Teljesítmény manipuláció a Dolby Atmos receiverekben?

Feltűnt egy új trend a legújabb Dolby Atmos/DTS:X AV receiverekkel kapcsolatban. Ahelyett, hogy a torzításmentes teljesítmény sávszélességet adnák meg legalább két csatornán 8 Ohm terhelésen, a legtöbb gyártó manapság csak az egy csatornás 1 kHz-es 6 Ohm-os értéket adja meg 10 százalék torzítás értékig. Ez a típusú mérési mód kétszeresére fújja fel egyből a névleges teljesítmény értékét 8 Ohm-on. Csak akkor tudhatja meg az olvasó a kétcsatornás folyamatos névleges teljesítményt, ha a gyártói honlapon a specifikációban kezd keresgélni. Fog ezzel kínlódni az átlagos vásárló? Valószínűleg nem, legalábbis ez derül ki a YouTube videó beszélgetésből.

tesztMa három receiver névleges teljesítményéről fogunk beszélni. Mindegyik ugyanolyan D-osztályú D3 erősítőt tartalmaz, amit a Pioneer fejlesztett ki. Mióta az Onkyo-t a Pioneer megvásárolta, az alább felsorolt Onkyo és Integra modellekben is ezek futnak. Mindhárom receiver azonos teljesítményű, csak a megjelenésükben, a DSP és szoba korrekciós funkcióikban térnek el egymástól.

11.2 csatornás Atmos receiverek

  • Pioneer SC-LX901
  • Onkyo TX-RZ310
  • Integra DRX-R1

A teljesítmény és torzítás görbe értelmezése

Fontos megérteni a tipikus teljesítmény-torzítás grafikon által közölni kívánt információt. Ilyenekkel akár a mi weboldalunkon, vagy az audio magazinokban is találkozhat. Az X tengely a teljesítmény Wattban, míg az Y tengely a torzítás értéke harmonikus torzítás+zaj százalékban. Amíg a görbe relatív lapos, vagy vízszintes, az erősítő alacsony torzítással biztosítja a teljesítményt. Ekkor a hangminősége a lehető legjobb. Azt a pontot, amikor a torzítás értéke hirtelen megugrik, könyöknek nevezzük. Ezen a ponton az erősítő kifogy az áramból, és a torzítás válik dominánssá a hangzásban.tablazat-1

Knee=könyök(eddig illene megadni a névleges folyamatos teljesítményt a gyártónak)

tablazat-2

A teljesítmény értékét konzervatív módon közlő NAD, vagy a Classe, Primare például a könyök alatt 10, vagy 20 százalékkal leolvasható még lineáris értéket adják meg. Néhány más gyártó, mint például az Onkyo, Pioneer, Denon, Yamaha a görbe magasabb pontjánál (nem ritkán a 10 százalék értéknél) leolvasható teljesítmény adatot adják meg.

Ha megnézzük a Classe CT2300 görbéjét, annak a névleges teljesítménye 300 Watt. A mások által használt teljesítmény meghatározás szerint ez könnyedén nevezhető lenne akár 340 Watt-osnak is. Sőt, 340 Watton a torzítás értéke még mindig csak 0,1% lenne, ami sokkal kevesebb, mint a 10%. Ha egy ilyen régi iskola szerinti gyártótól választunk erősítőt, a teljesítmény adat mindig biztonságosan a könyök értéke alatt marad és a torzítás értéke nagyon alacsony, ráadásul csak jóval magasabb teljesítmény értéken növekedik meg.

Most pedig beszéljünk egy kicsit a Denon AVR-X5200 grafikonjáról. Ez a receiver 9×140 Watt névleges teljesítményű. Az ábra szerint ezt a teljesítményt a könyök után az emelkedő szakasz zöld vízszintes vonalának metszésekor, azaz 0,1% torzítás mellett éri csak el. Ha például a Denon esetében „old school” módján határoznák meg a teljesítményt, a receiver névleges teljesítménye csak 100 Watt lenne csatornánként. Mivel 100 Watt-os erősítőket csak évtizedekkel ezelőtt használtunk, ehhez képest a 140 Watt magasan imponáló adatnak tűnhet.

A Denon védelmében meg kell jegyeznünk, hogy két nagyon különböző árkategóriáról beszélünk. A Classe CT-2300 6500 dollár, és a kétcsatornás erősítők top kategóriájába tartozik, a Denon AVR-X5200 sokcsatornás Atmos AV receiver, amelynek nem csak egy pár hangfal számára kell előállítania a teljesítményt. A Denon mindent tud, amit egy receiver tudhat 2000 dollár alatt. Azért használtam ezt a két nagyon elütő példát, hogy jól érzékeltessem a gyártók teljesítmény meghatározása közötti különbséget.

