Norma Audio HS DA1 DAC – Computeraudiophile teszt

Norma Audio HS DA1 DAC bemutató

Audio szakújságíróként az a munkám, hogy részt vegyek a kiállításokon, és hírt adjak a Computer Audiophile olvasóinak arról amit láttam, és hallottam. Annak ellenére, hogy luxusnak tűnik a világ legjobb audió rendszereinek hallgatása, és a barátkozás a világ minden tájáról érkezett emberekkel, ez a munka bizony fárasztó tud lenni. Szinte minden kiállításon az utolsó napom szabad, élvezkedős nap, amikor időpont egyeztetés nélkül sétálgathatok a standok között, és a folyosókon. Ezen a szabad napon keresgélem a csiszolatlan gyémántokat, az új termékeket, amelyek figyelmet érdemelnek. Idén a müncheni High-End Show területén sétálgatva megakadt a szemem a Norma Audio standján. Általam soha nem látott, és soha nem hallott márkanévről van szó, még akkor is, ha már régebb óta jelen vannak a piacon. A pillantásomat egy készülék kifogástalan belső felépítése vonzotta oda, amely nagyon hasonlított a Spectral nevű egyik kedvenc márkanevem hagyományos formatervére. Kétszer öt percet töltöttem el beszélgetéssel a Norma csapat tagjaival. Megtudtam, hogy nagy sebességű, nagy sávszélességű (2 MHz átvitel) sokoldalúan alkalmazható DAC egységét láttam a kirakatban. Ez a Spectral-lal való hasonlóság volt az, amely a termék meghallgatása nélkül is felkeltette a figyelmemet. Szerencsére a Norma Audio kínál standalone DAC egységet is, ellentétben a Specral márkanévvel.  Sajnos akkor úgy kellett Németországot elhagynom, hogy nem sikerült bemutatót írni a készülékről, de megegyeztünk a bemutatóval kapcsolatos dolgokban. Én a Norma Audio HS-DA1 készüléket nagyon szerettem volna egy kicsit behatóbban tanulmányozni, ám abban az időben még nem voltam bizonyos abban, hogy tényleg csiszolatlan gyémántra bukkantam. A termék meghallgatása nélkül, hiányérzettel távoztam haza Minneapolisba.

Miután hazaértem, felhívtam néhány barátomat, hogy hallott-e egyáltalán erről a számomra új márkanévről. Ők persze mindannyian hallottak, hiszen hosszú ideje létezik a piacon a márka. Csak én voltam ilyen süket, hogy egy közel húsz éve létező cégről nem hallottam. Nyomozgattam egy kicsit, és elképedve olvastam a Norma weboldalon a Rólunk fül alatt, hogy milyen gazdag történelemmel rendelkezik a zenehallgatás történelmében.

„ A Norma márkanév az Opal Electronics tulajdona, amely elektronikus eszközöket tervez, és épít. Az elektronikus know-how iránti elkötelezettségük által hajtva létrehozták a Norma Audio termékeket, amelyek összeköttetést teremtettek a technológia, és a zene szeretete között. A Norma székhelye Cremona, ahol a zene szeretete mindig fontos szerepet játszott. Cremona adott otthont Monteverdinek, Pochichellinek, Stradivarinak, Amatinak, és sok más híres művésznek. A Norma több mint húsz éve fejleszti, és kutatja a magas kategóriás audio erősítők technológiáit. A műszaki eredményeket, és a zenei érzékenységet ugyanúgy kell ötvözni, mint ahogy a legjobb hangszerek készülnek.”

