Pioneer VSX-S510 házimozi erősítő teszt – Av-Online

Nem csak a szoknyák, a híres angol vagy olasz törpeautók, vagy az itthon kevésbé ismert japán Kei kategóriájú kocsik népszerűek, a hifi világában is keresett a mini kategória. De ez nem pusztán a méretről szól, hiszen arra ott vannak az igénytelenség határáig (vagy azon túl) egyszerűsített, mikro hifik és egydobozos „házimozik”. A karcsúsított, de valódi hifi kvalitású elektronikákban van valami csábító. Felébresztik az emberben a vágyat, hogy a dolgozó- vagy hálószobába is becsületes hangrendszert telepítsen, az olcsóbb megoldások helyett. Nem titok, hogy e sorok írója is jó néhány méreten aluli hifi komponens büszke birtokosa. A Pioneer kínálatában az alap-, közép- és felsőkategóriás házimozi erősítők mellett találunk még két kis magasságú modellt is. Ez ugyan nem egyedülálló, de viszonylag ritka stratégia, hiszen a termékfejlesztés drága dolog, különösen akkor, ha a többitől szerkezetileg is eltérő gépeket kell megalkotni.

A Pioneer lapos kivitelű erősítői között két modellt találunk; a kisebb a VSX-S310 és a nagyobb a VSX-S510. Tesztalanyunk az utóbbi, több szolgáltatással felszerelt változat. A típusok közötti különbségek első pillantásra talán nem tűnnek jelentősnek, mégis érdemes alaposabban megnézni őket.

A kisebbik modellből kimaradtak a hálózatos szolgáltatások, így okostelefonról vagy tabletről sem irányíthatjuk. Kevesebb és egyszerűbb csatlakozást kapott és eggyel kevesebb hangfal kimenete van, amire persze sokan legyintenek, mondván az 5.1 is elegendő! Erre azonban később még visszatérünk. A műszaki adatokat böngészve látszik az is, hogy a két modell jel/zaj viszonya között a hivatalos adatok szerint 8 dB különbség van, a nagyobb javára. Majd esetleg feltűnhet az is, hogy a menürendszerük sem azonos. Vagyis az S510 nem csak több csatlakozóval és szolgáltatással csábít, hanem ténylegesen jobb műszaki tartalommal is. Ha esetleg normálméretű típusokkal hasonlítgatjuk az S510-est, megnyugtathatjuk kedves olvasóinkat, hogy a fent említett, műszaki fölény, a normál magasságú modellek alap változataival szemben is fenn áll!

A kis Pioneer teljesítménye csatornánként 110 watt, vagyis…

Álljunk meg egy szóra! Még mielőtt azt kezdenénk feszegetni, hogy mekkora az a teljesítmény, amit ténylegesen megkapunk, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mekkorára lehet szükségünk, ha ilyen karcsú erősítőt választunk? Alighanem, aki a szokásosnál kisebb elektronikát visz haza, az már eleve, a szokásosnál csekélyebb teljesítménnyel is beéri! Így már bátran leírhatjuk, hogy a VSX-S510 csatornánként 65 wattot ad, 8 ohmon mérve. Ha egy nagy nappaliba kellene egy erős, de észrevétlen erősítő, akkor viszont más megoldást kell keresni!

Az erősítő mérete mellett annak kimenetei is szokatlanok!

A legtöbben alighanem a klasszikus 5.1 felállásban használják majd a rendszert, de a Pioneer ennél többet tud, ugyanis 6.2-es kiosztású. Ami alapból annyit jelent, hogy 2 db aktív mélyládát is beköthetünk és ráadásként 1 db(!) hátsó háttér hangszórót a szokásos hátterek közé! Vagy ha kedvünk úgy tartja, a „surround back pre out”-ra csatlakoztathatunk egy kiegészítő sztereó végfokot és használhatjuk a rendszert összesen 4 db háttérsugárzóval, ahogyan azt a nagyobb, 7.1-es erősítőkkel tennénk! Ha pedig nem akarunk sokat költeni a hangdobozokra, spórolhatunk még a mélysugárzón is! A hátsó háttér helyére ugyanis köthetünk passzív mélyládát is! Mindezt az amúgy szokásos A-B hangsugárzó bekötés lehetősége mellett! Vagyis a Pioneer fantasztikusan rugalmas, ha arról van szó, hogy az igényeinkhez kell alkalmazkodni.

