozícióban fog tartózkodni, ezért a szélső értékek felé az ábra pusztán elméleti jellegű.

A fenti ábrán látható a Guarneri átvitele piros, illetve a TAD átvitele kék színben. Leolvasható, hogy a TAD az alsóbb régiókban kicsit több energiát ad, míg a Sonus a közép, és magas régiókban jeleskedik. 500 Hz alatt egyébként a hallgató szoba akusztikája befolyásoló tényező, felette gyakorlatilag hatástalan a mérésre.

Az idő domain mérés kimutatja, hogy mindkét driver pozitív fázisban van bekötve

A kommulatív spektrum analízis is csak azt mutatja, mint a többi mérés. 2 kHz-en tengelyirány alatt a Guarneri energiái kis mértékben késnek. Ez esetleg betudható a középsugárzó szűrő túl magas jósági tényezőjének, vagy egy membrán rezonanciának. Amúgy az átvitele nagyon tiszta, kifogástalan.

Írta John Atkinson

2018 március

A debreceni üzlet 2019.05.24-28 között ZÁRVA.

Budapesti üzletünk zavartalanul üzemel!