Néhány hónappal a müncheni kiállítás után megérkezett hozzám a Norma Audio HS-DA1 tesztelésre. Eljött végre az idő, hogy szonikus vizsgálatot végezhessek. A készüléket már bejáratták mielőtt hozzám elküldték, így azonnal a kedvenc zenéimmel kezdhettem a meghallgatást a nagy felbontású Reference Recordings mappáimból

Jimi Hendrix Valleys of Neptune címadó dala a Stone Free nagyon jól hangzott. A dobok olyan teljesek, és tömörek, megfelelően vastagok voltak, amilyet még nem sok DAC-tól hallottam. A dobok, és Jimi kedvenc gitárjának hangját jóval többször meghallgattam, mint ahányszor feltétlenül szükséges lett volna a teszthez. A HS-DA1-en keresztül egyszerűen öröm volt hallgatni újra, és újra.

"You have all the time you need sir, and not a second extra." Intro a The Night from Harry Nilsson előadó estről. A Lazy Moon az egyik kedvencem erről a lemezről, amelyben Harry és egy nagyzenekar játszik együtt. A Norma nem okozott semmiféle csalódást, világosan lehetett érezni a határvonalat a nagyzenekar hangszer csoportjai között, és Harry hangja is nagyon kellemes volt.

Gary Karr Double Bass albuma volt az igazi vízválasztó a Norma Dac hangjának megítélésében. A hang, ahogy Gary lassan húzza a vonót a basszus húrjain, csak a legjobb HiFi komponenseken hangzik ilyen jól. Amellett, hogy az érzelmeket is tolmácsolta, tonálisan félelmetes volt.

Xiomara Laugart La Llave 24bit/96 kHz felbontásban való hallgatásakor derült ki az egyetlen szonikus kritika a készülékről. A mély basszus ezen a műben egy kicsit jobban le voltak kerekítve, mint amilyennek és megszoktam. Egy kicsit túl réteges, hagymás. Ennek ellenére, a basszus majdnem úgy szólalt meg, ahogy egy elektroncsöves buja komponensből.

Laith Al-Saadi Real című albuma a legújabb, amit nemrégen vettem fel a bemutató tesztelés repertoáromba. A lemez két sávon lett rögzítve élőben, kiváló zenészek közreműködésével. A Gona című dal organikus hangzását a Norma csodálatosan tolmácsolta. Laith hangját a DAC úgy prezentálta, mintha a szobában lett volna. Alig tudtam elszakadni az élvezetétől, de a határidőt tartamon kellett. Miután többször meghallgattam ezt a dalt, megkértem egy barátomat, hogy értékelje Ő is a saját rendszerén. A barátomnak is tetszett a dal, de nem nyűgözte le annyira mint engem. Lehet, hogy a Norma Dac valami olyat hoz ki ebből a felvételből, amit más berendezés nem képes? Lehetséges, hogy a Norma hozzáadott valamit a hanghoz, ami engem ennyire magával ragadott, de nem tudok rá panaszkodni, inkább újra, és újra meghallgattam.

Mi újat mondhatnék Keith Johnson mérnöki munkájáról a Reference Records megalkotásáról, amit még nem mondtam? Valószínűleg semmit. Azt azonban le tudom írni, amit a Norma HS-DA1-en keresztül tapasztaltam a HRx 24 bit 176,4 kHz Exotic Dances From Opera hallgatásakor. A nyitány a Dance of the Tumblers From the Snow Maiden igazi csemege volt. A tranziensek elővállai egy picit kerekebbek voltak amikor néhány alacsonyabb frekvencia is jelen volt. Összességében a kürtök, a harangszó, és a húrosok hangjai nagyszerűek voltak a Norma DAC-on keresztül.