Mennyire életszerű mindez? Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hol a búbánatban kínál nekünk akár a Pioneer akár más gyártó egyesével háttérsugárzót, olcsó sztereó végfokot, ami illik a kis S510-hez vagy akár passzív mélyládát? A válasz az, hogy ilyesmit bizony nem sok helyen kínálnak, de a japán cégnek talán nem is ez volt az igazi szándéka! Hiszen lehet itthon egy kompakt házimozi szettből megmaradt passzív mélysugárzónk (bár ennek használatát mi sem igazán ajánljuk!), egy apró öreg erősítőnk, amin van előfok-bemenet és ha nem is sok, de azért akad olyan hangfal típus, amit valóban egyesével vásárolhatunk meg! Így ezekért továbbra is dicséretet osztunk Pioneer lelkiismeretes döntéshozóinak! Nem így a két aktív mélysugárzó beállításáért, amiket a rendszer sajnos egyben kezel. Ebből arra következtetünk, hogy készüléken belül kettéosztották a kimenetet, amit bárki megtehetne egy Y kábellel. Persze így jobban mutat a csatlakozók és szolgáltatások listája.

Az S510, bemenetekkel aránylag felszerelt. Az 5 db HDMI, 1-1 optikai és koaxiális digitális, 1 pár sztereó bemenet alighanem elég lesz. A hátlapon találunk LAN csatlakozót és vehetünk a típushoz WiFi illetve Bluetooth adaptert is. Persze került még 1 db HDMI bemenet az előlapra is, no meg akad itt egy USB aljzat, ami 2,1 A-t is képes leadni, így a legtöbb okostelefont és tabletet is tölthetjük vele.

Lejátszó, ami nem mini: A VSX-S510 táraságában, annak természetes kiegészítőjeként érkezett szerkesztőségünkbe a Pioneer BDP-170, ami dizájnban tökéletesen illeszkedik az erősítőhöz. Ám a hasonló formánál is érdekesebb, hogy ez a típus, mint maga az erősítő, kapható fehér változatban is, a szokásos fekete és ezüst kivitel mellett. Együtt mindhárom változat mutatós, de bevallottan a fehér változat az, ami nekünk a leginkább tetszett!

Használatban

Az első, ami a kezünk közé kerül, természetesen a távvezérlő, ami átlagos mennyiségű gombot kapott és a klasszikus, téglaforma ellenére kényelmes, könnyen megszokható. Szolgáltatások terén nem várhatunk nagy csodákat a kis Pioneer elektronikától. A menürendszer egyszerű és lassú, a beállítások alapszintűek, de az árat ismerve, nagyjából erre is számítottunk. Annak azért örülhetünk, hogy a készülék kapott automata önbemérő beállítást, ami természetesen a Pioneer saját MCACC nevű rendszere. Ez a nagyobb modellekben kifejezetten jól teljesít és most sem kellett csalódnunk. Bár az S510 egyszerűbb mérést végez így az eredmény sem olyan precíz, mint például a VSX-924 esetében, panaszkodni nem tudunk. Mint mindig most is érdemes lehet, kézzel finomhangolni az értékeket.

A készülék szolgáltatásai között megtaláljuk az internetes rádiót, lejátszhatunk zenét az otthoni hálózatunkról és az előlapi USB-n keresztül pendrive-ról vagy iPhone-ról is. Sajnos ezeknek a használata a lassú és egyszerű menürendszer miatt kényelmetlen. Szerencsére, ahol házimozi erősítő van, ott általában akad egy Blu-ray vagy hálózati lejátszó is, amivel alighanem pótolhatjuk a fent említett szolgáltatások többségét.

Az erősítőt szoftveresen felkészítették számos hálózatos szolgáltatásra és akár HD FLAC hangfelvételeket is képes lejátszani, a kezelés azonban nem lett olyan gyors és átlátható, hogy ennek használatához megjöjjön az ember kedve.

Az erősítő a tőle elvárható módon dekódolja a legelterjedtebb Dolby és DTS hangformátumokat, amit Texas Instruments Aureus DSP végez, de Atmos és DTS:X természetesen nem került ebbe a típusba. Megjegyeznénk, hogy ez ebben a kategóriában teljesen felesleges is volna! A 4K kompatibilitás azonban nem maradt ki! Vagyis, ha 4K (UHD) felbontású kép érkezik a HDMI bemenetre, akkor a kimeneten is az fog távozni.

A tesztben használt BDP-170 Blu-ray lejátszó, a korábban általunk is megvizsgált, BDP-160 utódja. A mai szokásoknak megfelelően, sokoldalú lejátszó, tehát nem csak korongok tartalmával birkózik meg, de könnyedén böngészik a helyi hálózatunkon, van rajta YouTube alkalmazás és Miracast is. A sokoldalúság mellett azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy az erősítőhöz hasonlóan, viszonylag lassú a menürendszere.

A hang

Mielőtt a tesztben elmerülnénk, ismét védőügyvédként állunk ki az erősítő mellett.  

Azt ugye senki nem várja, hogy ilyen áron és méretben, audiofil minőséggel szórakoztasson egy házimozi erősítő? Mi sem vártuk és ilyen értelemben a Pioneer nem is tartogatott meglepetéseket. A meghallgatások alatt mégis elismerésre érdemes részletek rajzolódtak ki előttünk.