Az alábbi grafikonon látható, hogy miért lényeges a teljesítményt a torzítás könyök alatt tartani, lehetőség szerint minél távolabb a 10% értéktőltablazat-3

A fenti ábrán egy 150 Watt-os erősítő torzítás küszöb körüli viselkedése figyelhető meg. Jól látható, hogy az 1 kHz jel mennyivel kevesebb harmonikust tartalmaz a torzítás küszöb alatt, mint felette.

Mi a helyzet a teljes sávú átvitel mérésével?

Ne feledjük, a fentiek 1 kHz-es egyfrekvenciás mérési eredmények, nem teljes sávú teljesítmény értékek. Az erősítő tápegységétől függően akár jóval alacsonyabb teljesítményen is bekövetkezhet a 10 százalékos torzítás küszöb. Személy szerint én azért kedvelem a teljes sávszélesség sweep (folyamatosan növekvő frekvenciájú) jelet a 0,1% THD+N pontokkal, mert ez jól mutatja az átvitel mindkét végét. Vegyük figyelembe azt, hogy a mély-hangok hosszú hullámainak előállítása rengeteg energiát igényel, amely alaposan leapasztja a szűrőkondenzátorokból a tárolt töltést, és előbb okoznak torzítást a zenei csúcsokon. A nagyfrekvenciás jelenségekre a D osztályú erősítők kimeneti szűrőt alkalmaznak, amelyet ügyesen méreteznek. Emellett nem látható a nagyobb teljesítményen jóval hamarabb bekövetkező torzítás, ha a mérést 1 kHz-en, vagy kis teljesítményen végzik. Az 1 kHz-es teljesítmény mérés jól mutatja az erősítő és a tápegység képességeit, de a valós viszonyokat nem képes modellezni.

tablazat

A korábbi Pioneer AV receiver, mint például az SC-07 ICE D-osztályú végfok modult alkalmazott, amely kimagasló 1 kHz-es mérés eredményeket produkált, ám a gyakorlatban a 4 Ohm-os teljes sávú terhelésen nagyon lecsökkent a sávszélessége. A Pioneer ezért megtervezte a D3 egységét. A közeli jövőben tervezzük, hogy le fogjuk mérni a 4 Ohm-os teljesítmény sávszélességét is.

Teljesítmény adat lódítás?

A Pioneer, és az Onkyo a gyártói honlapon az alábbi adatokkal van megjelenítve

image_previewTeljesítmény számítás:

Az Ohm törvény:

Ha a teljesítmény egyenlő a feszültség szorozva az árammal és az áram egyenlő a feszültség osztva az ellenállással, akkor a feszültség egyenlő a teljesítmény és az ellenállás szorzatának négyzetével. A fentieket figyelembe véve 200 W 6 Ohm-on 34,6 volt feszültséget igényel. Ha az impedanciát 8 Ohm-ra változtatjuk a képletben (amire a legtöbb erősítő specifikálva van), ugyanez a képlet csak 150 Watt-ot ad ki. Emellett ne feledjük a torzítást sem, amely 0,9% értéken már vágást/jelhatárolást jelent. A realitás tehát 140 Watt érték, 1 csatornás vezérlésen. Adjuk meg az elvi esélyt úgy a Pioneernek, mint az Onkyonak és higgyük el, hogy a tápegységük akár két csatornás kivezérlés módban is képes lesz elegendő energiát szállítani a végfokoknak, így nem csökken tovább a teljesítmény. A fentiekben láthattuk, hogyan csökken a 200 Watt-os elvi teljesítmény a jobban hihető 140-re

Szóval akkor mit is tanultunk?

Az erősítők jellemzőinek pontról pontra való összehasonlítása nem könnyen követhető dolog. Anélkül, hogy ismernénk a mérés módját, egyszerűen képtelenség megmondani, melyik a nagyobb teljesítményű a valóságban. Igen, a D-osztályú erősítők 90 százalékos hatékonyságot is elérhetnek, ezért sokkal nagyobb teljesítményre képesek mint a klasszikus A/B-osztályú verziók, és a gyártási költségek is közbeszólnak. Ingyen ebéd nincs. Tartsuk ezt szem előtt, mikor a kedvenc márkánk, új, multicsatornás erősítőt dob piacra az elődmodellel megegyező áron, ám nagyobb teljesítménnyel. Tegyük fel a kérdést, hogy a méret növekedett-e vagy a tápegység erősebb lett-e? Esetleg csak ügyes számolgatás eredménye a nagyobb teljesítmény?
Ha aggódik a valós teljesítmény miatt, ellenőrizze, hogy az új AV receiveren legyen multicsatornás előerősítő kimenet, mert ez lehetőséget ad a teljesítmény növelésére később. A nagyobb modell választásának extra 200 dolláros költsége még mindig kevésbé fáj, mint egy csökkent teljesítményű erősítő miatt záros határidőn belül újra lecserélni az egész rendszert, mivel az nem bővíthető.

Forrás:[https://www.audioholics.com/audio-amplifier/power-manipulation-in-av-receivers]

A debreceni üzlet 2019.05.24-28 között ZÁRVA.

Budapesti üzletünk zavartalanul üzemel!