Mivel ez a DAC nem támogatja a DSD lejátszást, elsőként át kellett konvertálnom PCM-re a DSD fájlokat. Enrico Rossi a Norma tervezője szerint a készülékeikben alkalmazott BB1740 chip messze felülmúlja minőségben a többit, ám sajnos a DSD formátumot nem támogatja. Azonban annyival jobb minden más paraméterében, hogy inkább lemondanak a DSD formátum kezeléséről. Persze, biztosan vannak a piacon olyan vélemények, amelyek ennek ellent mondanak, ám nekem mindenesetre a kedvenc hangzású DS fájlomat át kellett alakítanom 24 bit 176,4 kHz PCM formátumra. Az átalakításhoz a JRiver Media Center-t alkalmaztam. Megvan John Hyatt Bring The Family albuma már 24/96 PCM, DSD64, és 24/176,4 PCM formátumban is. Korábban azt mondtam magamnak, hogy az én rendszeremhez legjobb a DSD verzió használata. Most, hogy meghallgattam a Norma-n keresztül a 24/176,4 PCM verziót is, azt kell, hogy mondjam, a PCM ezen a DAC-on keresztül bizony bitről bitre összemérhető a DSD verzióval. Arra sajnos nincs módom, hogy egy készüléken belül vessem össze a két verziót, de számomra teljesen egyformának tűnt a hangzás. Persze a 24/96 PCM verzióhoz képest úgy a DSD, mint a 24/176,4 PCM verzió többet tud szonikusan. Nos, ez aztán komoly falat volt.

A Learning How To Love You 24/176,4 verzióját hallgatva ugyanazt a tisztaságot, és világosságot hallottam a gitár nyitányában, amit korábban annyira megszerettem a DSD formátumban az EMM Labs DAC2X (15.500USD) készülékén keresztül. Úgy a DSD, mint a PCM hangja plasztikus volt, mivel valószínűleg a DVD-Audio 24/96 verziójából származik.

A fentiek alapján nagy biztonsággal jelenthetem ki, hogy senki ne merészelje leírni a Norma DAC egységét, mert nem támogatja a DSD formátumot, mert ugyanolyan jó rajta keresztül a 24/176,4 PCM is.

A Norma Audio HS-DA1 nem a manapság futó legnépszerűbb run-of-the-mill DAC alapokon nyugszik, hanem a Burr-Brown 1704 multibit csipek valódi dual mono formatervét alkalmazza. Mint minden nagyszerű hangú egység, ez is kettős oszcillátort használ, egyik a 44,1 kHz, a másik a 48 kHz mintavételezés frekvenciához. A teszt során használtam az AES/EBU, és az aszinkronizált USB bemeneteket is XLINK chipseten keresztül, és az eredmény kifogástalan volt. Mindkét bemenet támogatja a 24 bit 192 kHz jelekig a formátumokat. A Norma termékek kimeneti fokozata teljesen diszkrét, beleértve a fél DA1-et is. A készülék csodálatos analóg hangerő szabályzó fokozatot tartalmaz, amely számomra feleslegessé tette azt, hogy a Pass Labs Class A XA160.5 erősítő elé előerősítőt iktassak.

A Norma Audio jelen pillanatban három verzióban kínálja a DA1 DAC-ot. A HS-DA1 (3400 USD) DAC csak fix analóg kimenetekkel rendelkezik. A HS-DA1 Var (4000 USD) szabályozható kimeneti jelszintű, míg a HS-DA1 Pre (5400 USD) a szabályozható kimeneti jelszint mellett előerősítő funkciót, analóg bemeneteket, és fejhallgató erősítőt is kínál

Összefoglaló:

Nincs kérdés, a Norma Audio HS-DA1 igazi gyémánt, és a Spectral DAC-ot is félre tettem miatta. Rengeteg órán át hallgattam a rendszeremen keresztül. A kifogástalan belső kialakítás ultra nagy sávszélességgel párosítva figyelem felkeltő jellemzői a Norma termékeknek. A HS-DA1 időben nagyon pontos, és buja tonális gazdagságával varázsolja el a hallgatót. Ezt a DAC-ot még a vaskalapos DSD rajongóknak is meg kell hallgatniuk. Hedrixtől Hyattig egyszerűen a legjobbat mutatta a rendszeremben. Nem tudtam betelni a hangjával. Kétség kívül a Norma Audio HS-DA1 az egyik legjobb CASH listás termék a digitál – analóg konverterek közül.

Specifikáció

A debreceni és budapesti üzletünk 2019.08.19-20-án

ZÁRVA tart.