A sztereó tesztet a megszokott lemezek és fájlok végighallgatásával kezdtük. Bekapcsolás után az erősítő hamar elérte üzemi hőmérsékletét és nem is melegedett fel annyira, mint a nagyobb típusok.

Jó lenne azt hazudni (magunknak is), hogy ez egy univerzális gép, de akusztikus zenével a kis erősítő nem brillírozott. A gitár alsóbb húrjai gépiesen szóltak, a zongora pedig csak emléke volt az igazi, megrázó erejű hangszernek. A részletek elkentsége és az énekhangok szokásosnál melegebb tónusa mégis fogyasztható volt. A mélyebb hangoknál, ahol a kis teljesítmény miatt gyenge eredményt vártunk, az erősítő ügyesen összekapta magát és megmutatta, amit kell. Mintha tudatában lett volna saját korlátainak, erővel töltötte meg a zenét, de soha nem ment el a már zavaró, torzítással terhelt erőlködésig. A szokásos dalok sorát pörgetve, hol úgy éreztük, ez éppen csak hifi, hol elismerően mosolyogtunk, amikor valamit mégis csak ügyesen csinált a kis erősítő. Persze mindezek ellenére, nem nevezhetjük zenei karakterűnek! A legkellemesebb perceket elektronikus zenével, a legkevésbé meggyőző pillanatokat pedig klasszikus és jazz felvételek hallgatása közben éltük át.

A kis Pioneer házimozi üzemmódban van igazán elemében. Ám itt is érdemes a gépet kiismerve, annak erényeire alapozni. Olyan filmekkel, mint a Drive, vagy csak ahol a párbeszéd fontos, de a sajátos atmoszféra miatt az nehezen érthető, érdemes hagyni, hogy az MCACC érvényesüljön, Direct üzemmódban ugyanis zavaróvá válhat a részletgazdagság hiánya. Koncertfilmeknél, vagy az olyan művészi alkotásoknál, mint a Baraka, megéri Direct módba kapcsolni! Lehet, hogy nem lesz minden apró részlet olyan feltűnő, de cserébe az arányok szinte érintetlenek maradnak!

Ítélet

Ha a szolgáltatásokat nézzük, akkor a kis VSX-S510 jó, de nem kiemelkedő. Ha a használati az élményt nézzük, akkor bizony az „egyszerű” lenne az első jelző, amit reá aggatnánk.  Mindez nem is zavar igazán, az ár/érték arány így korrekt. Ha azt nézzük, hogy hányféleképp építhetünk belőle házimozi rendszert, akkor elismerően meg kell hajoljunk!

Az erősítő hangja nem tesz csodát, de itt is kijár egy kis elismerés. A kis Pioneer ravaszsággal igyekezett leplezni korlátait ez pedig a legtöbb felhasználónak elégedettséget fog okozni! A kis elektronika kellemes karaktere, meleg hangja eltereli a figyelmünket a kisebb hiányosságokról. No de miért is akarnánk audiofil mércével méricskélni egy Minit?

+ Sokféleképpen lehet hangfalakat bekötni

+ Az árából, méretéből és teljesítményéből származó korlátait ügyesen kerülgeti. Használat közben nem érezzük kevésnek

+ Minden színben jól néz ki, de fehérben messze a legmutatósabb

+ Az MCACC automatikus hangbeállítása fogyasztható, már-már szerethető eredményt produkál (talán még jobb is, mint az Audyssey?)

– Minden ügyesség ellenére, a hangja egyszerű, nem finomkodik

– A menürendszer nem csak egyszerű, de lassú is, amit bizony szokni kell

Hangminőség házimozira: 3.5
Hangminőség zenére: 3
Kivitel: 4
Szolgáltatások: 4.5
Kezelhetőség: 3
Ár/érték arány: 4

Forrás:[www.av-online.hu]

Specifikáció

 

 

Tisztelt audiofil barátok!

Az utóbbi időben a kialakult helyzet miatt akarva-akaratlan többet tartózkodunk otthonunkban. Lehet csendben rettegni otthon, de nem érdemes! A hifi-rajongók különben is kultúremberek, teljesen tudatában vannak az egymás iránti felelősségnek. Töltsük el a bezártság idejét hasznosan! Hallgassunk több zenét, kulturálódjunk, pótoljuk be amit eddig elmulasztottunk!

Mivel az Audiofil-Szalon tejeskörű bemutatókkal várta leendő vásárlóit, és az összehasonlító teszteken keresztül magyarázta meg a technikai és hangzási különbségeket, ezentúl is erre kívánjuk fektetni a hangsúlyt. A megváltozott helyzetben most ebből kevesebb jut, de nem adjuk fel az audio-kultúra terjesztését! Amíg a helyzet pozitívan nem változik, az Audiofil-Szalon a következőket biztosítja:

Továbbra is forduljon tapasztalt, megbízható kollégáinkhoz bizalommal